Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571)

Fülszöveg

A sok műfajban kiemelkedőt alkotó és a 16. század egyik legnagyobb magyar írójának tartott Heltai Gáspár életművének szinte elfeledett darabja ez az imádságos könyv. Elfeledésében az is szerepet játszott, hogy a Mikó Imre adományából az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárába került, majd pedig a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban őrzött egyetlen ránk maradt példány hosszú évtizedekig nem volt hozzáférhető a kutatók számára. Most nem csupán modern kiadását veheti kézbe az olvasó, hanem -a sajnos töredékes unikum - fotómásolatát is. A kiadás függelékében fotómásolatokkal együtt olvashatók azok a szövegek is, amelyek minden valószínűség szerint Heltai kiadványából kerültek be egy 1683-ban Lőcsén megjelent imádságos könyvbe. A kiadványt bevezető tanulmány először tesz kísérletet arra, hogy a ránk maradt „teljes" szöveg ismeretében elhelyezze a fordítást Heltai életművében. Kimutatja, hogy a németországi evangélikus kegyességi irodalom egyik legismertebb művét, Johann Habermann... Tovább

Fülszöveg

A sok műfajban kiemelkedőt alkotó és a 16. század egyik legnagyobb magyar írójának tartott Heltai Gáspár életművének szinte elfeledett darabja ez az imádságos könyv. Elfeledésében az is szerepet játszott, hogy a Mikó Imre adományából az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárába került, majd pedig a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban őrzött egyetlen ránk maradt példány hosszú évtizedekig nem volt hozzáférhető a kutatók számára. Most nem csupán modern kiadását veheti kézbe az olvasó, hanem -a sajnos töredékes unikum - fotómásolatát is. A kiadás függelékében fotómásolatokkal együtt olvashatók azok a szövegek is, amelyek minden valószínűség szerint Heltai kiadványából kerültek be egy 1683-ban Lőcsén megjelent imádságos könyvbe. A kiadványt bevezető tanulmány először tesz kísérletet arra, hogy a ránk maradt „teljes" szöveg ismeretében elhelyezze a fordítást Heltai életművében. Kimutatja, hogy a németországi evangélikus kegyességi irodalom egyik legismertebb művét, Johann Habermann Betbüchleinjét Heltai unitárius szellemben dolgozta át, és javaslatot tesz a fordítás megjelenésének dátumára: 1570-1571. Ezt követően bemutatja, hogy a közösségét oly sokrétűen szolgáló nyomdász, lelkipásztor és író miképpen aktualizálta a németből magyarított szöveget városa és Erdély viszonyaira. A retorikai-poétikai elemzés eredményeképpen megállapítja, hogy Heltai legjobb műveire emlékeztetően nyelvileg roppant erős és kifejező szövegeket adott olvasói kezébe. Az első terjedelmesebb hazai protestáns imádságos könyv egyben új, vizsgálódásra érdemes anyagot szolgáltat abban a vitában is, hogy a nagy magyar író néhány tipikus nyelvhasználati hibáján tetten érhető-e szász anyanyelvűsége. Vissza