Fülszöveg
"Drámai korszak ábrázolására vállalkozott? Valóban, de művének nagyobbik fele inkább mesteri előszó a 48-as szabadságharchoz, a Hazai tükör utolsó soraiban pedig felvillan a megbékélés reménye. A háború a regény vége felé indul halálos útjára, de inkább messziről érkező dörgését halljuk, jobbára csupán a szikrái csapnak idáig. Különös, eredeti történelme ez, látszólag kétarcú. Érezzük, hogy az író is ott menetelt volna a többivel a hadi utakon, szívesen feláldozta volna magát az elnyomottak, a megtiportak emberi és nemzeti jussáért. Ugyanakkor, mintha a halál aratása idején is élni tanítaná, a megmaradás hősiességére nevelné népét. Ám ez a kettősség csupán látszólagos, és magasrendű egységet jelent. Általában hazafiságnak nevezik. A Hazai tükör a patrióta Tamási Áron egyik legszebb vallomása."
Féja Géza
"A Bölcső és Bagoly-t, gyermekkorának történetét és népi írásművészetének remekét, 1949-ben írta Tamási Áron, s a könyv 1953-ban jelent meg első ízben. A hűségé ez a könyv is, és...
Tovább
Fülszöveg
"Drámai korszak ábrázolására vállalkozott? Valóban, de művének nagyobbik fele inkább mesteri előszó a 48-as szabadságharchoz, a Hazai tükör utolsó soraiban pedig felvillan a megbékélés reménye. A háború a regény vége felé indul halálos útjára, de inkább messziről érkező dörgését halljuk, jobbára csupán a szikrái csapnak idáig. Különös, eredeti történelme ez, látszólag kétarcú. Érezzük, hogy az író is ott menetelt volna a többivel a hadi utakon, szívesen feláldozta volna magát az elnyomottak, a megtiportak emberi és nemzeti jussáért. Ugyanakkor, mintha a halál aratása idején is élni tanítaná, a megmaradás hősiességére nevelné népét. Ám ez a kettősség csupán látszólagos, és magasrendű egységet jelent. Általában hazafiságnak nevezik. A Hazai tükör a patrióta Tamási Áron egyik legszebb vallomása."
Féja Géza
"A Bölcső és Bagoly-t, gyermekkorának történetét és népi írásművészetének remekét, 1949-ben írta Tamási Áron, s a könyv 1953-ban jelent meg első ízben. A hűségé ez a könyv is, és tárgya szerint talán jobban, vagy legalábbis közvetlenebbül, mint a többiek. Az anya "szenvedő s mégis derűs tekintete", az apa "komoly és értelemben díszes arca" és a szorgos család körül a szorgos falu, az emberi munka szakadatlan szép ritmusa és szinte ősi teremtő-hangulata - ezekhez a tájakhoz, arcokhoz és eszmékhez tért vissza ebben a könyvben az író hűsége, hogy újabb művekhez új erőt merítsen. S erőforrás lesz éppen ezért az olvasó számára is ez a kis kötet, és azt sem fogja tagadni, amit az előszóban olvashatott, hogy Tamási Áronban "olyan írót ismert meg, aki mindenen okulva tanít és az élethez holtig gyűjti a kedvet..."
Czibor János
"Nagyon kedves írás a Vadrózsa ága. De nagyon fájdalmas is. Írója megtalálta benne az igazi volt-időt, kalapjába fogta az önirónia madarát is, de igazában már egyiket sem tudta lehozni a hegyről - a kézirat megszakadt. Írások, művek sorának kellett volna még következnie. És nem utolsó novellái, nem is a sort lezáró drámái, de a Vadrózsa ága bizonyítja : következhettek volna."
Illés Endre
Vissza