1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kémia és az ipar

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 228 fekete-fehér ábrával. Kihajtható mellékletekkel. Tankönyvi szám: 550. 2 darab kivehető melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a mű kohászati, gépipari, fémipari és rokonterületek szakmunkásai és művezetői számára készült. A könyv a kohászati folyamatokkal kapcsolatos kémiai ismereteket és e folyamatok nyersanyagait... Tovább

Előszó

Ez a mű kohászati, gépipari, fémipari és rokonterületek szakmunkásai és művezetői számára készült. A könyv a kohászati folyamatokkal kapcsolatos kémiai ismereteket és e folyamatok nyersanyagait tárgyalja, de tanulmányozása nem tételez fel kémiai előismereteket, mert az alapelveket is megmagyarázza. A könyv ennek ellenére a kémiai tudomány legújabb eredményeire épül, eközben tudatosan mond le némely olyan kényelemről, mely régebbi módszertani szemléletek felhasználásából adódhatnék. Az egyes anyagok kémiai viselkedésének törvényszerűségeit kezdettől, az atom felépítéséből magyarázza, és így dolgozza ki azokat az alaptörvényeket, amelyek szerint a kémiai folyamatok végbemennek. A tárgyalás alapját gyakran fontos vegyülettípusok (hidridek, savképző és bázisképző oxidok, hidroxidok stb.) képezik, mivel ezek segítségével igen világossá válnak az összefüggések. A könyv céljának megfelelően a fémek tárgyalásánál a hangsúly az érceken, a metallurgiai folyamatokon és az ötvözetek képződésén van, az egyéb fémvegyületeket rövidebben tárgyalja.
A könyv oktatási és gyakorlati célokat szolgál. A gyakorlati szempontból fontos folyamatok (pl. vágás, acetilénképződés, a termithegesztés különböző lehetőségei, tűzvédelem stb.) tárgyalásakor a szerző kimerítően ismerteti az üzemben fellépő veszélyeket és a balesetvédelmet is.
Számos diagram, metszet, üzemek rajzai és fényképei járulnak hozzá a szöveg szemléletesebbé tételéhez. Minden fejezet tartalmazza mind a kezdők számára kidolgozott anyagot, mind a gyakorlat szempontjából szükséges szakismereteket. Így a mű - bár egyes helyeken túlhaladja a technikai szakmunkásképző iskolák tantervének kereteit - a fémfeldolgozó szakma különböző ágai számára a lényeges ismereteket adja. Ily módon sikerült elkerülni azt a veszélyt, hogy a nagy összefüggések áttekintése szűken körülhatárolt szakterületek bemutatása által veszendőbe menjen. Ugyanakkor ez a tárgyalási mód lehetővé tesz olyan szakkérdésekkel való foglalkozást is, amelyek általános tárgyalás keretei között nem lettek volna megvilágíthatók.
Különösen részletesen ismerteti a mű túlnyomóan fémek oxidjaiból álló ércek feldolgozásának példáján a vas- és acélgyártás metallurgiai folyamatait, és bemutatja szulfidos ércek hasznosítását és kohósítását is. Vissza

