Helyesen románul

Nyelvi ismeretek, gyakorlatok

Szerző

Bukarest

'Ádám Zsigmond: Helyesen románul ' összes példány

Kiadó:	Kriterion Könyvkiadó
Kiadás helye:	Bukarest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	413 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Román
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	5
A második kiadás előszavából	7
Előszó a harmadik kiadáshoz	9
Rövidítések	10
Hangtan
A román nyelv hangjai	11
A magánhangzók	11
Az összetett mássalhangzók	12
A hangűr	13
A mássalhangzók	13
A lágy mássalhangzók	14
A hangváltozások	16
Magánhangzóváltozások	16
Félhangzóváltakozások	17
Mássalhangzóváltakozások	17
A hangsúly	18
Helyesírás
Alapelvek	21
Kiejtés és írás	21
Helyes kiejtés és helyesírás	23
A szótag	26
A szókincs
A szavak jelentése	31
A rokon értelmű szavak	31
Az azonos értelmű szavak	33
Az ellentétes értelmű szavak	33
A szavak többértelműsége	33
Egyjelentésű és többjelentésű szavak	34
A szavak eredeti és átvitt jelentése	35
A szókincs gazdagodása	37
A román szókincs alapelemei	37
A belső keletkezésű szavak	38
A szóképzés	38
Szóképzés a szó végéhez illesztett képzővel	38
Szóképzés a szó elejéhez illesztett képzővel	39
Szóképzés képzőelvonással	39
A szófaji átcsapás	40
A szóösszetétel	40
A szócsalád	42
Alaktan
Az alaktan és a mondattan szerepe	45
A szófajok	45
A főnév	45
A főnevek neme	48
A hímnemű főnevek	49
A nőnemű főnevek	50
A semlegesnemű főnevek	52
Nemrehajló főnevek és kétnemű főnevek	54
Többes számban több alakú főnevek	55
Szám tekintetében hiányos főnevek	56
A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben	56
A főnevekben történő hangváltakozások	57
Magánhangzóváltakozások	57
Mássalhangzóváltakozások	58
A főnévragozás	59
Az esetek	60
A határozatlan névelővel való ragozás	61
A határozott névelővel való ragozás	66
A tulajdonnevek ragozása	71
A főnévképzés	73
A névelő	75
A névelő fajai	76
A határozatlan névelő	76
A határozott névelő	79
A birtokos névelő	83
A melléknévi névelő	87
A melléknév	92
Ragozható melléknevek	93
A két végződésű melléknevek egyes száma	93
A két végződésű melléknevek többes száma	94
Az egy végződésű melléknevek	95
A melléknevek szótövi hangváltakozásai	96
A magánhangzók váltakozása	96
A mássalhangzók váltakozása	96
Ragozhatatlan melléknevek	97
A melléknevek ragozása	97
A határozatlan alakú ragozás	98
A határozott alakú ragozás	99
A melléknevek fokozása	101
A melléknevek képzése	103
A melléknév a mondatban	104
A névmás	106
A személyes névmás	107
A személyes névmás ragozása	108
A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjainak használata	111
A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben	115
A személyes névmás udvariassági alakja	118
Az udvariassági névmások ragozása és rövidítése	119
A visszaható névmás	121
A birtokos névmás	123
A birtokos névmás melléknévi alakja	124
A melléknévként használt birtokos névmás ragozása	124
A kérdő-vonatkozó névmás	127
A kérdő-vonatkozó névmások ragozása	127
A melléknévként használt kérdő-vonatkozó névmások	128
A kérdő vonatkozó névmások használata	129
A mutató névmás	133
A mutató névmás egyeztetése	134
A mutató névmások ragozása	134
A mutató névmás melléknévi alakja	135
A melléknévként használt mutató névmás ragozása	136
A nyomosító névmás	139
A határozatlan névmás	140
A határozatlan névmások ragozása	141
A határozatlan névmás melléknévi alakja	144
A melléknévként használt határozatlan névmások ragozása	144
A tagadó névmás	145
A számnév	147
A tőszámnevek	148
A tőszámnevek ragozása	149
A gyűjtőszámnevek	151
A gyűjtőszámnevek ragozása	152
A törtszámnevek	153
A szorzószámnevek	154
Az osztószámnevek	154
A határozói számnevek	155
A sorszámnév	156
A sorszámnév ragozása	157
A sorszámnév egyeztetése	158
Az ige	160
Tárgyas és tárgyatlan igék	161
Az ige fajai	161
Az ige ragozása	167
A négy igeragozás	167
A személy és szám kifejezése	168
Az igeidők	169
A jelen idő	169
A folyamatos múlt	170
Az egyszerű múlt	171
Az összetett múlt	172
A régmúlt	173
A jövő idő	174
A befejezett jövő idő	174
Az igei aspektus	177
Az igemódok	179
A személyes igemódok	179
A személytelen igemódok	181
Az igei használatú állandó szókapcsolatok	185
A segédigék	186
Az a fi ige	187
Az a avea ige	192
Az a vrea (a voi) ige	196
A rendes igék ragozása	201
A cselekvő igeragozás	201
A személyes igemódok	201
A jelentő mód	201
Jelen idő	201
Hangváltakozások az igeragozás során	203
A folyamatos múlt	204
Az összetett múlt	204
A régmúlt	205
A jövő idő	206
