Fülszöveg
A Medgyesen, Erdélyben született írónő több helyen volt kénytelen hazát keresni, élt Budapesten, Rómában, Torontóban s Washingtonban. az imádott lakhely azonban mindig Olaszország maradt, amely Európát, a kultúrát, a művészetet jelenti számára. Ide látogat el az itt született, de később minden porcikájában amerikaivá nevelt huszonhárom éves fiával, Andrással.
A könyv - immár a negyedik itthon - valóban útirajz. S figyelemre méltóvá igazán az "érzelmes" teszi. Na nem a szó igazi értelmében. Zalán soha nem érzelmes, örökké jelen lévő iróniája-öniróniája megkíméli ettől. Pontosabb, ha érzelmesség helyett személyességről beszélünk. Hisz valójában vallomás ez a mű. Miről is?
A "beszámoló" több rétegű: adódik az elsődleges kép, a látvány, ahol járnak, amit látnak, mögötte Zalán emlékei, élményei s a feszült figyelem, hogy vajon miként reagál mindenre András, hogy tudja összeegyeztetni Amerikát és Olaszországot. A szerző nem akar összehasonlítani, de mivel ő nem szereti Amerikát, a...
Tovább
Fülszöveg
A Medgyesen, Erdélyben született írónő több helyen volt kénytelen hazát keresni, élt Budapesten, Rómában, Torontóban s Washingtonban. az imádott lakhely azonban mindig Olaszország maradt, amely Európát, a kultúrát, a művészetet jelenti számára. Ide látogat el az itt született, de később minden porcikájában amerikaivá nevelt huszonhárom éves fiával, Andrással.
A könyv - immár a negyedik itthon - valóban útirajz. S figyelemre méltóvá igazán az "érzelmes" teszi. Na nem a szó igazi értelmében. Zalán soha nem érzelmes, örökké jelen lévő iróniája-öniróniája megkíméli ettől. Pontosabb, ha érzelmesség helyett személyességről beszélünk. Hisz valójában vallomás ez a mű. Miről is?
A "beszámoló" több rétegű: adódik az elsődleges kép, a látvány, ahol járnak, amit látnak, mögötte Zalán emlékei, élményei s a feszült figyelem, hogy vajon miként reagál mindenre András, hogy tudja összeegyeztetni Amerikát és Olaszországot. A szerző nem akar összehasonlítani, de mivel ő nem szereti Amerikát, a fiának meg az a természetes élet- és életforma-közeg, olykor óhatatlanul szembekerülnek egymással a kétféle valóság kisebb-nagyobb jelenségei. Ez az összetettség adja a mű érdekességét, újszerűségét s bármilyen furcsa: aktualitását is.
Róma meghódítja Andrást, egyre többször végzi el az összehasonlítást most már ő - s a mérleg nem Amerika javára billen. Már tudja, ide vissza kell jönni. S Zalán lelke mélyén erre vágyott, ezt az élményt kívánt a fiában felébreszteni. Az utazás, a sok látvány során számtalan kedves zsörtölődés, csipkelődés közepette két ember eddig rejtett kapcsolata is átlényegül: "érzelmesebb" lesz, lemállik róla az amerikai szenvtelenség, s feltöltődik lélekkel, bizalommal, egymás iránti megbecsüléssel. Ami eddig is megvolt, de most kedves, játékos formában felszínre jut - a szépség a történelem, a művészetek hatása egyértelmű. S persze mindebben benne rejlik az írónő számadása is, úgy érzi itt kezdett élni, s itt kell elgondolkoznia azon, hová is jutott. Egy dallam jut eszébe, azt dúdolja... Mi is ez a dallam? András tudja, Schubert: A hazatérő vidám földműves. Hazatérő? De hova?...
Vissza