Fülszöveg
Kedves Tibor!
Odakünn még sötét van, nyugtalan éjszaka, másfél órás autóút távolsági reflektora, zúgása mögöttem, a tegnap is fölgyorsult ritmusban telt, akár a többi, délelőtt nyelvtan, irodalom, történelem órák az iskolában, délben indultam Pestre, Bem tér, MDF-központ, tárgyalások, levelek, telefonok, gondolatok, barátságtalan ügyek, a régi rendszer alattomos aknái, az új első mozdulatai, a változás és változtatás történései, öröme és riadalma, időzavar és újra időzavar, évek óta egymásnak ütköznek a percek, az órák, s most itt ülök az asztalomnál, a falu szélén, Lakiteleken, s megállítom ezt a sodró mondatot is. Leírom az t aszót, amit napok óta dajkálok magamban.
Győztünk.
Ezt csak ilyen egyszerűen szabad kimondani. Ahogyan múlik az éjfél utáni sötét, olyan egyszerűen. Mert ez a csoda bennünk szerveződött, velünk és általunk történik a hír, kifelé vonulnak a szovjet tankok, a szabadon választott parlamentben kormányzó erő a Magyar Demokrata Fórum, október 23 nemcsak a...
Tovább
Fülszöveg
Kedves Tibor!
Odakünn még sötét van, nyugtalan éjszaka, másfél órás autóút távolsági reflektora, zúgása mögöttem, a tegnap is fölgyorsult ritmusban telt, akár a többi, délelőtt nyelvtan, irodalom, történelem órák az iskolában, délben indultam Pestre, Bem tér, MDF-központ, tárgyalások, levelek, telefonok, gondolatok, barátságtalan ügyek, a régi rendszer alattomos aknái, az új első mozdulatai, a változás és változtatás történései, öröme és riadalma, időzavar és újra időzavar, évek óta egymásnak ütköznek a percek, az órák, s most itt ülök az asztalomnál, a falu szélén, Lakiteleken, s megállítom ezt a sodró mondatot is. Leírom az t aszót, amit napok óta dajkálok magamban.
Győztünk.
Ezt csak ilyen egyszerűen szabad kimondani. Ahogyan múlik az éjfél utáni sötét, olyan egyszerűen. Mert ez a csoda bennünk szerveződött, velünk és általunk történik a hír, kifelé vonulnak a szovjet tankok, a szabadon választott parlamentben kormányzó erő a Magyar Demokrata Fórum, október 23 nemcsak a lelkünkben, a törvény szerint is nemzeti ünnep, politikai erők, pártok erősödnek, idegen rendszer fogságából szabadul a nép.
Győztünk kedves Tibor, ez polgári forradalom és szabadságharc, hatalmas erővé szerveződött a Személyek Köztársasága, a hipnotikus álomból végre kiszakadtunk. A borulátók sötét felhőket eregetnek, papírsárkány az égen, kedvünket hiába csipegetik. leszünk valódi köztársasággá, esélyünk jövendőt hódít.
Ez a történelmi lehetőség a Tiétek is. A szögesdrót immár díszdobozban, megszűnt az a politikai és lelki határzár, az a taszító erő, amely miatt a világban százezrek szóródtak szét, hogy családi otthonok négyzetméterein, közösségek házaiban, találkozókon építsenek tenyérnyi hazát, kicsi Magyarországot. Nélkületek, kedves Tibor, az erőnk is gyöngébb lett volna, az igazság pedig kimondhatatlan. megzavart rádióadásban, átcsempészett újságban, könyvekben maradt épségben a törékeny hit, hogy föladni soha nem lehet, hogy értelme van minden tilalmas versnek, gondolatnak, mozdulatnak, amely növekvő erővel feszül a hazug rendszernek. Nyugat-Európában, túl a tengeren, óceánon mind valamennyien vagytok a győzők, mert voltatok a biztonság, az igazság nemzetőrei. a nemzet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetei. Volt hosszú időszak, amikor a részekre tördelt nemzet csak Veletek mondhatta el gyötrelmeit.
Nemcsak köszönetet küldök, kedves Tibor, hanem hívó mondatokat. Szükségünk van minden gondolatra, tapasztalatra, perlekedő indulatra. Vár benneteket a szülőföld harangzúgása, s ha változott is a megőrzött utcakép, a rokonok, a barátok arca, mindez csak annyira, amennyire Ti is változatok. Vár a cselekvő idő, a felelősség, a történelem.
Működjön végre a nemzet szabadon, a részek egymást erősítve, gazdagítva, s működjön bennünk a nemzet olyan egyszerűen, ahogy most fölkél a nap az ablakon túl, itt Lakiteleken.
Vissza