A befejezett jövő	206
A kötőmód	207
Jelen idő	208
Múlt idő	208
A feltételes és óhajtó mód	210
Jelen idő	210
Múlt idő	210
A feltételező mód	211
Jelen idő	211
Múlt idő	211
A parancsoló mód	211
Parancsoló igealakok	211
Tiltó igealakok	212
A személytelen igemódok	214
A főnévi igenév	214
Jelen idő	214
Múlt idő	215
A melléknévi igenév	215
A határozói igenév	216
A szupinum	217
A szenvedő igeragozás	218
A jelentő mód	218
A kötőmód	220
A feltételes és óhajtó mód	220
A feltételező mód	221
A parancsoló mód	221
A főnévi igenév	221
A határozói igenév	221
A visszaható igeragozás	222
Tárgyesetben álló visszaható névmással	222
A jelentő mód	222
A kötőmód	223
A feltételes és óhajtó mód	224
A feltételező mód	224
A parancsoló mód	224
A főnévi igenév	225
A határozói igenév	225
Részeshatározó esetben álló visszaható névmással	225
A jelentő mód	225
A kötőmód	226
A feltételes és óhajtó mód	227
A feltételező mód	227
A parancsoló mód	227
A főnévi igenév	227
A határozói igenév	228
A rendhagyó igék ragozása	229
Az a da (ad) ige	230
Az a sta (áll) ige	230
Az a minca (eszik) ige	231
Az a uscca (szárít) ige	231
Az a bea (iszik) ige	232
Az a lua (vesz) ige	232
Az a veni (jön) ige	233
A személytelen igék	233
Az igék képzése	236
A határozószó	240
Határozói használatú állandó szókapcsolatok	241
A határozószók fajai	242
A határozószó fokozása	245
Az elöljáró	246
Milyen esetben áll a névszó az elöljáró után?	248
Mikor határozatlan és mikor határozott az elöljárós főnév?	250
A kötőszó	253
Az indulatszó	255
Mondattan
A mondat	258
A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések	258
A mondatok fajai	259
A mondat főrészei	260
Az alany	260
A rejtett alany	261
Általános alanyú mondatok	262
Az alanytalan mondatok	262
Az állítmány	264
Az igei állítmány	264
Az igei-névszói állítmány	265
Az alany és állítmány egyeztetése	268
Az alany és az állítmány egyeztetése többalanyú mondatban	270
A mondat bővítményei	272
A jelző	272
A melléknévi jelző	273
A melléknévi jelző egyeztetése	273
A főnévi jelző	276
A birtokos jelző	276
Az elöljárós főnévi jelző	277
Az értelmező	279
A főnévként használt számnévvel kifejezett főnévi jelző	280
A névmási jlező	281
A határozószói jelző	283
Az igenévi jelző	283
Elkülönített és el nem különített jelzők	284
A tárgy és a határozó	287
A tárgy	288
A tárgy kétszeres kifejezése	292
A részeshatározó	295
A részeshatározó kétszeres kifejezése a mondatban	299
A cselekvőt jelölő bővítmény	301
A szoros értelemben vett határozók	302
A helyhatározó	303
Az időhatározó	305
Az okhatározó	308
A célhatározó	309
A módhatározó	311
Az eszközhatározó	314
A társhastározó	316
A tekintethatározó	317
A megengedő határozó	319
A feltételes határozó	320
Az ellentétet kifejező határozó	320
A hozzáadásra utaló határozó	321
A kivételt kifejező határozó	322
Az állítmányi kiegészítő	323
Az összetett mondat	325
A mellérendelés	326
A kapcsolatos mondatok	326
Az ellentétes mondatok	328
A választó mondatok	328
A következtető mondatok	329
Az alárendelés	330
Az alanyi mellékmondat	331
Az állítmányi mellékmondat	332
A jelzői mellékmondat	333
A jelzői mellékmondattal egyenértékű jelzős szerkezetek	336
A tárgyi mellékmondat	338
A tárgyi mellékmondattal egyenértékű szerkezetek	339
A függő kérdőmondatok	339
A részeshatározói mellékmondat	340
A részeshatározói mondattal egyenértékű szerkezetek	341
A helyhatározói mellékmondat	342
Az időhatározói mellékmondat	343
Az időhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek	344
Az okhatározói mellékmondat	346
Az okhatározói mellékmondattal egyenértékű szerkezetek	346
A célhatározói mellékmondat	348
A célhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek	348
A módhatározói mellékmondat	350
A megengedő mellékmondat	353
A megengedő mellékmondattal egyenértékű szerkezetek	354
A feltételes mellékmondat	355
Egyéb (határozói) mellékmondatok	356
A cselekvőt jelölő mellékmondat	356
Az eszközhatározói mellékmondat	356
A társhatározói mellékmondat	357
A tekintethatározói mellékmondat	357
Az ellentétet kifejező mellékmondat	357
A hozzáadásra utaló határozói mellékmondat	358
A kivételt kifejező határozói mellékmondat	358
Az állítmányi kiegészítői mellékmondat	358
A szórend	363
Az alany és az állítmány helye	364
A jelző helye a mondatban	365
A tárgy helye a mondatban	368
A részeshatározó helye a mondatban	369
A határozók helye a mondatban	370
Az írásjelek használata	372
A vessző	372
A kötőjel	377
A gyakorlatok megoldása	381
Felhasznált művek	401