1.062.611

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hegyközi-dombság - Zempléni-hegység, Tokaji-borvidék, Abaúj-Hegyalja - Szerencs-környéke, Taktaköz

Szerkesztő
Lektor
Miskolc
Kiadó: Regiocon Kft.
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 118 oldal
Sorozatcím: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárstratégiai füzetek
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-04-8002-6
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Megyénk földrajzi és gazdasági adottságai változatosak, a természeti tájakat, a kultúrtörténeti emlékeket és a nevezetességeket nagy számú hazai és külföldi turista látogatja. Annak ellenére, hogy... Tovább

Előszó

Megyénk földrajzi és gazdasági adottságai változatosak, a természeti tájakat, a kultúrtörténeti emlékeket és a nevezetességeket nagy számú hazai és külföldi turista látogatja. Annak ellenére, hogy a terület nem túl gazdag ásványkincsekben, több helyen kedvezőek a feltételek az ipartelepítéshez is. A 80-as évek végén itt termelték ki Magyarország barnaszenének 30 százalékát, a nyersvas, az acél több mint a felét a megyében állították elő, s innen származott a teljes hazai etilén, polietilén, polipropilén és polivinilklorid. A kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező tudományos centrumok, a magasan kvalifikált megyei szakemberek további vonzerőt jelentettek.
A megye folyóvölgyeiben, a Taktaközben és a Borsod-Zempléni-síkvidéken jók az adottságok a mezőgazdálkodáshoz, s több hegy- és dombvidéki kistáj sajátos mikroklímával rendelkezik a szőlő és gyümölcstermeléshez.
A koncentráltan telepített ipar. a megye területének nagy részén kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgazdaság, a fejletlen tercier-szektor a 80-as években hirtelen megjelenő kihívásokhoz nem volt képes alkalmazkodni, az egyes ágazatok recessziója és feszültségei regionális válság formájában jelentek meg.
A megyei vezetés felismerte, hogy egy időben kell megvalósítani a szerkezetátalakítást, a vállalkozók alkalmazkodó-képességének javítását és a válságkezelést. A 90-es évek elejéig tett egyedi válságkezelő intézkedések, a helyi erőfeszítések nem voltak képesek megállítani a válság mélyülését. Ezt a kormány is felismerte és 1994. decemberében azt a határozatot hozta, hogy: ,,A térség problémáinak kezelése, felzárkóztatása és fejlesztése érdekében átfogó stratégiai programot kell indítani a megye önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek aktív közreműködésével. "Széles körű szakértői részvétellel született meg 1995. közepén a megye „Integrált szerkezet-átalakítási és válságkezelési programja". A program szakszerűségét, megalapozottságát nagymértékben segítette, hogy megyénkben kísérleti jelleggel a területfejlesztésről szóló törvény hatálybalépése előtt megyei Fejlesztési Tanácsot- és Fejlesztési Ügynökséget hoztunk létre. Mind a program, mind pedig az annak megvalósítását szolgáló stratégiák, illetve kistérségi fejlesztési programok kidolgozásában jelentős szerepet vállaltak az ágazati minisztériumok és a PHARE is. Miután a Kormány elfogadta a megyei integrált szerkezet-átalakítási programot, a Fejlesztési Tanács pályázat alapján megbízásokat adott ágazati és területi stratégiák készítésére.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara vállalta fel az agrárfejlesztési stratégia elkészítésének munkáját, és a „REGIOCON" Kft-vel együttműködve, a megyei Regionális Vállalkozási Központ és más megyei szervek bevonásával, neves hazai szakértők munkájának eredményeként 1996. novemberében benyújtották a megyei agrárfejlesztési stratégia szakértői anyagát. A munkát mind a Megyei Fejlesztési Tanács, mind pedig a Földművelésügyi Minisztérium kiválónak értékelte, és újabb támogatást biztosított arra, hogy a szakértői anyag szerkesztett változatát a stratégia megvalósítói mind szélesebb körben megismerhessék. Ez ugyanis reális igényként merült fel azon a nagy számú megyei és körzeti rendezvényen, ahol a szakértők ismertették és megvitatták megállapításaikat, véleményüket a települések polgármestereivel, az agrártermelőkkel, a megyei közigazgatási, érdekképviseleti és hatósági szervezetek munkatársaival. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
III. Hegyközi-dombság - Zempléni-hegység 11
3.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 11
3.2. A gazdasági-társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 13
3.3. A körzet mezőgazdaságáról 16
3.3 1. A szőlő-, gyümölcs- és erdő kataszter adatai 18
3.4. Az agrártermelők alkalmazkodásáról 19
3.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 21
3.51. Erősségek, gyengeségek, veszélyek, a vidékfejlesztés súlypontjai 21
3.52. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 22
3.53. A növénytermelés fejlesztése 23
3.54. A szőlő- és borágazat és gyümölcstermelés fejlesztése 25
3.55. Az állattenyésztés fejlesztése 25
3.56. Az erdészet és vadgazdálkodás fejlesztése 26
3.57. Egyéb tevékenységek fejlesztése 26
Mellékletek 27-35
IV-V. TOKAJI-BORVIDÉK - ABAÚJI-HEGYALJA - SZERENCS-KÖRNYÉKE 37
4.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 37
4.2. A gazdasági- társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 43
4.3. A körzetek mezőgazdaságáról 48
4.31. A szőlő- és borágazatról 53
4.32. A gyümölcs- és erdő kataszter adatai 58
4.4. Az agrártermelők alkalmazkodásáról 59
4.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 61
4.51. A körzetek erősségei, gyengeségei, veszélyei, a vidékfejlesztés súlypontjai 61
4.52. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 63
4.53. A növénytermelés fejlesztése 63
4.54. A szőlő- és borágazat fejlesztése 65
4.55. Az állattenyésztés fejlesztése 68
4.56. Az erdészet fejlesztése 69
4.57. Egyéb tevékenységek fejlesztése 69
Mellékletek 70-87
XII. TAKTAKÖZ 89
12.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 89
12.2. A gazdasági- társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 92
12.3. A mezőgazdaság helyzete 96
12.31. A növénytermelés szerkezete 97
12.32. A gyümölcs kataszter adatairól 99
12.33. Az állattenyésztés szerkezete 99
12.34. Az erdőkataszter adatairól 103
12.4. A körzet agrártermelőinek alkalmazkodása 103
12.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 103
12.51. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 106
12.52. A növénytermelés fejlesztése 108
12.53. Az állattenyésztés fejlesztése 109
12.54. Az erdőgazdálkodás fejlesztése 109
12.55. Az agrártermelők tevékenységének diverzifikációja, a nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése 110
Mellékletek 111-117
A Függelék 118
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem