Az első 50 év...

Fülszöveg

Az első 50 év... A címből többfajta következtetés is levonható. Elsősorban, hogy valaki elérkezett életének ahhoz a fordulópontjához, amikor érdemes, sőt lehet, hogy „kötelező" egyfajta leltárt készíteni. Ezúttal a Karthago, a Dirty Blues Band más sikerbandák énekeséről, frontemberéről, Takáts Tamásról készült a számvetés. A kötetben az említett zenekarok tagjain kívül megszólalnak azok a pályatársak is, akik Tamás eddigi életútját fémjelezték, de örömmel mesélnek a családtagok, barátok, sőt az édesapa egykori sporttársai is az elmúlt időkről. Az első ötvenből, több mint harminc, a rock and roll - kispolgárinak a legjobb indulattal sem mondható - évek jegyében telt. Pedig a főhőst, családi indíttatása, neveltetése, nem biztos, hogy erre az életmódra predesztinálta volna. Vélhetően, akad olyan is az olvasók között, aki maga is megtapasztalta ezt az életérzést; nos, az ő számukra, bizonyára visszaköszön egy és más, az itt megjelenített élményhalmazból. Akik általában televíziózással, családjuk körében töltik mindennapjaikat, viszont bepillantást nyernek egy olyan világba, ahol bizony nem mindig a polgári társadalom írott és íratlan szabályai szerint alakulnak az események.
Kevés olyan rock/blues zenészt ismerek, aki amellett, hogy makacsul kitart a maga választotta, igényes zenei műfaj mellett - a média is a keblére öleli. Takáts Tamás esetében, ez minek köszönhető? Mindenekelőtt, kedves, kisfiús, kissé bőbeszédű modorának, jellegzetes humorának, nyílt, őszinte habitusának. Az őszinteség tetten érhető azokon az oldalakon, ahol önvallomásából kiderül, hogy milyen értékrendi változásokon mént keresztül az utóbbi pár évben.
Az felső 50 év...a cím azt is feltételezi, hogy itt, ezen a jelentős életkori állomáson csak egy kis szusszanás, megpihenés következik; itt igazából még nincs lezárva semmi ...a show folytatódik... Vissza