Helybengalopp (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Döbrentei Kornél: Helybengalopp (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Püski
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	211 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-9906-59-X
Megjegyzés:	Döbrentei Kornél szerző által dedikált példány. Egy fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bár a rend a lelke mindennek, a mostani kormányzati ciklus politikai, társadalmi működését, értékrendjét látva, tapasztalva, rendkívül rend-ellenes vagyok. Arra, ami itt körülöttünk, velünk történik, nem adhatom áldásomat, mondván: rendben. Mert nem rendjén való. Stílszerűen hál, rendhagyó bevezetés következik. Egy négy évvel ezelőtt nekem írt Nyílt levél lesz az előszó. Erről a szóról nagy E-betűvel az elején, mindig a „Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.", kezdetű megrendítő Vörösmarty vers jut eszembe.
Ám most a mester másik gigászi költeményéből, a Gondolatok a könyvtárban címűből citálom a már-már kultúrpolitikai közhellyé koptatott kérdést: „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?" Az én könyvem címe: Helybengalopp. Ez akár lakonikus válasznak is felfogható. A filozófiát körbe ügető ingerkedésnek, mely szelíd trapp-trapp folyamán kiderül: a mozgás imitációja s az általa keltett illúzió még nem haladás. Mint ahogyan egy országhatárok kerítette terület sem Haza. így nehéz meg- és hazatérni, hazát találni.
A lényeges az, hogy legalább a postás és a végrehajtó házhoz jő. Ha meghallod, hogy kopognak, biztos lehetsz abban, hogy otthon vagy. De már csak így. Ahogyan ez a négy éve íródott levél is, az akkoriban megjelent könyvemben, a Hadrafoghatóság ábrándjában felvetettekre jelez vissza érzékenyen. Minden, amit ott és akkor elmond környülállásainkról, tapasztalni fogják, mellbevágóan jelen idejű. Annyira mai, mintha holnap írták volna. Tényleg, itt mintha állni látszanék az idő. Nemigen van elmozdulás. Ha mégis, leginkább huzatosan lefelé, abcugosan.
Dante szerint a pokolnak tíz köre van. Mi gyakorlott pokoljárók, már a tizenkettediknél tartunk. Éppen annyinál, mint a nemzeti kívánalmaink tradicionálisan pontos összege. Soha nem több, de ami teljesül belőle, az mindig elenyészően csekély - szintén híven hagyományőrizve, lásd fontolva bár, de nem haladva. Majd a levélből kiderül - mindegy, hogy milyen igeidőben lesz napos időnk -, volt-e, van-e, lesz-e bennünk annyi kurázsi, elszánás, erő, hogy alkalmasnak mutatkozunk, érdemesek vagyunk, úgyis, mint nagyérdemű, a csapatversenyre, nem ott, hol egy nemzet süllyed el, hanem egy valódi, tétre- és befutóra menő rendszerváltó-futásra, hát hol vagytok ti régi váltótársak, vagy végleg elvétettük? Gazdátlan a stafétabot, s a futás már vesszőfutás, az is marathoni távon!
Olvassák el, tisztelt Olvasók, ez a Nyílt levél, akár a nyitott könyv, vessék össze a benne megfogalmazott négy év summázatát a mindnyájunk által megélt jelennel, a várható közeljövővel, s akkor rájönnek: ha mi magunkat nem, akkor minket nem vált meg a dátum. Ez már csak ilyen fátum. Vissza

Tartalom

Az olvasóhoz 5
Nyílt levél Döbrentei Kornélnak hadrafoghatóság ürügyén 6
Fohász (vers) 9
Visszavadulás 10
Egy kérdőívre, avagy a megválaszolás nehézségei 13
Egy éj Velencében - Farsangolás Szakolczayval 16
Nálunk csak a közöny örökzöld 19
Hamis nyár 20
Vázámon a hajszálrepedés 22
Helybengalopp 24
Köszönöm, nem 26
Fagyöngy az életfán 27
Nincs kultúránk boldogsághoz 29
Várat magára a kikelet 31
Nagy gondolat mögött a kullogás 33
Amikor az élet sója halálos 35
Hát rajta, magyar nép! 37
Isten pihenhet, de mi nem 39
A tanulság nem évül el 42
Magad vagy a tét, magyar nép 46
Pünkösdi kérelem 48
Ha nincs, találjuk ki
Vasseprűvel jönnek, nem virággal 51
Kutyából nem lesz szalonna 53
Előbb monopolizálnak, aztán manipulálnak 56
A Pannon Rádió végnapjai 58
A medve bőre 61
Az eltűnt olvasztótégely nyomában 62
Vissza a fővárost! 64
Sereglések nyara 67
Halálra ítélt humanizmus 69
Egyszer minden pohár betelik, interjú Döbrentei Kornéllal 72
Átmentés, parasztáldozattal 75
A halottak nem dezertálnak 76
A Szégyen Napja 77
Anyaföldben a tarack 79
A rendíthetetlen 81
A boldogság félszárnyú madara 83
Tegyünk ellene! 84
Gyógyír csüggedés ellen 86
Esztétikai érték - etikai érték
Nemzeti irodalmunk és kultúránk kisebbségi körülmények között 87
Nem csak ágyúval lehet lőni, interjú Döbrentei Kornéllal 89
Itt adventekből ötvenkét hét is kevés 95
Szent Margit lázadása (vers) 98
Rémálmok 100
Inkább vakul, mint okul 102
Kell ide még a Petőfi kardja 106
Beszélgetés a médiáról és magunkról,
A nép jóváhagyásával teszik tönkre a népet
interjú Döbrentei Kornéllal 109
Hát ne így! 116
Kérdések a kereszt tövéből 119
Robot pokol és menny között 120
A szegénység már teljesült 120
Honvéd helyeit katona 122
Életünkből kéne csodát tenni, interjú Döbrentei Kornéllal 124
Már észre se vesszük 129
Élőlről kezdeni mindent? 130
Magunk ásta sír? 133
Fegyver a feledés ellen 135
Emlék az örökkévalóságról 138
A patkányok már Eu-komfortosak 140
Disputa-töredék - Debrecenből 144
Háttérben a tenger, interjú Döbrentei Kornéllal 146
Útmenti krisztusok (vers) 153
Hét krajcár, vagy harminc ezüst? 154
Isten, áldd meg a magyart
Döbrentei Kornél beszéde a Tilos rádió előtt 156
Feltámadás utca 160
Júdás, mint erkölcsi etalon? 161
Hűség a hazához, hűség a hithez, interjú Döbrentei Kornéllal 164
A költő felel, interjú Döbrentei Kornéllal 167
Nyílt levél Szent István királyhoz 168
Erőért fohászkodva, interjú Döbrentei Kornéllal 170
Utóvédként - előőrs 172
Csapataink nem állnak harcban 174
Márpedig az élettől félni nem szabad, monológ Bubik Istvánról 176
Szégyenünk vörös, adventünk fekete 179
Magyaroknak való (vers) 182
Túrázások a tűréshatáron
Trianon a világbotrány 187
Rigófüttyel a fátum ellen 208
Döbrentei Kornél müvei 211