kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kriterion Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Bukarest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 325 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Román |
Méret: | 20 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Előszó | 5 |
Rövidítések | 7 |
A hangtan | |
A román nyelv hangjai | 9 |
A magánhangzók | 9 |
Az összetett mássalhangzók | 10 |
A mássalhangzók | 11 |
A lágy mássalhangzók | 12 |
A hangváltozások | 13 |
Magánhangzóváltozások | 13 |
Félhangzóváltakozások | 14 |
Mássalhangzóváltakozások | 14 |
A szótag | 15 |
A hangsúly | 16 |
A szókincs | |
A szókészlet, mint a nyelvtan építőanyaga | 19 |
A szókincs összetétele | 20 |
Az alapvető szókincs | 21 |
A peremszókészlet | 23 |
A szókincs nagysága | 23 |
Az egyéni szókincs | 25 |
A szavak osztályozása jelentésük alapján | 25 |
A rokon értelmű szavak | 30 |
Az azonos értelmű szavak | 30 |
Az ellentétes értelmű szavak | 31 |
A szavak többértelműsége | 31 |
A szavak eredeti és átvitt jelentése | 31 |
A szókincs gazdagodása | 31 |
A szóképzés | 32 |
A nyelvtani kategória megváltozása | 32 |
A szóösszetétel | 33 |
A szócsalád | 34 |
Alaktan | |
Az alaktan és a mondattan szerepe | 36 |
A szófajok | 36 |
A főnév | 38 |
A főnevek neme | 39 |
A hímnemű főnevek | 40 |
A nőnemű főnevek | 41 |
A semlegesnemű főnevek | 43 |
Nemrehajló főnevek és kétnemű főnevek | 45 |
Kétnemű főnevek | 45 |
Többes számban több alakú főnevek | 46 |
Szám tekintetében hiányos főnevek | 47 |
A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben | 47 |
A főnevekben történő hangváltakozások | 48 |
Magánhangzóváltakozások | 48 |
Mássalhangzóváltakozások | 48 |
A főnévragozás | 49 |
Az esetek | 50 |
A határozatlan névelővel való ragozás | 52 |
A határozott névelővel való ragozás | 56 |
A tulajdonnevek ragozása | 61 |
A főnévképzés | 63 |
A névelő | 65 |
A névelő fajai | 66 |
A határozatlan névelő | 66 |
A határozott névelő | 67 |
Az elöljárós főnév és a határozott névelő | 69 |
A jelzős főnév és a határozott névelő | 69 |
A birtokos névelő | 71 |
A birtokos névelő használata | 72 |
A melléknévi névelő | 74 |
A melléknévi névelő használata | 76 |
A melléknév | 79 |
A melléknevek nemek szerinti végződése | 79 |
A két végződésű melléknevek egyes száma | 80 |
A két végződésű melléknevek többes száma | 80 |
Az egy végződésű melléknevek | 81 |
A melléknevek szótövi hangváltakozásai | 82 |
A magánhangzók váltakozása | 82 |
A mássalhangzók váltakozása | 83 |
A melléknevek ragozása | 83 |
A határozatlan alakú ragozás | 84 |
A határozott alakú ragozás | 85 |
A melléknevek fokozása | 87 |
A melléknevek képzése | 89 |
A melléknév a mondatban | 90 |
A névmás | 91 |
A személyes névmás | 92 |
A személyes névmás ragozása | 93 |
A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjainak használata | 96 |
A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben | 100 |
A személyes névmás udvariassági alakja | 101 |
Az udvariassági névmások ragozása és rövidítése | 103 |
A visszaható névmás | 104 |
A birtokos névmás | 106 |
A birtokos névmás melléknévi alakja | 107 |
