Útbaigazító | 25 |
Milyen a magyar helyesírás? | 29 |
A hangjelölés tudnivalói | 31 |
A magánhangzók jelölése | 33 |
Példasorok | 35 |
A toldalékok magánhangzóinak időtartama | 35 |
A szótövek magánhangzóinak időtartama | 38 |
Szóvégen | 38 |
A hangsúlyozás szótagban | 41 |
A szótövek alakjaiban | 41 |
Változatlan időtartam | 42 |
Változó idotartam | 46 |
Az időtartam jelentéseket különít el | 49 |
Teljes azonos alakúság | 51 |
Szabályok, törvényszerűségek | 52 |
A toldalékok magánhangzóinak időtartama | 52 |
A szótövek magánhangzóinak időtartama | 55 |
Szóvégen | 55 |
A hangsúlyozás szótagban | 55 |
A szótövek alakjaiban | 56 |
Az időtartam jelentéseket különít el | 57 |
Teljes azonosalakúság | 58 |
Feladatok | 59 |
Kulcs | 68 |
A mássalhangzók jelölése | 72 |
Példasorok | 74 |
Mássalhangzók a toldalékos szavakban | 74 |
Az igeragozásban | |
A névszóragozásban | |
Az igeképzésben | |
A névszóképzésben | |
Mássalhangzók a tőszókban | 82 |
Hosszú mássalhangzók | |
Rövid mássalhangzók | |
Néma mássalhangzó (h) a szó végén | |
A szójelentések és -alakok megkülönböztetése | 84 |
Szótári alakokban | |
Toldalékok formákban | |
Teljes azonosalakúság | 85 |
Szótári formákban | |
Toldalékok szavakban | |
Szabályok, törvényszerűségek | 87 |
Mássalhangzók a toldalékos szavakban | 87 |
Mássalhangzók a tőszókban | 97 |
Az igeragozásban | 87 |
A névszóragozásban | 91 |
Az igeképzésben | 94 |
A névszóképzésben | 95 |
Mássalhangzók a tőszókban | 97 |
A szójelentések és -alakok megkülönböztetése | 99 |
Teljes azonosalakúság | 100 |
Feladatok | 101 |
Kulcs | 117 |
A j hang jelölése | 128 |
Példasorok | 129 |
j betű a toldalékban, ly a szó kezdetén | 129 |
ly a szó belsejében | 130 |
-lya, -lye a szó végén | 131 |
ly a szó végén | 132 |
A hangűrtöltő szervetlen j hang | 134 |
A hangjelölés jelentéskülönítő szerepe | 135 |
A j hangra végződő szavak toldalékolása | 136 |
Szabályok, törvényszerűségek | 137 |
j betű a toldalékban, ly a szó kezdetén | 137 |
A hangűrtöltő szervetlen j hang | 138 |
A hangjelölés jelentéskülönítő szerepe | 138 |
A j hangra végződő szavak toldalékolása | 139 |
Feladatok | 140 |
Kulcs | 146 |
Mássalhangzók az összetett szavakban | 150 |
Példasorok | 151 |
Azonos hangok az összetétel tagjainak határán | 151 |
Különböző hangok az összetétel tagjainak határán | 152 |
Magán- és mássalhangzó az összetétel tagjainak határán | 153 |
Szabályok, törvényszerűségek | 154 |
Azonos hangok az összetétel tagjainak határán | 154 |
Különböző hangok az összetétel tagjainak határán | 155 |
Magán- és mássalhangzó az összetétel tagjainak határán | 156 |
Feladatok | 157 |
Kulcs | 163 |
Idegen szavaink hangjelölése | 168 |
Példasorok | 170 |
Magánhangzók | 170 |
Az időtartam megkülönböztető szerepe | 172 |
Mássalhangzók | 172 |
A hangjelölés és az időtartam megkülönböztető szerepe | 176 |
Teljes azonosalakúság | 176 |
Szabályok, törvényszerűségek | 177 |
Magánhangzók | 177 |
Az időtartam megkülönböztető szerepe | 178 |
Mássalhangzók | 178 |
A hangjelölés és azidőtartam megkülönböztető szerepe | 180 |
Teljes azonosalakúság | 180 |
Feladatok | 181 |
Kulcs | 189 |
Hangjelölés az idegen nevekben | 193 |
Példasorok | 194 |
Nincs néma betű a név végén | 194 |
Kettőzött betű a név végén | 195 |
Néma betű a név végén | 195 |
A tőbeli magánhangzó időtartama | 195 |
A hangjelölés megkülönböztető szerepe | 196 |
Szabályok, törvényszerűségek | 197 |
Nincs néma betű a név végén | 197 |
Kettőzött betű a név végén | 198 |
Néma betű a név végén | 198 |
A tőbeli magánhangzó időtartama | 199 |
A hangjelölés megkülönböztető szerepe | 200 |
