Előszó
A háztartásökonómia fogalma egyidős a tudományos gondolkodással szerepe azonban hazánkban fontosságához mérten csekély. Ugyanakkor a téma (a mezőgazdasági háztartások nagy száma és várható növekedése, a falu és a környezet szerepének átértékelődése miatt) hazai elméleti és gyakorlati feldolgozása, mind a gazdaságirányítás, mind a háztartások számára egyaránt nagyon lényeges.
Ebből adódóan meg kell ismerni a háztartások gazdálkodásának társadalmi - gazdasági helyzetét, fogyasztását, az ott élők gondolkodásmódját, távlati terveit és ezeket elemezni szükséges.
A mezőgazdasági termelést végző háztartások gazdálkodásának belső összefüggéseiről nem sokat tudunk, pedig ezek vizsgálata nélkül nehezen megválaszolható az a kérdés, hogy
mely családoknak fűződik érdeke ilyen jellegű munkát végezni, akár főfoglalkozásban, akár a főfoglalkozás mellett, munkaidőn túl, a rendelkezésre álló szabad munkaerő-kapacitás felhasználásával.
A háztartást olyan gazdálkodó egységnek kell tekinteni, amelyben a családi szükségleteket, életfeltételeket biztosító és a termelést végző tevékenység szoros összefüggésben van.
A mezőgazdasági háztartások termelők, szolgáltatók és egyben fogyasztók is. Gazdálkodói magatartásukat erősen befolyásolja a mezőgazdasági termékek kínálata és a különböző inputok (műtrágya, eszközök stb.) iránti kereslet, de egyben a feldolgozóipar egyik legnagyobb fogyasztóiként is megjelennek.
Fogyasztási magatartásuk elsősorban az elért jövedelemtől, a háztartás regionális elhelyezkedésétől függ, ami befolyást gyakorol a termelésre, elsősorban a munkaerő hasznosítása révén. Ezért termelői és fogyasztói szempontból egyaránt fontos, hogy,
- a mezőgazdasági háztartások termékeire milyen biztonsággal lehet számítani,
- hogyan változik a gazdaság termelési struktúrája,
- hogyan alakul a saját felhasználás és az árualap aránya,
- mi motiválja a termelés hosszabb-rövidebb ideig tartó folytatását,
- mire fordítják a háztartások bevételét.
Vissza