Szerbia a nemzetközi erőtérben

Előszó

A neves társadalomtudós, Johan Galtung egy konferencián úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a vereség, visszavonulás, visszatérés szentháromságával ragadható meg leginkább a szerb történelem dinamikája. Ennek a sajátos ritmikának a megélése és feldolgozása fontos részét képezi a szerb prózának és költészetnek is. Galtung interpretációja jól érzékelteti a szerb történelmet meghatározó, folyamatosan visszatérő drámaiságot. Szerbia jelenlegi drámája azonban a Balkán és egyben a nemzetközi közösség drámája is.
Szerbia mindig is központi helyet foglalt el a régióban, helyzete jelenleg is kulcskérdés a balkáni és európai béke szempontjából, hiszen az egyetlen olyan ország, melynek a térség minden válsággócához van kapcsolódási pontja. Ezen kívül a koszovói kérdés jelenleg nemcsak Szerbiának és a Balkánnak, hanem a nemzetközi rendszernek is egyik legneuralgikusabb pontja.
A tanulmány célja azokat az elemeket összegyűjteni, melyek leginkább meghatározzák a jelenlegi Szerbia helyzetét, célkitűzéseit, lehetőségeit és korlátait a nemzetközi rendszerben. Ennek részeként az első részbe sor került a posztmilosevici Szerbia általános jellemzésére. A második részben elemzésre kerül az a külső feltételrendszer, amely Szerbia nemzetközi környezeteként határt szab a szerb társadalom és politikai elit törekvéseinek. Ez tartalmaz egy általános áttekintést a nemzetközi közösség Balkán-politikájának alakulásáról a '90-es években és a legfontosabb nemzetközi aktorok Balkán-politikájának összegzéseit is. A harmadik fejezetben a koszovói kérdéskör kerül tárgyalásra. Ez a rész kizárólag azt a nemzetközi erőteret kívánja körbejárni, amely meghatározza a tartomány jelenét és jövőjét. Vissza