A melléknévként használt birtokos névmás ragozása | 108 |
A kérdő-vonatkozó névmás | 110 |
A melléknévként használt kérdő-vonatkozó névmások | 12 |
A kérdő vonatkozó névmások használata | 112 |
A mutató névmás | 116 |
A mutató névmás egyeztetése | 116 |
A mutató névmások ragozása | 116 |
A mutató névmás melléknévi alakja | 117 |
A melléknévként használt mutató névmás ragozása | 118 |
A nyomosító névmás | 122 |
A nyomósító névmás ragozása | 123 |
A határozatlan névmás | 124 |
A határozatlan névmások ragozása | 124 |
A határozatlan névmás melléknévi alakja | 125 |
A melléknévként használt határozatlan névmások ragozása | 126 |
A tagadó névmás | 127 |
A számnév | 128 |
A tőszámnevek | 128 |
A tőszámnevek ragozása | 130 |
A gyűjtőszámnevek | 132 |
A gyűjtőszámnevek ragozása | 132 |
A törtszámnevek | 133 |
A szorzószámnevek | 135 |
Az osztószámnevek | 135 |
A határozói számnevek | 136 |
A sorszámnév | 137 |
A sorszámnév ragozása | 138 |
Az ige | 141 |
Az ige fajai | 145 |
Az ige ragozása | 145 |
A négy igeragozás | 146 |
A személy és szám kifejezése | 148 |
Az igeidők | 148 |
A jelen idő | 149 |
A folyamatos múlt | 150 |
Az egyszerű múlt | 150 |
Az összetett múlt | 151 |
A régmúlt | 152 |
A jövő idő | 152 |
A befejezett jövő idő | 154 |
Az igei aspektus | 155 |
Az igemódok | 156 |
A személyes igemódok | 158 |
A személytelen igemódok | 161 |
Az igei használatú állandó szókapcsolatok | 162 |
A segédigék | 162 |
Az a fi ige | 167 |
Az a avea ige | 170 |
Az a vrea (a voi) ige | 174 |
A rendes igék ragozása | 174 |
A cselekvő igeragozás | 174 |
A jelentő mód | 174 |
Jelen idő | 175 |
Hangváltakozások az igeragozás során | 176 |
A folyamatos múlt | 177 |
Az összetett múlt | 177 |
A régmúlt | 178 |
A jövő idő | 178 |
A befejezett jövő | 179 |
A kötőmód | 180 |
Jelen idő | 180 |
Múlt idő | 181 |
A feltételes és óhajtó mód | 182 |
Jelen idő | 182 |
Múlt idő | 182 |
A feltételező mód | 183 |
Jelen idő | 183 |
Múlt idő | 183 |
A parancsoló mód | 183 |
Parancsoló igealakok | 183 |
Tiltó igealakok | 184 |
A személytelen igemódok | 185 |
A főnévi igenév | 185 |
Jelen idő | 185 |
Múlt idő | 186 |
A melléknévi igenév | 186 |
A határozói igenév | 187 |
A szupinum | 187 |
A szenvedő igeragozás | 188 |
A jelentő mód | 189 |
A kötőmód | 190 |
A feltételes és óhajtó mód | 190 |
A feltételező mód | 190 |
A parancsoló mód | 190 |
A főnévi igenév | 190 |
A határozói igenév | 191 |
A visszaható igeragozás | 191 |
Tárgyesetben álló visszaható névmással | 191 |
A jelentő mód | 191 |
A kötőmód | 191 |
A feltételes és óhajtó mód | 192 |
A feltételező mód | 193 |
A parancsoló mód | 193 |
A főnévi igenév | 193 |
A határozói igenév | 194 |
Részeshatározó esetben álló visszaható névmással | 194 |
A jelentő mód | 194 |
A kötőmód | 195 |
A feltételes és óhajtó mód | 195 |
A feltételező mód | 195 |
A parancsoló mód | 195 |
A főnévi igenév | 196 |
A határozói igenév | 196 |
A rendhagyó igék ragozása | 198 |
Az a da (ad) ige | 198 |
Az a sta (áll) ige | 199 |
Az a minca (eszik) ige | 199 |
Az a uscca (szárít) ige | 200 |
Az a bea (iszik) ige | 200 |
Az a lua (vesz) ige | 200 |
Az a veni (jön) ige | 201 |
A személytelen igék | 201 |
