A pénz-szindróma 1-2.

Tartalom

1. kötet
Előszó 7
Mi a baj a pénzünkkel? g
Mit jelent a pénz? 9
1. rész A pénzzel kapcsolatos kifejezések, nagyságrendek és feladatkörök 11
1. fejezet 13
A pénzzel kapcsolatos kifejezések és műveletek tisztázása 13
Mi a pénz? 14
Mit értünk ma a pénz fogalma alatt? 15
Hogyan határozhatjuk meg a pénzt? 15
Milyen célokra használhatjuk a pénzt? 17
Pénz-e a csekk és a hitelkártya? 18
Miért kell különbséget tennünk a pénz és más követeléskiegyenlítő eszközök között? 18
Miért értékesebb a pénz, mint a munka vagy az áru? 20
Milyen nagyságrendekkel számolunk a pénz területén? 21
Honnan kapja a pénz az értékét? 22
Mennyi pénz van tulajdonképpen? 23
Hogyan kerül forgalomba a pénz? 24
Hogyan gyarapodik a forgalomban levő pénz? 24
Honnan kapja a Bundesbank a pénzt? 26
Kié a pénz? 27
2. fejezet 29
A pénz és a követelés 29
Mit jelentenek a követelések, és hogyan gyarapodnak? 29
Miért nem tekinthetjük a pénzt és a pénzkövetelést egyaránt
pénznek? 30
Egybevethető-e mégis a pénz és a pénzkövetelés? 31
Mit jelentenek a látra szóló követelések, és hogyan jönnek létre? 32
Növelhetjük-e a keresletünket a látra szóló követelésekkel? .33
Milyen következményekkel jár a követelés-átruházások növekedése a bankokra nézve? 34
Mi volt előbb: a követelés vagy az adósság, a pénz vagy a hitel? 36
Mit nevezünk takarékosságnak, kölcsönnek, fizetésnek? 37
3. fejezet 39
Pénzforgalom és pénzkörforgás 39
A talányos ötmárkás 39
Mit értünk körforgás alatt? : 40
Milyen következményekkel jár a megtakarítás? 42
Mit tanulhatunk a szigeti példából? 44
Más-e a nagybani körforgás? 46
4. fejezet 49
Pénz, bankok jegybankok 49
Mi a bankok fő feladata? 49
Mekkora hatalmuk van a bankoknak? 50
Növekszik-e a bankok hatalma a forgalommal? 51
Melyek a jegybankok feladatai? 53
Hogyan szerveződik a szövetségi német jegybank? 53
Mit jelent a „fizetőeszköz biztosítása"? 54
Hogyan szabályozza a Bundesbank a pénzkörforgást, és miért
fontos ez a feladat? 55
Mit jelent a gazdaság hitelellátásának szabályozása? 56
Hogyan zajlik a bankok felé történő hitelnyújtás? 57
Mikor kell a jegybankoknak a pénz mennyiségét növelni? Hogyan tehetik ezt meg? 58
Hogyan történik a pénzmennyiség előirányzása a jegybankoknál? 60
Milyen pénzmennyiséget próbálnak a jegybankok szabályozni? .61
Honnan a Bundesbank nyeresége? 62
II. rész A kamat és más szerkezeti hibák 63
5. fejezet 65
A kamat a múltban és a jelenben 65
Miért jelent problémát a kamat? 66
Tulajdonképpen mi a kamat? 68
Milyen feladatai vannak a kamatnak? 69
Voltak-e valaha kamatmentes időszakok? 70
Mi a kamat ma? 73
Milyen kifejezések vonatkoznak a kamatra? 74
Miből tevődnek össze a kamatok? 75
Mit értünk az irányadó kamatlábon? 78
Milyen befolyást gyakorolnak a jegybankok a piaci kamatokra?. 79
6. fejezet 81
A kamat és a kamatos kamat hatásai 81
Valójában honnan származnak a kamatok? 83
Milyen magasak a rejtett kamatok? 84
Monopolbevétel-e a kamat? 85
Mit okoz a kamatos kamat? 86
Normális időtartam alatt is szerepe van-e a kamatos kamatnak?.. 87
Irreális-e a 12% kamat? 89
Ki vagy mi határozza meg a kamat magasságát? 90
Mi okozza a nagy kamatingadozásokat? 90
Magasan tartható-e a kamat a pénz csökkentésével? 92
7. fejezet 94
A kamat mint újraelosztó 94
