Hegedűiskola II.

Előszó

Zeneoktatásunk megnövekedett feladati és az a szándék, hogy a haladó hegedűpedagógia elvi szempontjait és gyakorlati lehetőségeit az ifjúság minél szélesebb tömegeivel megismertessük, tették szükségessé hegedűiskolánk első kötetének, a Hegedű Ábécé-nek megjelenését. Az említett szempontok voltak irányadók a most közreadott második kötet megszerkesztésénél is. Természetesen felhasználtuk az elmúlt másfél év sokirányú tapasztalatait, amelyek most már a magyar vidék legszélesebb területéről érkeztek hozzánk. A második kötet tovább építi és egyben be is fejezi a fogásmódok rendszerét. Az anyag elrendezése és beosztása a fogásmódok egyre táguló kereteihez alkalmazkodik, és csak a harmadik évben válik attól függetlenné.
A zenei anyag gerince változatlanul a népdal, de viszonylag lényegesen megnövekedett a klasszikus és romantikus darabok száma. A darabok zöme többszólamú feldolgozás, szívesen hegedülő tanárokra számítunk, akik már a másodéves hegedűssel is örömmel indulnak útnak a zenei stílus és kifejezés, a ritmus és harmónia színes birodalmába!
A Hegedű Ábécé-hez hasonlóan ebben a kötetben is megjelöltük a darabok szolmizációs kezdőhangját. Beírtuk a szolmizációs jelet a módosított hangok alá és oda is, ahol a hangnemi változás (moduláció) miatt új dó-val kell tovább szolmizálnunk a darabot. Nem szükséges, hogy minden növendék minden darabot csak éneklés után kezdjen hegedűlni. De énekeljen a növendék minél többet, és a szolmizációs jelek figyelmeztessenek arra, hogy jó muzsikus csak az lehet, aki előbb hallja és utána játssza a hangokat, akiben a kotta láttára megszólal a zene, más szóval: aki tud lapról énekelni! Vissza