Feladatok | 201 |
Kulcs | 206 |
Hangjelölés a magyar családnevekben | 209 |
Példasorok | 210 |
Hangjelölés és kiejtés | 210 |
Szabályok, törvényszerűségek | 212 |
Hangjelölés és kiejtés | 212 |
Feladatok | 215 |
Kulcs | 219 |
A rövidítések és a mozaikszók | 221 |
Példasorok | 222 |
A rövidítések | 222 |
A mozaikszók | 223 |
Az íráskép megkülönböztető szerepe | 224 |
Szabályok, törvényszerűségek | 225 |
A rövidítések | 225 |
A mozaikszók | 226 |
Az íráskép megkülönböztető szerepe | 227 |
Feladatok | 228 |
Kulcs | 233 |
A kezdőbetű | 237 |
Példasorok | 240 |
Személynevek | 240 |
Állatnevek | 240 |
Földrajzi nevek | 240 |
Földrajzi nevekből származó melléknevek | 241 |
Állam- és intézménynevek | 242 |
Címek | 243 |
Az íráskép megkülönböztető szerepe | 244 |
Teljes azonosalakúság | 244 |
Intézménynevek és címek toldalékolása | 245 |
Szabályok, törvényszerűségek | 246 |
Személynevek | 246 |
Állatnevek | 246 |
Földrajzi nevek | 247 |
Földrajzi nevekből származó melléknevek | 247 |
Állam- és intézménynevek | 248 |
Címek | 249 |
Az íráskép megkülönböztető szerepe | 250 |
Teljes azonosalakúság | 251 |
Intézménynevek és címek toldalékolása | 251 |
Feladatok | 252 |
Kulcs | 261 |
A külön- és az egybeírás | 267 |
Példasorok | 271 |
Alakváltó kifejezések | 271 |
Az igekötős ige | 271 |
Más szófajok és helyzetek | 273 |
Jelzős szerkezetből képzett melléknevek | 274 |
Jelöletlen tárgyas, határozás és birtokos kifejezések | 274 |
Alakőrző kifejezések | 275 |
Földrajzi tulajdonnevek | 275 |
Számnevek | 275 |
Névmások | 276 |
Határozószók | 276 |
Névutók | 276 |
Jelentések elkülönítése | 277 |
Az íráskép áttekinthetőbbé tétele | 278 |
Szabályok, törvényszerűségek | 280 |
Alakváltó kifejezések | 280 |
Alakőrző kifejezések | 283 |
Feladatok | 288 |
Kulcs | 301 |
Az írásjelek | 311 |
Példasorok | 314 |
Írásjelek az egyszerű mondat végén | 314 |
Az alárendelő mondatösszetételek záró írásjele | 315 |
A mellérendelő mondatösszetételeket záró írásjelek | 316 |
Írásjelek a tagmondatok között | 317 |
Írásjelek a mondatrészek között | 318 |
Szabályok, törvényszerűségek | 322 |
Írásjelek az egyszerű mondat végén | 322 |
Az alárendelő mondatösszetételek záró írásjele | 323 |
A mellérendelő mondatösszetételeket záró írásjelek | 324 |
Írásjelek a tagmondatok között | 324 |
Írásjelek a mondatrészek között | 325 |
Feladatok | 329 |
Kulcs | 335 |
Az elválasztás | 339 |
Példasorok | 342 |
Az egyszerű szavak | 342 |
Az összetett szavak | 343 |
Régies hangjelölésű magyar családnevek | 344 |
Az idegen szavak és tulajdonnevek | 344 |
A rövidítések és a mozaikszók | 345 |
Szabályok, törvényszerűségek | 346 |
Az egyszerű szavak | 346 |
Az összetett szavak | 347 |
Régies hangjelölésű magyar családnevek | 348 |
Az idegen szavak és tulajdonnevek | 349 |
A rövidítések és a mozaikszók | 350 |
Feladatok | 352 |
Kulcs | 358 |
Áttekintés | 363 |
A tőbeli magánhangzók időtartama | 365 |
A mássalhangzók jelölése I. | 366 |
A mássalhangzók jelölése II. | 367 |
A j hang jelölése | 368 |
A magyar és az idegen nevek toldalékolása | 369 |
A földrajzi név típusai | 370 |
Az intézménynév típusai | 371 |
A különírás és az egybeírás | 372 |
Mondatösszetételek záró írásjele | 373 |
Az elválasztás | 374 |
Kulcs | 375 |
A tőbeli magánhangzók időtartama | 377 |
A mássalhangzók jelölése I. | 378 |
A mássalhangzók jelölése II. | 379 |
A j hang jelölése | 380 |
A magyar és az idegen nevek toldalékolása | 381 |
A földrajzi név típusai | 382 |
Az intézménynév típusai | 383 |
A különírás és az egybeírás | 384 |
Mondatösszetételek záró írásjele | 385 |
Az elválasztás | 386 |
Mutató | 387 |