Tartalom

Előszó 3
A) Az anyagok és az anyagok átalakulása
1. fejezet: Az elemek 9
1. Az anyag fogalma. 2. Keverékek. 3. Analízis és szintézis. 4. Keverék és vegyület.
5. Elem és vegyület. 6. Az elemek beosztása.
II. fejezet: Az égés
7. Hevítéskor végbemenő változások fémes és nemfémes anyagokban. 8. A levegő
jelentősége az égésnél. 9. Oxidáció és oxid. 10. Gyúlási hőmérséklet és előmelegítés.
H. Az anyag megmaradásának elve. 12. Kémiai írásjelek.
III. fejezet: Az atomelmélet 22
13. Molekula és atom. 14. Az atomok szerkezete. 15. A molekula képződése.
16. Az atom és molekula jelölése a kémiai írásmódban. 17. Mól és móltérfogat.
B) h nem-fémes elemek
IV. fejezet: Az oxigén 30
18. Az anyag felépítésének törvényszerűségei. 19. Az oxigén. 20. Az égés oxigénatmoszférában. 21. Oxidok és oxidálószerek. 22. A levegő. 23. A nemesgázok.
V. fejezet: A hidrogén 41
24. A hidrogén. 25. A durranógáz képződése. 26. Redukálás és redukálószerek.
27. Hidrogénperoxid. 28. Víz.
VI. fejezet: Autogénhegesztés és vágás 49
29. Az oxigénpalack. 30. Az autogénhegesztés. 31. Az autogénvágás.
VII. fejezet: A halogénelemek és az oxigéncsoport elemei 55
32. A halogén- vagy sóképző elemek (7. főcsoport). 33. A klór. 34. Az oxigéncsoport további elemei (6. főcsoport). 35. A kén. 36. A szelén.
VIII. fejezet: A nitrogén-csoport 65
37. A nitrogéncsoportban levő elemek tulajdonságainak áttekintése (5. főcsoport).
38. A nitrogén. 39. A foszfor. 40. Az arzén. 41. Az antimon. 42. A bizmut.
IX. fejezet: A széncsoport és a bór 73
43. A szén, a szilícium, a bór (3. és 4. főcsoport). 44. A szén módosulatai,
45. A gyémánt. 46. A grafit. 47. Az aktívszén. 48. A szén kémiai tulajdonságai,
49. A szilícium. 50. A bór.
C) A hidrogén vegyületei (hidridek)
X. fejezet: A savas kémhatású hidrogénvegyületek és sóik 83
51. A hidridek áttekintése. 52. A hidrogénfluorid. 53. Hidrogénklorid. 54. A legfontosabb kloridok. 55. A sósav és a kloridok. 56. A kénhidrogén. 57. A szulfidok.
58. A cián és a cianidok.
XI. fejezet: Az ammónia - bázisképző hidrid 92
59. Az ammónia. 60. A Haber-Bosch-féle ammóniaszintézis. 61. Az elektronok
eloszlása nem-fémes elemek hidrogénnel alkotott vegyületeiben.
XII. fejezet: A szénhidrogének 97
62. Szervetlen és szerves kémia. 63. A metán. 64. A széntetraklorid. 65. Telítetlen
szénhidrogének. 66. A kalciumkarbid. 67. Az acetilén. 68. Az acetilénfejlesztő
készülék. 69. A benzol.
D) A könnyűfémek oxidjai és hidroxidjai
XIII. fejezet: A könnyűfémek - bázisképző anyagok 109
70. A víz bontása könnyűfémekkel. 71. Savak és lúgok. 72. A könnyűfémek
viselkedése levegőn. 73. Az alkálifémek oxidjai és hidroxidjai. 74. Az alkáli földfémek oxidjai. 75. Az alkáli földfémek hidroxidjai. 76. A nehézfémek hidroxidjai.
XIV. fejezet: Alumíniumoxid és aluminotermia 120
77. Az alumíniumoxid (timföld). 78. A termithegesztés. 79. A különböző hegesztési
eljárások.
XV. fejezet: A semlegesítés 124
80. Semlegesítés és sóképzés. 81. A töménység meghatározása. 82. A mennyiségi
elemzés. 83. A hidrogénionkoncentráció és a titrálás.
E) A nem-fémes elemek oxidjai, savak és sók
XVI. fejezet: A kén oxidjai és savszármazékai 131
84. A pörkölés és a kén oxidjai. 85. A kénsav előállítása. 86. A kénsav tulajdonságai és felhasználása. 87. A szulfátok.
XVII. fejezet: A nitrogén, a foszfor és az arzén oxidjai, savszármazékai 14o
88. A nitrogén oxidjai. 89. A salétromsav előállítása. 90. A salétromsav tulajdonságai és felhasználása. 91. A nitrátok. 92. A foszfor oxidjai és a foszfortartalmú
savak. 93. Az arzén oxidjai és savszármazékai.
XVIII. fejezet: Ipari robbanóanyagok 150
94. A robbanóanyagok felosztása. 95. Lőporok. 96. Brizáns robbanóanyagok.
97. Ipari robbanóanyagkeverékek. 98. Iniciálgyújtók.
XIX. fejezet: A szén, a szilícium és a bór oxidjai és savszármazékai 157
99. A széndioxid. 100. A széndioxid és a karbonátok. 101. Az alkálikarbonátok
hidrolízise. 102. Tűzvédelem és tűzoltás. 103. Szénmonoxid. 104. A mérgek. 105.
A szilícium oxidjai és savszármazékai. 106. Az üveg. 107. Az üveg szerepe a jövőben. 108. A bórsav és a borátok. 109. A savak és sók elnevezése.
XX. fejezet: Az elektrolízis 178
110. A kémiai kötés különböző formái. 111. Ionrács és fémrács. 112. Áram áthaladása elektroliteken. 113. Az elektrolízis folyamata. 114. Az elektrolízis
történeti fejlődése. 115. A tömeghatás törvénye. 116. Az egyensúlyi helyzet megváltozása a legkisebb kényszer elve szerint.
XXI. fejezet: A periódusos rendszer és az elemek mesterséges átalakítása 191
