Fülszöveg
Néhány idézet az első kiadás kapcsán megjelent kritikákból:
"Ha kezünkbe vesszük Nehéz Ferenc 'Hazátlan rozmaring'-ját, lelkünk megtelik könnyel és mosollyal a jóízű, szelíden emberi s olykor súlyosan magyar elbeszélések során. A súlyos és a szelíden szép keveredik ezekben az elbeszélésekben, mintha csak a magyar lélek kendőjét bontogatnánk ügyelve, s a kendő csücskeiből illanva tünne elénk egy-egy pillanatra ennek a léleknek minden gyengéd titka: az is ami súlyos, az is ami kedves. (Wass Albert, Kanadai Magyarság)
"A rendkívül rokonszenves könyv elolvasása után az az érzésünk, hogy valahogyan Móra Ferenc és Nyírő József közelébe tájolható be ez a kötet: Mórához az előadás kedvessége, nyelvezetének személyes, csevegő közvetlensége hozza közel, Nyírőhöz pedig az emotiválás feszültsége. Mindig jó a csattanó, mindig változatos a meseszövés és a döntő, váratlan fordulatot mindig valamiféle egészséges, tiszta, morális impulzus indítja meg." (Tóth László, Katolikus Szemle.)
"A...
Tovább
Fülszöveg
Néhány idézet az első kiadás kapcsán megjelent kritikákból:
"Ha kezünkbe vesszük Nehéz Ferenc 'Hazátlan rozmaring'-ját, lelkünk megtelik könnyel és mosollyal a jóízű, szelíden emberi s olykor súlyosan magyar elbeszélések során. A súlyos és a szelíden szép keveredik ezekben az elbeszélésekben, mintha csak a magyar lélek kendőjét bontogatnánk ügyelve, s a kendő csücskeiből illanva tünne elénk egy-egy pillanatra ennek a léleknek minden gyengéd titka: az is ami súlyos, az is ami kedves. (Wass Albert, Kanadai Magyarság)
"A rendkívül rokonszenves könyv elolvasása után az az érzésünk, hogy valahogyan Móra Ferenc és Nyírő József közelébe tájolható be ez a kötet: Mórához az előadás kedvessége, nyelvezetének személyes, csevegő közvetlensége hozza közel, Nyírőhöz pedig az emotiválás feszültsége. Mindig jó a csattanó, mindig változatos a meseszövés és a döntő, váratlan fordulatot mindig valamiféle egészséges, tiszta, morális impulzus indítja meg." (Tóth László, Katolikus Szemle.)
"A szívjóság, az egyszerű emberek jóindulata, lelkesedése és áldozatkészsége vonul végig aranyfonálként a könyvön, mint a wágneri operában a vezérmotívum. Nem élezi ki a szociális porblémákat, csak éppen elmondja azokat. Dehát nem elég ez? Az elbeszélés újkori forradalma a 'Hazátlan rozmaring'-ban természetes mederben zajlik le: egy fán terem a jelennel kevert múlt, az emlékezés lélektani kivirágzása. Néha féloldalon mond el egy negyedszázadot, anélkül, hogy kizökkentené az olvasót látomása gondolájából. Született mesemondó, nem hiába tiszteli annyira Jókai urat." (Tűz Tamás, Irodalmi Újság)
"Senki, senki az emigrációban ilyen álombaringatóan el nem mondta még a fájdalmunkat, senki, senki így még nem vallott mirólunk. Vadócba oltott nemes rügyek ezek a novallák..." (Tóth Kurucz Mária, Amerikai Magyar Világ)
Vissza