Helyes beszéd, helyes írás

Szerző

Nyíregyháza

'Fábián Pál: Helyes beszéd, helyes írás ' összes példány

Kiadó:	Black & White Kiadó
Kiadás helye:	Nyíregyháza
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	186 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-9452-28-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Könyvünk végigvezeti az olvasót a magyar nyelvnek azokon a legfontosabb nyelvtani és stilisztikai jelenségein, szabályain, amelyeknek ismeretében a gyakorlatban ki-ki biztosabban és tudatosabban élhet a nyelvi eszközökkel. Teljességre nem törekedhettünk, a nyelvtani fogalmakat és stilisztikai jelenségeket nem önmagukért vizsgáljuk, hanem gyakorlati felhasználásuk kedvéért. A grammatikai rész ehhez csupán a szükséges alap. amely alá van rendelve a stilisztikai célnak: hol, mikor lehet a nyeliv eszközöket természetüknek megfelelően - írásban és szóban - a leggazdaságosabban felhasználni.
Arra törekedtünk, hogy az olvasót könnyen érthető és kézenfekvő gyakorlati példák segítségével vezessük be a nyelvi jelenségek mivoltába és alkalmazásának ismeretébe. A nyelvi rendszer elemeit tehát a gyakorlati alkalmazhatóság - helyes felhasználás - szemszögéből igyekeztünk megismertetni. Mert nem feledhetjük: anyanyelvünk titkait mindig jobban és jobban meg kell ismerni, csak így lehet... Tovább

Tartalom

A hangokról ezt jegyezzük meg! (Fábián Pál)	5
A szavak anyagraktárában (Fábián Pál)	10
Az alapszókincs és a kiegészítő szókészlet	11
A nyelvi rétegek szókincse	13
Az irodalmi nyelv és a köznyelv szókincse	13
A nyelvjárási szavak	14
A szakszókincsek	17
A tolvajnyelv	22
A zsargon	23
Az idegen szavak	23
A régiességek (archaizmusok)	30
Az új szavak	31
A stílus virágai: a szólások, a közmondások	31
A szókészlet szerepe a stílusfestésben	34
A szavak hangulata	37
Új szavak születése (Fábián Pál)	41
Jelentéstan (Szathmári István)	52
A szó jelentése	52
Hogyan függ össze a szavak hangalakja és jelentése?	53
Melyek az egyjelentésű és többjelentésű szavak?	57
Nyelvünk díszei: a szóképek	65
A szókép fajai	66
A szóképekhez csatlakozó stilisztikai eszközök	71
Az azonos alakú szavak	74
Miért fontosak a nyelvben a rokon értelmű szavak?	75
Hogyan erősítjük, nagyítjuk, túlozzuk, kicsinyítjük mondanivalónkat?	78
A szófajok (Szathmári István)	82
Hogyan helyezkednek el a szavak a mondatban?	82
Mi a szófaj?	83
Mit kell tudni az igékről?	84
Mire és hogyan használjuk az igéket beszéd és irás közben?	85
Mit kell tudnunk az igék helyesírásáról?	89
Fontos szófajuk: a főnév	91
A főnévi igenév	91
Mire és hogyan használjuk fel a főneveket?	93
Mire ügyeljünk a főnevek írásával kapcsolatban?	95
Tulajdonságot jelölő szavaink: a melléknevek	98
A melléknévi igenév	98
A melléknevek fokozása	98
Mire jók a melléknevek?	99
Milyen hibákat követünk el a melléknevek írásában?	100
A számnév	100
Hogyan használjuk a számneveket?	101
Hogyan kell írni a számneveket?	101
Mit kell tudnunk a névszók ragozásáról?	102
Hogyan írjuk a névszóragokat?	103
A névszók helyettesítői: a névmások	103
Mire valók a névmások?	104
Milyen hibákat követünk el a névmások írásában?	106
Mit fejez ki a határozószó?	106
Hogyan használjuk a határozószókat?	107
Mit kell tudnunk a határozószók helyesírásáról?	108
Nyelvünk névutói	108
Hogyan írjuk a névutókat?	109
Az igekötők szerepe	109
Helyesírási problémák az igekötők írásában	110
Fontos szavaink: a névelők	110
Hogyan használjuk fel a határozott névelőt?	111
Mikor helyes és mikor helytelen a határozatlan névelő használata?	112
Kötőszavaink	113
A módosítószó	113
Mi az indulatszó?	114
Hogyan írjuk helyesen az indulatszókat?	114
A mondattan (Berrár Jolán)	116
A szavak helye a mondatban	116
Mit állítunk?	117
Kihagyhatjuk-e az állítmányt?	119
Ki cselekszik? Mi történik?	120
Ne felejtsük el egyeztetni az alanyt és az állítmányt!	122
Mire irányul a cselekvés?	124
Hogyan mondjuk helyesen?	125
Mire valók a határozók?	127
Mivel fejezzük ki a határozókat?	128
A helyhatározók helyes használata	129
Az időhatározó	131
Fordítsunk gondot határozóink helyes használatára!	132
Milyen határozót vonzanak egyes igék és melléknevek?	133
Hogyan mondjuk helyesen?	135
Mi módon, mi okból vagy mi célból cselekszünk?	137
Mire szolgálnak a jelzők?	139
Hogy mondjuk helyesen?	140
A számnévi jelzők	141
Jelzőként használt határozók	142
A birtokos jelző	143
Hogyan helyezkednek el a mondatrészek a mondatban?	145
Hogyan használjuk az írásjeleket az alárendelt mondatrészek között?	147
Írásjelek az értelmezős szerkezetben	148
Melyek a halmozott mondatrészek?	149
Szervetlen mondatrészek	151
A szórend és a hangsúly fontossága	151
Hányféle mondat van?	154
Kijelentő mondatok	154
Felkiáltó mondatok	154
Óhajtó és felszólító mondatok	155
Kérdés és felelet	155
Állítás és tagadás	157
Az összetett mondatok	159
Mikor használunk még kötőszókat?	161
Milyen fajtái vannak a mellérendelt mondatoknak?	162
Kapcsolatos mondatok	162
Ellentétes mondatok	163
Választó mondatok	166
Következtető mondatok	166
Magyarázó mondatok	167
Az alárendelt mondatok	168
Mellékmondatok hogy kötőszóval	168
Mellékmondatok aki, ami, amely-lyel	170
Mikor ne használjunk aki, ami kötőszós mondatokat?	172
Milyen kötőszókat használjunk a határozói mellékmondatokban?	173
Okhatározói mellékmondatok	175
Feltételes mondatok	175
Megengedő mondatok	176
Hasonlító mondatok	177
Hogyan használjuk az igemódokat a mellékmondatokban?	178
Hogyan használjuk az írásjeleket az összetett mondatokban?	179
Még néhány megjegyzés a mondatokról	180
Mellérendelés vagy alárendelés?	181