Hogyan zajlik a kamatok behajtása? 94
Ki kapja a kamatokat? 96
Hogyan hat a kamat a lakosság jövedelmének elosztására? 97
Milyen szerepet játszik a kamatláb az újraelosztásnál? 99
A kamat egy vállalkozó megítélésében 100
Mi változtatja meg az elosztási kulcsot? 101
Gyarapítják-e a kamatok a társadalmi terméket? 103
Mi a helyzet a kamat megadóztatásával? 104
Miért mondjuk, hogy az idő pénz? 106
Megváltoztatja-e a kamat a pénzt? 107
Van-e igazságos kamat? 108
Mit szól a tudomány a kamathoz? 109
8. Fejezet 112
Az állandóan működő infláció 112
Napjaink felismerése-e a stabil pénz szükségessége? 112
Valójában mi az infláció? 113
Valóban annyira fontos-e a stabil fizetőeszköz? 114
Jelentős-e az infláció Németországban? 115
A vásárlók is okozhatnak-e inflációt? 116
Befolyásolják-e az egyes áremelkedések az inflációt? 117
Mi történne a bérek vagy a kőolajárak emelkedése esetén?.. 118
Kiegyenlíthetők-e az inflációs ráták azonos értékű béremeléssel? 119
Mivel jár még az inflációfüggő kamatnövekedés? 120
9. fejezet 122
A pénzfelhalmozás problémája 122
Létezik-e ma még pénzfelhalmozás, és ennek milyen módozatait kell megkülönböztetnünk? 122
Milyen mértékűek a felhalmozott készletek? 123
Mekkora az alacsony kamattal összefüggő pénzgyarapodás? 125
Milyen következményei vannak ma a pénzfelhalmozásnak? 127
Kimutathatóak-e hosszú távon a pénzállományok ingadozásai? 129
10. fejezet 133
A pénzmennyiség megadóztatásának dilemmája 133
Van-e még ma is tanulnivaló? 134
Milyenek a jegybankok stabilizálásra irányuló törekvései a
gyakorlatban? 135
Milyen eredménnyel járnak a stabilizációs törekvések? 137
Mi a lényegi különbség a központi banki pénzmennyiség és az
M3 pénzmennyiség között? 138
Mi okozza a központi banki pénzmennyiség nagy eltéréseit? 140
Alkalmas-e egyáltalán az M3 pénzmennyiség irányadó értéknek? 142
Hogyan alakultak a „pénzmennyiségek" 1985-től? 143
Mi a jegybankok legnagyobb dilemmája? 145
Minek kell megváltozni a stabilitás eléréséhez? 146
11. fejezet 148
A bankok „pénzteremtése" 148
Létrehozhatnak-e pénzt a bankok? 148
Vannak-e bizonyítékai a pénz- illetve a hitelteremtésnek? 149
Hogyan magyarázható a pénzteremtés elmélete? 150
Hol van a hiba az elméletben? i 152
Vannak-e érzékelhető jelei a pénzteremtésnek? 153
Van-e valami közük a látra szóló követeléseknek a
„teremtéshez"? 1 154
III. rész Problematikus következmények a pénz világában 155
12. fejezet 157
Az adósságok túlfejlődése 157
Hogyan kell értékelnünk az adósságokat? 159
Ki okozza az adósságokat a Németországban? 161
Hogyan alakult a német összadósság? 162
Az adósságok alakulásának összehasonlítása 167
Valóságos-e az egyéni példa? 168
13. fejezet 171
Az államadósság 171
Milyen gyorsan nőtt az USA államadóssága? 171
Problémát jelent-e az NSZK-ban is az államadósság? 172
Hogyan viszonyul az államadósság az állami bevételekhez? 174
Miért jár különösen súlyos következményekkel az államadósság? 176
Milyen képet mutat az államadósság más európai országokban? 177
Mi a helyzet Kelet-Európában? 178
14. fejezet 182
A vállalatok adósságai, egyéni adósságok, az adósságok felszámolása 182
Mi a helyzet a mezőgazdaságban? 184
Fogyasztói adósságok - hitel, aminek van jövője? 185
Milyen mértékű a fogyasztói adósság? 187
