Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez

Szerző

Budapest

'Dr. Kohn Sámuel: Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	168 oldal
Sorozatcím:	Reprint
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-5676-6
Megjegyzés:	Az 1881-ben, Zilahy Sámuel Bizománya által kiadott könyv reprint mása.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	1
Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról és régi s ujabb lakhelyeikről. 940 körül	3
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül	10
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl	24
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl	44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt	45
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen	45
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői	47
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon	47
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül	49
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül	51
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül	53
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül	55
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül	56
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt	58
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt	60
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504.	62
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt	63
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523.	65
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454)	65
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456.	68
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518.	69
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése	70
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül	75
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt	82
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül	84
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096	84
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja	85
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575.	86
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai	87
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096.	88
A nikápolyi ütközet. 1396.	89
Brankovics György Magyarországba menekül	90
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet	91
A belgrádi ütközet. 1456.	92
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik	92
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja	94
Szörény várának eleste. 1524.	94
A mohácsi vész. Szulejmán Budán	94
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529.	95
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532.	95
Katzianer veszedelme	95
A János király halála után történtek	96
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542.	96
Pest városának sikertelen vívása. 1542.	97
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543.	97
Fráter György a törököktől elpártol	97
Fráter György megöletik	97
Teufel veresége	97
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai	98
A zsidók 1348-ban Magyarországról kiűzetnek	98
Zsigmond király a töröktől megveretik	98
Zsigmondot a hussziták megverik	99
Báthory István lengyel király	99
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik	100
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek	101
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586.	104
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591	107
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592.	108
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955.	109
Albert császár	109
V. László halála	109
Mátyás király	109
A mohácsi vész. II. Lajos	111
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved	111
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után	112
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648.	114
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657.	115
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678.	117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670.	117
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget	118
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek	118
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik	119
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik	119
Budai orvosok. 1676.	121
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le	122
Buda a lángok martaléka lesz. 1669.	122
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak	123
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685	124
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686.	129
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686.	131
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687.	137
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692.	140
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734.	142
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése	144
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában
Név- és tárgymutató	160