Fehéregyensúly

Fülszöveg

Kétségtelen - legalábbis a versei ezt sugallják hogy Heiter Tamás minden idegszálával a mai valóságban él. Igaz, nem érzi magát otthon benne. Tapasztalatai szerint ugyanis a globalizálódott emberiség - boldogságkereső útján - egy értékvesztett világba, egy barbár civilizációba küzdötte bele magát, ahonnan a költő is menekülne, de „Nincs hova menni", hiszen „Nyugaton már a pénz az erogén zóna", „a mesés kelet" pedig „a tömeges félelemre élvez". (Látomás, menekülő vízi lényekkel).
Reménytelenségét, keserűségét azonban nem vallomásokban, panaszversekben, sápadt sirámokban fejezi ki, hanem erős költői képzelettel a tapasztalataiból épít verseket, és ezekkel a „látleletekkel" reagál a korra. Verseiben, „diagnózisaiban" számos helyen utal a magyar és a világirodalom nagy alkotóira. Szövegrészeket, szószerkezeteket vesz át tőlük, néha szó szerint, máskor tudatosan torzított formában. Mentségére legyen mondva, torzított vendégszövegeivel is a saját megrendülésének, reménytelenségének a kifejezését erősíti fel, így csempész keserű iróniát, értékvesztésre utaló gesztusokat a verseibe. Végső soron még szójátékaival, egyéni szóleleményeivel sem játszik, mert nem nevettetni akar velük, hanem megdöbbenteni. Kiterjesztés című verse másképpen különös. Ezt a verset tulajdonképpen két nyelven közli egyszerre, mivel az emberi nyelven írt sorokat azonnal átteszi a számítógépek bináris nyelvére. És még ezt sem mondhatjuk öncélú játéknak, mert maga a cím - lévén számítástechnikai fogalom - hívja elő a bináris kódokat.
Az sem véletlen, hogy sötét társadalomképét a nagy ellenutópiák szerzőire Swiftre és Orwellre utalva fogalmazza meg, mert mindkettőt mesterének tekinti. Költői magatartására viszont elsősorban az amerikai beatnemzedék költője Allén Ginsberg és a Nobel-díjas svéd költő, Tomas Tranströmer voltak hatással. Ginsberg a lázadó magatartásra és a nyers szavak használatára bátorította, Transtömertől pedig a szikár, de finom jelképiség és a sűrítés, tömörítés költői technikáját leshette el.
Vissza