Héber költők antológiája

Előszó

Ez a kötet körülbelül egy évezred héber költészetéből mutat be válogatott darabokat. A válogatás minden antológia legsebezhetőbb pontja, s ez a Héber Költők Antológiájára is áll. A versek megválasztásában az esztétikai érték szempontja volt a legfontosabb, de nem az egyedüli. Vannak költemények, amelyek súlyt kapnak és ismertekké válnak anélkül, hogy művészi becsük kellő magyarázatot adna sikerükre. Az ilyen verseket sem mellőzhettünk. Fölvettünk olyan darabokat is, amelyek formai vagy tárgyi jellegzetességük miatt kívánkoztak az antológiába, s talán egy-két olyan költeményt is talál a könyvben az olvasó, amelyet csak a fordítói kedv, a felbolygatott fordítói becsvágy emelt a jelentékenyebbek sorába.
A fordítások túlnyomó nagy része az antológia számára készült és most lát először napvilágot. A fordító a teljes - tartalmi, formai, hangulati - hűség eszményét igyekezett megközelíteni, e tekintetben a magyar műfordítás legszigorúbb elveit és legkomolyabb hagyományait követte. Nem riadt vissza a középkori héber költők bámulatos formai akrobatikájától sem: leleményes akrosztikonok, rím-garmadák és merész rímtréfák nélkül nem volna teljes és hű a régebbi poézis képe. Ahol azonban a formai elemek eredendően és végzetesen a héber nyelv zenei alkatából sarjadtak, s csak nyelvi erőszakolással s kuriózumképpen lettek volna magyarul tolmácsolhatok, ott a fordító ösztönösen, de elvi okokból is a szuverén művészi szépség ujjmutatása szerint igazodott. Különc filológiai kísérletnél aligha számított volna többnek, ha a régi héber verselés metrikáját erőltetjük a magyar nyelvre és a magyaros, nyugateurópai vagy óklasszikai formákon nevelt fülekre. Vissza

Fülszöveg

Zsidóság és kereszténység között a béke útját a megismerés egyengeti. Ez töltheti csak ki a mesterséges szakadékot a két „külön világ'' között.
Meg kell ismerniük elsősorban maguknak a zsidóknak önnön szellemiségük erejét, formáit, igazi hagyományait. De meg kell ismernie mindenkinek, aki a társadalmi békét keresi, mi a zsidóság, milyen a zsidó lélek, erkölcs, világfelfogás.
Mindennek megismerésére alig lehet tisztább forrást találni, mint a zsidó költészetet.
Ennek a költészetnek színe-javát, a zsidó lelkület leghitelesebb tanúságtételét kapja ebben a kötetben az olvasó. Ősi imaköltők elomló alázatától nyugtalan modern szellemek lázas forrongásáig ível anthológiánk útja.
S hogy e munka nemcsak a megismerés, hanem a magasrendű olvasói élvezet, a tiszta esztétikum könyve is, azt a bennefoglalt költemények eredeti értékén kívül a tolmácsolás is biztosítja. Korunk . egyik legjelesebb műfordítójának: Kardos Lászlónak az érett és csiszolt, költői átélés kohóján formált alkotása a „Héber Költők Anthológiája", melynek ez a könyv új, bővebb, átdolgozott alakja. Vissza