Előszó
Az anyanyelvi műveltség fejlesztése érdekében lelkes nyelvészek, tanárok számos mozgalmat és versenyt hívtak életre, szerveztek meg, tökéletesítettek és terjesztettek, hogy nyelvünk ügye nagyobb...
Tovább
Előszó
Az anyanyelvi műveltség fejlesztése érdekében lelkes nyelvészek, tanárok számos mozgalmat és versenyt hívtak életre, szerveztek meg, tökéletesítettek és terjesztettek, hogy nyelvünk ügye nagyobb figyelemben, törődésben részesüljön. (Ezek összefoglalását lásd MNyTK. 189. 124-157; MNyTK. 196: 238-277; MNyTK. 198. 295-325. stb.)
A nyelvi kulturáltság színvonalát tárgyilagosan képes jelezni - mind a nyelvet beszélő közösség, mind az egyén viszonylatában - a helyesírás milyensége. A nyelvi sztenderd az írott nyelv tekintetében egységes, szabályozott helyesírás nélkül nem jöhet létre és nem maradhat fenn kellő minőségben. A helyesírás tehát alapműveltségünk fontos része, az iskola egyik feladata elsajátíttatása. Ezért a jövő tanárainak, tanítóinak megfelelő igényességgel, érdeklődéssel kell foglalkozniuk a helyesírás elméletével és gyakorlatával, hiszen tőlük függ a következő generációk anyanyelvi műveltsége, íráskultúrája.
A pedagógusképző intézmények többsége mindezeket tudva és átérezve anyanyelvi versenyeik körében helyesírási versenyeket is tartott. Az egri tanárképző főiskolán például több évtizedes hagyománya van e rendezvényeknek, s éppen itt, Egerben született meg a főiskola magyar nyelvészeti tanszéke oktatói és a magyar szakos hallgatók körében a gondolat, hogy valamennyi pedagógusjelölt számára lehetőséget kell adni helyesírása kultúrájának megmutatására: rendezzünk országos versenyt a helyesírási tudás összemérésére.
A törekvés pártfogókra talált a Művelődésügyi Minisztériumban, s örömmel támogatták a magyar helyesírás legfőbb gondozói: a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottságának tagjai. Így lehetővé vált az egri tanszék szándékának megvalósítása.
Első alkalommal az 1986-87-es tanév tavaszi félévében került sor az országos döntőre. Ekkor még csak a magyarországi egyetemek bölcsészettudományi karainak, a tanárképző és a tanítóképző főiskoláknak képviseletében vehetett részt rajta egy-egy hallgató, az intézményi házi verseny győztese. Mára már bővült a kör; a határon túli egyetemek, főiskolák magyar szakos hallgatói Kolozsvárról, Újvidékről, Ungvárról, Pozsonyból, Nyitráról 1991 óta kapcsolódnak be a versenybe, s 1995-től meghívjuk a magánegyetemek, egyházi intézmények diákjait is.
Az első bírálóbizottságot a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottságának tagjai alkották: Bencédy József (zsűrielnök), T. Urbán Ilona, Pásztor Emil, a feladatlapokat is e bizottság tagja, Szemere Gyula állította össze.
Vissza