117, Az atom felépítése és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggések. 118.
Az elemek periódusos rendszere. 119. Az atomsúly és az atommag felépítése.
120. A rádioaktivitás. 121. Rádioaktív és más anyagok közötti kölcsönhatás.
122. Atommagátalakulás. 123. A transzuránok képződése. 124. A maghasítás
felfedezése.
F) A vas és az acél
XXII. fejezet: A fémek 205
125. A fémek általános tulajdonságai. 126. A fémek feszültségi sorrendje. 127.
Ötvözetek.
XXIII. fejezet: A vasércek kohósítása 217
128. A föld felépítése és a vas előfordulása. 129. Vasércek keletkezése. 130. Vasércek kohósítása, 131. A nagyolvasztó üzeme, 132. A nyersvas. 133. A nagyolvasztósalak. 134. Vasszegény és kovasavdús ércek kohósítása. 135. A nagyolvasztómű hőgazdálkodása. 136. Szürke-, kéreg- és temperöntvény.
XXIV. fejezet: Az acélgyártás 242
137. A nyersvastól az acélig. 138. Szélfrissítés. 139. Acélgyártás Siemens-
Martin-kemencében. 140. Acélgyártás villamoskemencében. 141. Ötvözött acélok.
142. Az acél további feldolgozása. 143. A vas-karbon-ötvözetek. 144. Az acél
edzése. 145. Az acél megeresztése.
XXV. fejezet: A vas és vegyületei 262
146. A vas tulajdonságai. 147. A rozsdaképződés. 148. Rozsdavédelem. 149. A vas
vegyületei.
G) A színesfémek kémiája
XXVI. fejezet: A vas és platinafémek 272
150. Vas, kobalt, nikkel. 151. A kobalt. 152. Nikkel. 153. Nikkelötvözetek és
nikkelvegyületek. 154. Platinafémek.
XXVII. fejezet: Az acélötvöző fémek 278
155. A VII. mellékcsoport (mangáncsoport) nehézfémei. 156. A mangánvegyületek.
157. Króm. 158. A króm vegyületei. 159. Molibdén. 160. A wolfram és a wolframötvözetek. 161. A vanádium. 162. Nióbium és tantál. 163. A 4. mellékcsoport
nehézfémei (titán, cirkon, hafnium). 164. A lantanidák és az aktinidák csoportja.
XXVIII. fejezet: Az 1. mellékcsoport nehézfémei (réz, ezüst, arany) 292
165. Réz, ezüst, arany. 166. A rézlelőhelyek. 167. A szulfidos ércek feldolgozása.
168. A rézszulfidok kohósítása. 169. A mansfeldi (Németország) rézpalabányászat
és az érc feldolgozása. 170. A réz. 171. A rézötvözetek. 172. A rézvegyületek.
173. Az ezüstércek és az ezüst előállítása. 174. Az ezüst és az ezüstvegyületek.
175. A fényképészet kémiája. 176. Az arany.
XXIX. fejezet: A 2. mellékcsoport nehézfémei 315
177. A cink (horgany). 178. A cink tulajdonságai. 179. A cink vegyületei. 180.
A kadmium. 181. A higany. 182. A higany ötvözetei és vegyületei.
XXX. fejezet: A 4. főcsoport nehézfémei 323
183. Az ón. 184. Az ón tulajdonságai és felhasználása. 185. Az ónötvözetek és a
forrasztás. 186. Az ón vegyületei. 187. Az ólom. 188. Az ólom tulajdonságai és
az ipari mérgezések. 189. Az ólom ötvözetei és vegyületei. 190. Az ólomakkumulátor.
H) A könnyűfémek kémiája
XXXI. fejezet: Az alumínium és a magnézium 335
191. Az alumíniumércek előfordulása. 192. Az alumíniumoxid (timföld) előállítása
bauxitból. 193. Timföldkinyerés agyagokból és az alumínium előállítása tűzfolyékony olvadék elektrolízisével. 194. Alumíniumötvözetek. 195. Az alumínium
és az alumíniumötvözetek felületi védelme. 196. Az alumínium vegyületei. 197.
A magnézium. 198. Magnéziumötvözetek. 199. A magnézium vegyületei.
I) A fémek előállításához és feldolgozásához szükséges segédanyagok kémiája
XXXII. fejezet: Tüzelő- és hajtóanyagok 353
200. A tőzeg. 201. A barnaszén. 202. A feketeszén. 203. A kokszolás (kohókokszgyártás). 204. A gázgyártás. 205. A gáztüzelés. 206. A fűtőérték. 207. Hőveszteségek és füstgázelemzés. 208. A generátorgáz. 209. A vízgáz és a kevertgáz. 210.
Benzin előállítása szénből.
XXXIII. fejezet: A víztisztítás kémiája 370
211. Az ipari víz tisztítása. 212. A talajvizek vas- és mangántalanítása. 213. A víz
savtalanítása. 214. A vízlágyítás. 215. A víz sótalanítása.
XXXIV. fejezet: Műanyagok (pótanyagok) 380
216. Az ipari porcelán és üveg mint fémeket helyettesítő pótanyagok. 217. Szerves műanyagok. 218. Műanyagelőállítás növényi és állati anyagokból. 219. Kondenzációs termékekből előállított műanyagok. 220. Polimerizációs termékekből
készült műanyagok.
XXXV. fejezet: Csiszolóanyagok - Kenőanyagok - Szigetelőanyagok - Tisztítószerek 384
221. Csiszolóanyagok. 222. Kenőanyagok. 223. Tömítőanyagok. 224. Szigetelőanyagok, 225. Tisztítószerek.
Elnevezések és mértékegységszabványok 387
Név- és tárgymutató 391

Helmut Stapf

Helmut Stapf műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Helmut Stapf könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem