Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig

Szerző

Lektor

Budapest

'Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	204 oldal
Sorozatcím:	Nyelvészeti tanulmányok
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy nép helyesírásának története írásbeliségének a története. A helyesírás eredete az írásbeliség forrására, fejlődésének menete pedig az írásbeliségnek, irodalomnak fejlődésvonalára mutat rá. Egységes helyesírás fejlett irodalmi életet és szellemi központot tételez fel, helyesírási változatosság pedig szervezetlenségre, egymástól többé-kevésbé független irodalmi tevékenységre, szellemi központ és nemzeti nyelvű vezető intellektuális réteg hiányára vall. Azért a helyesírástörténet elsősorban az irodalomtörténet szempontjából fontos. A régi irodalom számos problémáját a nélkül meg sem lehet érteni. De természetesen nélkülözhetetlen a nyelvészet számára is, hiszen nélküle - ha csak részleteiben is - a régi emlékeket fel sem tudja használni, mert nem tudja helyesen elolvasni sem. A magyar helyesírástörténet talán valamennyi más latin betűs írást használó nép helyesírásánál sokszínűbb és változatosabb, de éppen ezért érdekesebb is. Mindazok a folyamatok, amelyek másutt - már pl. a szomszéd cseheknél is - bizonyos kezdeti bizonytalanság után aránylag gyorsan letisztultak és korán kialakult egy egységes hangjelölési gyakorlat, nálunk különböző társadalmi okok folytán nagyon hosszadalmasan zajlottak le. És amikor úgy látszott, hogy a helyesírás nálunk is szilárd alakot ölt, új, ettől független kezdeményezések újra a legtarkább változatosságot idézték elő. Mert irodalmi központ és megfelelő társadalmi háttér nélkül az új kezdeményezés csak egy szűk réteg tulajdona maradt, és nem tudta a régebbi gyakorlatot kiszorítani. Ez a folytonos újrakezdés az, ami a középkori magyar helyesírásban olyan összevisszaság benyomását kelti. A magyar helyesírástörténettel rendszeresen még senki sem foglalkozott. Hozzászólni ugyan igen sokan szóltak hozzá, egyesek mint Volf György és Melich János az eredet kérdésén kívül az egyes emlékek helyesírásának is sok figyelmet szenteltek, azonban teljes egészében senki sem dolgozta fel. Eddig mindössze a legrégibb korszaknak a hangjelölése van kimerítőbben feldolgozva. Vissza

Tartalom

Előszó 1
Bevezetés 5
A kancelláriai helyesírás kialakulása 9
I. korszak (XI. század) 14
II. korszak (A XII. század elejétől a tatárjárásig) 18
Kálmán és II. István kora 18 - II. Béla kora 21 - II. Géza-III. István kora 22 - III. Béla kora 24 - Imre kora 26 - II. Endre kora 28 - Az 1211-i tihanyi okl. 28 - A pannonhalmi 1237-40-i okl. 31 - Tamás nyitrai ispán 1208-i oklevele 32 - Váradi Regestrum 33 - A többi oklevél 35 - A II. korszak hangjelölésének áttekintése 37
III. korszak (A tatárjárástól az Anjou-kor végéig) 38
IV. korszak (Zsigmondtól a mohácsi vészig) 58
A kancelláriai helyesírás eredete 61
(A kérdés története 61 - a latin kiejtés kérdése 64 - a szlovén Freisingeni Nyelvemlékek ófelnémet eredetű helyesírása 66 - a horvát oklevelek olasz eredetű helyesírása 68 - a cseh helyesírás 68 - a legrégibb magyar helyesírás eredete 69 - német eredetű új jelek 72 - francia eredetű jelek 74 - egyéb eredetű jelek 76
Nem kancelláriai eredetű kisebb emlékek helyesírása 79
Anonymus helyesírása 79
Halotti Beszéd 84
A XIV. századi nyelvemlékek helyesírása 85
A szójegyzékek 89
(Besztercei Szójegyzék 89 - Schlagli Szójegyzék 92 - Soproni Szójegyzék 93)
Königsbergi Szójegyzék 95
XV. századi nyelvemlékcsoport 96
(Hortularium 96 - Sermones Duminicales 97 - Sabuc viadala 99 - Nyírkállai K. glosszái 100 - Vér András menedéklevele 101 - Bagonyai Ráolvasások 101 - Szalkai László glosszái 101)
A kódexek helyesírása 102
I. Mellékjel nélküli helyesírás
09 - I. C. típus 109 - I. D. típus 111
II. Mellékjeles helyesírás 113
II. A. típus 113 - II B. típus 115 - II. C. típus 115 - II. D. típus 120
III. Keverékhelyesírás 124
III. A. típus 124 - III. B. típus 129 - III. C. típus 131 - III. D. típus 135
Az ez, az mutatónévmások 142
Kettős jelű hosszú mássalhangzók 143
Fonetikus és etimologikus elv 143
A kódexek helyesírásának eredete 144
(Az I. rendszer eredete 144 - a II. rendszer kapcsolata Husz helyesírásával 145 - Husz helyesírása 147 - a kettő közötti különbségek 150 - a huszita biblia helyesírásának szerzője, Husz tanítványa 154 - a II. A. és a II. B., C., D. típusok közti különbségek 157
- a keverékhelyesírási típusok 159 - A kódexek ritkább jeleinek története. sc 160 - sz 161 - o 162 - a t' hang gy jele 162 - a c hang x jele 162 - kettős és ékezetes magánhangzó jelek 162)
Kódexcsaládok és helyesírástípusok.................................. 166
Ferences és domonkos kódexek 166 - pálos kódexek 170 - premontrei kódexek 171 - karthauzi kódex 171 - a huszita biblia huszita eredetének vitája 172 - a másolók helyesírása 180 - a másolás technikája 182
Összefoglalás 184
Mutatók 187
A jelek hangértékének mutatója 187
A hangok jelölésének mutatója 192
A kódexek mutatója 197
Név- és tárgymutató 200

Témakörök

Művelődéstörténet > Kultúra > Írásbeliség
Nyelvészet > Magyar nyelv > Egyéb
Nyelvészet > Kommunikáció > Írás > Helyesírás
Nyelvészet > Nyelvtörténet > Egyéb

Kniezsa István

Kniezsa István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kniezsa István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem