Héber-magyar szótár

Előszó

A zsidó iskola legnehezebb tantárgya a tóra. E nehézség nemcsak azért mutatkozik, mert a tóra nyelve a tanuló előtt ismeretlen, idegen, hanem azért is, mert a mai iskola nem fordi'hat e tantárgyra annyi időt, a mennyi e tantárgy sikeres megtanulására szükséges, lévén az iskolának egyéb feladata is. Segédkezet kell tehát nyújtanunk növendékeinknek, hogy a héber nyelv és vele együtt szent tanunk ismerete hozzáférhetővé,- könnyűvé tétessék. E czélból irtam e szótárt, mely hivatva legyen a héber tanításon némileg lendíteni. A jövő megmutatja majd, vájjon sikerült-e e czélt elérnem.
Baján, 1898 jun. havában.


Vissza

Fülszöveg

Stricker Simonnak, a bajai izr. elemi és polgári iskola néhai tanárának Héber-magyar szótára Mózes öt könyvéhez 1898 augusztusában jelent meg. A történeti érdekességen kívül mi indokolja, indokolhatja egy immár több mint száz éves munka újbóli kiadását az Országos Rabbiképző Intézet és a Pedagógium reprint sorozatában, annak is első, nyitó darabjaként? Paradox módon a választ erre a mű első kiadásakor megjelent immár ugyancsak százéves recenzióban (Izraelita Tanügyi Értesítő XXIII/július (1898), 167- 168. o.) lelhetjük meg, amelynek szavai - mutatis mutandis - még fájóbban aktuálisak mint megírásakor:„Minden zsidó tanító előtt világosan áll ama tény, hogy a biblia és héber nyelvtan tanításánál nem áll arányban a teljesített munka az elért eredményekkel. Látjuk, hogy heti 6, 7-8 bibliai órán alig tudjuk elérni azt, hogy... a szentírást fordítani tudnák. Sokszor tapasztaljuk, hogy buzgó tanítványaink, kik nagy szorgalmat fejtenek ki a bibliai tanulásnál, egy-egy fordított szórendnél nem tudják az egyes szavak értelmét és így illuzórikussá válik a cél, hogy ... a héber nyelvből sajátítsanak maguknak el valamit. A grammatika tanulásáról pedig jobb nem szólni, mert nem jó eszünkbe juttatni sziszifuszi munkánkat, és ha sokfelé elhagyták a héber grammatikát, ennek okát jórészt a fent elősorolt okokban kell keresni." Szerény eszközeivel (teljes szószedet , birtokviszonyok, szavak mondatvégi alakja, szórend, ragok, esetenkénti nyelvtan stb.) ezen kívánt Stricker szótára segíteni, amely Magyarországon eladdig a legteljesebb iskolai célokra használatos tórái héber-magyar szótár volt, és amely ma a megújuló és reményeink szerint egyre szélesebb köröket magával ragadó héber és bibliai stúdiumok korában talán nem csupán a kezdők számára ismét hasznos szolgálatokat tehet.
Lectori salutem Vissza