Az igék képzése | 203 |
A határozószó | 205 |
Határozói használatú állandó szókapcsolatok | 206 |
A határozószók fajai | 208 |
A határozószó fokozása | 210 |
Az elöljáró | 211 |
Milyen esetben áll a névszó az elöljáró után? | 212 |
Mikor határozatlan és mikor határozott az elöljárós főnév? | 214 |
A kötőszó | 216 |
Az indulatszó | 218 |
Mondattan | |
A mondat | 221 |
A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések | 221 |
A mondatok fajai | 222 |
A mondat főrészei | 223 |
Az alany | 223 |
A rejtett alany | 224 |
Általános alanyú mondatok | 224 |
Az alanytalan mondatok | 225 |
Az állítmány | 226 |
Az igei állítmány | 227 |
Az igei-névszói állítmány | 227 |
Az alany és állítmány egyeztetése | 230 |
Az alany és az állítmány egyeztetése többalanyú mondatban | 231 |
A mondat bővítményei | 233 |
A jelző | 233 |
A melléknévi jelző | 234 |
A melléknévi jelző egyeztetése | 234 |
A főnévi jelző | 235 |
A birtokos jelző | 237 |
Az elöljárós főnévi jelző | 237 |
Az értelmező | 238 |
A főnévként használt számnévvel kifejezett főnévi jelző | 239 |
A névmási jlező | 241 |
A határozószói jelző | 242 |
Az igenévi jelző | 244 |
Elkülönített és el nem különített jelzők | 244 |
A tárgy és a határozó | 246 |
A tárgy | 247 |
A részeshatározó | 252 |
A részeshatározó kétszeres kifejezése a mondatban | 255 |
A cselekvőt jelölő bővítmény | 257 |
A szoros értelemben vett határozók | 258 |
A helyhatározó | 258 |
Az időhatározó | 260 |
Az okhatározó | 262 |
A célhatározó | 264 |
A módhatározó | 265 |
Az eszközhatározó | 268 |
A társhastározó | 270 |
A tekintethatározó | 271 |
A megengedő határozó | 272 |
Az összetett mondat | 273 |
A mellérendelés | 275 |
A kapcsolatos mondatok | 275 |
Az ellentétes mondatok | 276 |
A választó mondatok | 277 |
A következtető mondatok | 278 |
Magyarázó mondatok | 279 |
Az alárendelés | 280 |
Az alanyi mellékmondat | 280 |
Az állítmányi mellékmondat | 281 |
A jelzői mellékmondat | 282 |
A jelzői mellékmondattal egyenértékű jelzős szerkezetek | 284 |
A tárgyi mellékmondat | 286 |
A tárgyi mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 286 |
A függő kérdőmondatok | 286 |
A részeshatározói mellékmondat | 287 |
A részeshatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 288 |
A helyhatározói mellékmondat | 289 |
Az időhatározói mellékmondat | 290 |
Az időhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 291 |
Az okhatározói mellékmondat | 293 |
Az okhatározói mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 294 |
A célhatározói mellékmondat | 295 |
A célhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 295 |
A módhatározói mellékmondat | 297 |
A megengedő mellékmondat | 299 |
A megengedő mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 300 |
A feltételes mellékmondat | 301 |
A szórend | 304 |
Az alany és az állítmány helye | 304 |
A jelző helye a mondatban | 304 |
A tárgy helye a mondatban | 305 |
A részeshatározó helye a mondatban | 308 |
A határozók helye a mondatban | 309 |
Az írásjelek használata | 311 |
A vessző | 312 |
A kötőjel | 316 |
Felhasznált művek | 318 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.