Milyen következményei vannak a kölcsönből történő vásárlásnak? 188
Mit tehetünk az ördögi kör ellen? 189
Legyőzhető-e a túladósodás? 190
Csökkennek-e a fizetésképtelenség által az adósságok a világon? ! 192
Megoldható-e az adósságprobléma a törlesztésekkel? 193
15. fejezet 195
A pénzvagyon túlfejlődése 195
Hogyan épül fel részleteiben a pénzvagyon? 196
Kié a pénzvagyon? 198
Hogyan változtak a szektorok részarányai? 199
Hogyan oszlik el a magánkézben lévő pénzvagyon? 202
Van-e támpont a magánkézben lévő pénzvagyon megoszlására
nézve? 203
Mit tudhatunk meg a szúrópróbaszerű vizsgálatból? 204
Hogyan jön létre a pénzvagyon, és mitől nő meg aránytalanul? 206
Mit szól a tudomány a pénzvagyon túlzott növekedéséhez? 208
Van-e más problematikus következménye a pénzvagyongyarapodásnak? 210
Mit okoz a „monetáris vízfej"? 211
16. fejezet 213
A kamatáramok túlfejődése 213
Változnak-e a kamatáramok a gazdasági teljesítménnyel? 215
Milyen is a hosszú távon eltérő fejlődés? 216
A pénzzel járó kamatok az államnál 218
Milyen következményekkel járnak a magas kamatterhek az államra nézve? 219
Hogyan fejlődnek tovább az állami kamatterhek? 221
Mi lenne, ha az állam a polgárokat közvetlen kamatfizetésre
kötelezné? 222
17. Fejezet 224
Kamatmagasságok a vállalati szektorban 224
Mit mutat a hosszú távú fejlődés a termelő vállalatok területén? 225
Mekkorák a lakásgazdálkodás terhei? 227
Csak adóssággal összefüggő kamatterhek vannak a gazdaságban? 229
Mekkora a kamatozó összvagyon? 230
Reálisak-e a kamatteher-számítások? 231
Milyen magas a teljes kamatrészarány az egyes árakban? 233
18. fejezet 236
A magánháztartások kamatterhei és kamatbevételei 236
Mi a helyzet a közvetlen kamatokkal? 236
Milyen magasak a fogyasztói hitelek kamatterhei? 237
Hogyan oszlanak meg a magánháztartások kamatbevételei? 238
Mik a legalacsonyabb és a legmagasabb kamatbevételek ? ..240
Honnan kap Quandt kisasszony naponta 650.000 DM-t? 241
19. fejezet 243
A spekuláció túlfejlődése 243
Hogyan viselkedtek a bankok ? 244
Milyen következményekkel jár a részvényspekuláció? 245
A devizaárfolyam-spekuláció problémája 246
Mi okozza az őrült árfolyam ingadozásokat? 247
Hogyan reagálnak a felelősök? 248
Mi játszódik le napjainkban? 249
Hová vezetnek a spekulációk ? 251
Szabad-e korlátozni a tőkemozgás szabadságát? 252

2. kötet
A társadalmi és gazdasági hatások 7
20. fejezet 9
Pénz és igazságosság - a szociális kérdés 9
Mikor igazságtalan a jövedelem? 9
Hogyan alakul a munkavállalók és a munkaadók jövedelme? 10
Hogyan alakult az egy főre jutó jövedelem? 12
Milyen igazságtalanság következik az inflációból? 14
Csalásnak nevezhetjük-e az inflációt? 15
21. fejezet 18
A kamat útján történő konkrét újraelosztás 18
Hogyan kerül sor az újraelosztásra? 18
Milyen szerepet játszik a vagyonelosztás a jövedelemátrétegződésnél? 19
Hogyan oszlik el a vagyon a Német Szövetségi Köztársaságban? 20
Mit mutat a többi vizsgálat? 22
Összefoglalhatóak-e a különböző vizsgálatok? 23
Hogyan foghatjuk fel az újraelosztást? 25
Mekkorák a háztartási csoportok mindenkori kamatterhei és -
bevételei? 26
Mekkora a kapott egyenleg? 28
Mekkora a teljes kamattranszfer a háztartások között? 30
22. fejezet 32
A kamatfüggő jövedelemátrétegződés következményei 32
