Fülszöveg
A könyv az egykori színművésznő, Hámori Eta regényes életén keresztül betekintést nyújt az 1930-40-es évek színházi világába. A színfalak mögötti rejtett világba, író- és színészóriások közé, elidőzve Heltai Jenő és Vaszary Gábor írókhoz fűződő emlékeinél, valamint pályája emlékezetes állomásain.
A történet kapcsán találkozhatunk a közelmúlt számos színházi nagyságával. Csak néhányukat említve az ismert nevek közül: Tolnay Klára, Somlay Artúr, Karády Katalin, Jávor Pál, Turay Ida, Pethes Sándor, Simor Erzsi, Pécsi Sándor, Fábry Zoltán, Job Dániel. Közülük korukban sokakat piedasztálra emelt a közönség, pedig a valóságban ugyanúgy nem voltak mentesek az emberi gyengeségektől, mint bármelyik más hétköznapi ember. Szenvedtek, szorongtak, intrikáltak, nem egyszer megalkudtak. Ugyanakkor gyermeki naívsággal örültek, ha kellett segítettek és helytálltak.
Az apró történetek a könny és mosoly oldaláról adnak betekintést a kulisszák mögötti élethelyzetekbe, és mintegy beleszövődnek a...
Tovább
Fülszöveg
A könyv az egykori színművésznő, Hámori Eta regényes életén keresztül betekintést nyújt az 1930-40-es évek színházi világába. A színfalak mögötti rejtett világba, író- és színészóriások közé, elidőzve Heltai Jenő és Vaszary Gábor írókhoz fűződő emlékeinél, valamint pályája emlékezetes állomásain.
A történet kapcsán találkozhatunk a közelmúlt számos színházi nagyságával. Csak néhányukat említve az ismert nevek közül: Tolnay Klára, Somlay Artúr, Karády Katalin, Jávor Pál, Turay Ida, Pethes Sándor, Simor Erzsi, Pécsi Sándor, Fábry Zoltán, Job Dániel. Közülük korukban sokakat piedasztálra emelt a közönség, pedig a valóságban ugyanúgy nem voltak mentesek az emberi gyengeségektől, mint bármelyik más hétköznapi ember. Szenvedtek, szorongtak, intrikáltak, nem egyszer megalkudtak. Ugyanakkor gyermeki naívsággal örültek, ha kellett segítettek és helytálltak.
Az apró történetek a könny és mosoly oldaláról adnak betekintést a kulisszák mögötti élethelyzetekbe, és mintegy beleszövődnek a művésznő fordulatos históriájába. Nagy szeretettel írtam meg az időközben barátnőmmé lett Hámori Eta regényes élettörténtét. Elsősorban azért, mert a kor, melyben fiatal évei teltek mindig érdekelt, de legalább ennyire inspirált az Ő személye is. A művész emberé, aki bármilyen helyzetben ma is hibátlanul idéz egy-egy odaillő versrészletet, aki sajnos hosszú évtizedek óta már csak háziasszonyi szerepben csillantja fel tehetségét.
Hasonlót éreztem a régészhez írás közben, aki a föllelt néhány cserépdarabból eredeti formára építi a korsót. Remélem az én "korsóm" is beölti hivatását, s ha valaki az eltűnt időt szomjazza, jóízűt kortyol majd belőle.
Zenker Katalin
Vissza