Az 1848-49-iki Harmadik Honvédzászlóalj története

Előszó

Görgei Arthur tábornok urnak a Magyar Hadsereg fővezérének mély tisztelete jeléül, szerző

Tábornok úr!

Az 1888-ik év junius hó 2-án az 1848-49 évi volt 3-ik zászlóaljnak még akkor életben volt tisztjei: Szabó János őrnagy, később az uj honvédségnél ezredes, Győrfy Pető, később a 12-ik zászlóalj őrnagya, Szikszai Lajos, Jankó Mihály, Gergey Károly s Beniczky Sándor századosok, Mogyoródy Adolf, Máté József, Gorove István főhadnagyok, Gyöngyösy Lajos és Kalmár Antal szintén főhadnagyok, de amaz a 65-ik s emez a 122-ik zászlóaljban, s Menszáros Dániel, Veres József, Hegedűs Pál, Kiss Ferencz, Benke Imre, Dobányi József s Csáky György hadnagyok és Kalmár Lajos s Várady Lajos szintén hadnagyok, de ezek már a 98-ik zászlóaljban, valamint Revóczky Károly őrmester, Nagy-Váradon, mint a zászlóalj egyik toborzó helyén, honvéddé létük 40 éves ünnepélyét tartván, fölkértek engemet, mint kit az ünnepély rendezésével Szikszai Lajos barátom és volt képviselőtársam megbizott, s mint ki, tudomásunk szerint is, sokat tanúlmányoztam utolsó szabadságharczunk történelmét, miért is a 3-ik zászlóalj tiszteletbeli honvédje czímmel ruháztak fel engemet, a mi, minden másféle czímkórság iránti undorom daczára is, azóta egyik büszkeségemet képezi, hogy leendő összejövetelük alkalmára írjam meg kimerítőleg és részletesen a zászlóalj történelmét, e czélból az e tekintetben legjobban buzgólkodó Szikszai Lajos útján később részben terjedelmes jegyzeteket is bocsájtottak rendelkezésemre. Vissza