Kimutatható-e a munkavégzők elszegényedésének kamattal
való összefüggése? 32
Mit hoz a jövő? 35
Vannak-e konkrét támpontok Németország további fejlődésében? 37
23. fejezet 40
Pénz, fejlődés, környezet - az ökológiai kérdés 40
Milyen növekedési szabályokat kell figyelembe vennünk? 40
Különbözőek-e a fejlődési folyamatok? 41
Mennyire irreális az exponenciális fejlődés? 43
Problémát jelent-e az eltérő fejlődés a szervezeten belül is? .44
Mit jelent a gazdasági növekedés? 46
Hogyan növekedett ténylegesen a gazdasági teljesítményünk
1950 óta? 48
Minek köszönhető az állandó gazdasági növekedés? 49
Mivel járt még a folytonos teljesítménynövelés? 50
24. fejezet 54
A fejlődési kényszer okai 54
Miért van szükségünk az állandó teljesítménynövelésre? 54
Miért kényszerül a kapitalista gazdasági rendszer növekedésre? 55
Miért van a kamatnak növekedésre kényszerítő hatása? 56
Milyenek a konkrét kölcsönhatások? 58
Milyen következményekkel jár a tartós teljesítménynövekedés
a környezetre nézve? 59
Létezik-e olyan fejlődés, amely nem terheli a környezetet? 60
Visszatérhetünk-e a munkaigényes termelési metódushoz? 61
Milyen bizonytalanságokhoz vezetett mostanáig az állam által
elősegített fejlődés? 62
Megoldhatóak-e a környezeti problémák a védelemre fordított
adókkal? 64
25. fejezet 67
Pénz és válság - A közgazdasági következmények 67
Melyek voltak évszázadunk nagy válságai? 68
Mi vezethetett Németországban a nagy válsághoz? 70
Fenyegeti-e súlyos válság napjaink kapitalizmusát is? 70
Hogyan magyarázható a hosszantartó konjunktúraszünet? 71
Mik a valódi okok? ! 73
Ismertek-e általában a kamat és a konjunktúra összefüggései?75
Miért idéznek elő az alacsony kamatok is válságot? 76
Mi váltja ki a deflációs válságot? 77
Milyen következményekkel jár a pénzvisszatartás a foglalkoztatásra nézve? 78
Összefügg-e az új szövetségi tartományok nyomora a kamattal? 79
26. fejezet 81
Válságtünetek a tervgazdálkodásban 81
A keleti térség válságai is kapcsolatosak-e a pénzzel? 82
Mik a pénzfelesleg konkrét következményei? 83
Tudtak-e a szocializmusban a pénzproblémáról? 84
Milyen szerepet játszott a kamatprobléma a keleti térség álla-
maiban? 86
Vannak-e más problémák Kelet-Európában, amelyek a pénzzel
függenek össze? 88
Mit kéne tenni? 90
Milyen hatásai voltak a pénzre vonatkozóan Kelet- és Nyugat-Németország egyesülésének? 92
27. fejezet 94
A munkanélküliség problémája Folyamatok és változások a munkaerőpiacon 94
A munkanélküliség az NSZK-ban 1950 óta 94
Mi okozza a hosszútávú változásokat? 96
Vannak-e más okai is a hosszútávú munkanélküliségnek? 98
A középtávú statisztikai kiugrások okai: 99
Mi a szerepük az adósságoknak? 101
Csak az eladósodott vállalatoknál kerül-e sor elbocsátásokra? 103
Mik az egyenlőtlenség következményei? 104
Hogyan jönnek létre a magas-kamat-fázisok? 105
Mindenhol érvényes-e az infláció és a munkanélküliség között
fennálló kapcsolat? 106
28. fejezet 109
A munkanélküliség csökkenő kamatok mellett 109
Hogyan változik a kamatteher, a BSP-re vonatkoztatva? 111
Miért nem esik vissza Németországban a munkanélküliség a
csökkenő kamatok mellett? 112
Hogyan viselkedik az állam a foglalkoztatási válságok során? 114
29. fejezet 117
Pénz, háború, és a tőke megsemmisülése 117
Valóban összefügg-e a kamat és a háború 119
Meddig voltak érezhetőek"a második világháború pusztításai? 120
Mindenképpen szolgálja-e a fegyverkezés a tőkét? 122
Valóban végbemegy-e ez a tőkecsökkenés és -megsemmisülés? 122
Mi történt az első öbölháborúnál? 125
És mit hozott a második öbölháború? 125
Mi folyik az NSZK-ban 7 128
Tulajdonképpen miért nem képzelhető el az átállás? 129
30. fejezet 130
Háború a harmadik világ ellen és saját magunk ellen 130
Megóvtak-e minket a fejlődő országok a súlyos „tisztulási válságtól"? 131
Hogyan adósodtak el a fejlődő országok? 132
Milyen következményei voltak az eladósodásnak? 133
Az adósságok elengedése-e a helyes kiút? 135
Mi történjen az adósságok elengedése helyett? 136
Mit okozna a pénzrendszer korrekciója? 137
Milyen következményei lennének a süllyedő kamatoknak? 139
Mi lenne a fegyvergyártás másféle besorolásának következménye? 140
Mit gondoljunk a jelenlegi leszerelésről? 141
V. rész
A szerkezeti hiányosságok felszámolása
Utak a válságmentes piacgazdasághoz 143
31. fejezet 145
A tünetektől a gyógyulásig 145
Hol kezdődjenek a változások? 145
Mi jellemzi a közintézményeket? 147
Mi a jelenlegi jogi helyzet következménye? 148
Miért kötelező a pénz átvétele, és miért nem kötelező a továbbadása? 149
Miéit szükséges a hatékony pénzforgásbiztosítás? 151
Kihat-e a konstruktív pénzforgásbiztosítás a „pénzsztrájkra"
is? 152
Van-e példa a kamattól független forgásbiztosításra? 153
Mit jelent a kereslet- és hitelpotenciál? 155
Miért kell a két területet szétválasztani? 157
Mit tehetünk a látra szóló követelések keresleti és hiteleszközként
működő kettős funkciója ellen? 158
Hogyan korrigálható a pénz jogrendszere? 159
Mit tehetünk a pénz ellentmondásos kettős funkciója, a csere- és értékmegőrző eszköz funkciója ellen? 160
Növekszik-e a felhasználás alacsony kamatok mellett? 161
32. fejezet 162
A korrekció hatásai 162
Hogyan hat a pénzvisszatartási illeték? 162
Milyen következményekkel járna a kereslet- és hitelpotenciál
szétválasztása a bankokra nézve? 163
Milyen konkrét következmények sújtják a kereskedelmi bankokat? 164
Hogyan képződnek a kamatok a bankoknál a pénzrendszer reformja után? 166
Hogyan mozgathatnánk meg a pénzt? 167
Milyen gyakorlati lehetőségek vannak a készpénzzel kapcsolatban? 169
Mit szól a tudomány a konstruktív forgásbiztosításhoz? 171
Kezdhet-e egy ország egyedül széleskörű pénzrendszerreformot? 173
33. fejezet 175
Különböző gondolatok a megoldáshoz - alternatív modellek 175
Meg kell-e változni az embernek? 175
Hogyan lehet a világszerte terjedő spekulációt korlátok közé szorítani? 177
Mit lehet tenni az aranyba, telekbe, vagy dologi tőkébe való
pénzmenekítés ellen? 177
Hogyan hatnak az alacsony kamatok a tőkemenekítésre? 179
Megoldható-e a pénzprobléma privát alternatív pénzzel vagy
elszámolási körökkel? 180
Mi történik a kamatokkal az elszámolási köröknél és más alternatív modelleknél? 181
Megoldást jelentenek-e az alternatív bankok? 183
Hasznos lehet-e a közös európai fizetőeszköz? 185
Mást szolgál-e az infláció, mint a pénzhasználati illetve pénztartási illeték? 186
Mi jellemzi a német gazdasági rendszert? 187
Összefoglalás 190
Melléklet 195
Tartalomjegyzék 205

Témakörök