Körfolyosó

Fülszöveg

HEGEDŰS IMRE JÁNOS Székelyhidegkúton született 1941. július 9-én. Székelykeresztúri középiskolai tanulmányai után Kolozsváron szerzett magyar irodalom szakos tanári képesítést, 1966-ban. 1978-ban bölcsészdoktorrá avatták a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetemen.
Tanár, majd 1973-tól kilenc éven át Kovászna megye magyar szakos szakfelügyelője. Zaklatások és súlyos bántalmazások után 1984-ben menekült Ausztriába. Az emigrációban mindenekelőtt a Bécsi Napló munkatársa volt, de több nyugatifolyóiratban is publikált.
1984-ben a Bécsi Tudományegyetemen is megszerzi a bölcsészdoktori címet. Jelenleg kizárólag írással foglalkozik: az emigrációs sorsról szándékszik összefoglaló képet adni.
Hány óvatos, tapintatos szavunk van a számiazetésre? A száműzöttre, a kitaszítottra? Rengeteg. Ám egyik sem illik Hegedűs Imre Jánosra. Az ő kényszerű emigrációja - magasabb szempontból, a szellem határtalan birodalmából szemlélve - meg sem történt.
Magasabb szempontból? A szerző megácsolta a maga... Tovább

Fülszöveg

HEGEDŰS IMRE JÁNOS Székelyhidegkúton született 1941. július 9-én. Székelykeresztúri középiskolai tanulmányai után Kolozsváron szerzett magyar irodalom szakos tanári képesítést, 1966-ban. 1978-ban bölcsészdoktorrá avatták a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetemen.
Tanár, majd 1973-tól kilenc éven át Kovászna megye magyar szakos szakfelügyelője. Zaklatások és súlyos bántalmazások után 1984-ben menekült Ausztriába. Az emigrációban mindenekelőtt a Bécsi Napló munkatársa volt, de több nyugatifolyóiratban is publikált.
1984-ben a Bécsi Tudományegyetemen is megszerzi a bölcsészdoktori címet. Jelenleg kizárólag írással foglalkozik: az emigrációs sorsról szándékszik összefoglaló képet adni.
Hány óvatos, tapintatos szavunk van a számiazetésre? A száműzöttre, a kitaszítottra? Rengeteg. Ám egyik sem illik Hegedűs Imre Jánosra. Az ő kényszerű emigrációja - magasabb szempontból, a szellem határtalan birodalmából szemlélve - meg sem történt.
Magasabb szempontból? A szerző megácsolta a maga kilátótornyát, s igazi gazdaként, nem fizetett strázsaként rója naponta a csúcs köré épített körfolyosót, s a magasból szemléli mindazt, amit meghódított: valóságos birodalmát.
A virtuális haza, magasban és mélyben, a szellem birodalma, azé a kisa-játíthatatlan magyar szellemé, amelyet a transzszilvanizmus érlelt megértővé, bölccsé, ugyanakkor szigorú - elsősorban önmagához szigorú - ítésszé.
Mindannyiunk örök Tanár Ura sétál az őrhelyen, tudjuk, ránk is figyel, amikor tekintete múltat, jövőt fürkész. Ha megszólal, nekünk szól, de a dicséret és az intés visszhangja idődén. Ars poeticája is anyanyelvünkhöz kötődik: „Mert öröm, és nem üröm az anyanyelv! Sérelmeinkre flastrom, bajainkra gyógyír, iránytű a tévelygésben, s ősrengeteg, ha el akarunk rq-tőzni néha a világ szeme elől!" Vissza