Hazáért, szabadságért

Előszó

A Magyar Ellenállók,Antifasiszták Szövetsége örömmel tesz eleget annak hogy egy sikeres vándorkiállítás dokumentációját bemutató könyv előszavában szóljon az olvasókhoz. Teszi ezt azért, mert feladatának tartja a történelmi valóságnak megfelelő ismeretterjesztést, a minden rétegre kiterjedő tudatformálást. A szövetség deresedő hajú, harcokban edzett tagsága és mindazok, akik a magyar ellenállás hazai és külföldi reprezentánsai, harcosai voltak: a velünk élő történelem képviselői. Ez a generáció, amely történelmi tragédiákat élt át, történelmi tanulságokat hordoz, szívügyének tekinti a fasizmus minden formájával, a fajgyűlölettel, a militarizmussal, a háborúval szembeni határozott állásfoglalást, Kötelezettsége az, hogy emlékezzen és emlékeztessen mindarra, ami Horthy Miklós és Szálasi Ferenc Magyarországát jellemezte, ami egy ország népét megtizedelte, ami a nemzeti mélypontot követő felemelkedéssel, az új néphatalom megteremtéséért folytatott antifasiszta harccal összefügg.
Történelmi események emlékét idézzük immár 1984 márciusa óta. Negyven esztendő minden öröme, keserve elevenedett fel a televízió képernyőjén, a rádió hullámhosszán a napilapok és szakmunkák hasábjain, oldalain. Konferenciák, előadások, visszaemlékezések járultak hozzá ahhoz, hogy nemzeti múltunkat jobban megismerjük, hogy nemzeti önbecsülésünk és kritikánk helyes irányba fejlődjék. Ma sem tudjuk pontosan, hogy hány ezren pusztultak el ártatlan áldozatokként, hányan vesztették életüket hősi küzdelemben, az antifasizmus internacionalista, egyetemes és hazai ügyéért, s nem tudjuk azt sem, hogy mekkora volt a katonaság vesztesége. Egy millió magyar állampolgár haláláról beszélünk, holott a valóság összetettebb a családok tragédiáját számokkal kifejező tablónál. Mert nemcsak a fasizmus hősei és áldozatai tartoznak közéjük. Olyanok is, akiket egy rossz ügy, egy hamis és igazságtalan cél érdekében fiatalon hajtottak a harcterekre, s jeltelen sírokban vagy ismeretlenek emlékének adózó sírkeresztek alatt nyugszanak. S életét vesztette nem kevés olyan magyar állampolgár, akinek sorsa hordozta mindazt, amit egy nép egy negyedszázadon át kénytelen volt tűrni, mindazt, ami a kormányzó és kiszolgálói rendszere volt. Az egymillió sírkereszt jelképe összemos áldozatot, mártírt, ártatlanul elpusztultat, az egymillió magában foglal partizánvadászt, könyörtelen pártszolgálatost, katonai vezetőt, hadiüzemi parancsnokot. Így különösen üdvözölni való a vándorkiállítás dokumentációját a széles olvasóközönség számára is hozzáférhetővé, közkinccsé tevő könyv, mely segít eligazodni a nemzeti múlt progresszív képviselői és azok ellenfeleinek harcában, segít történelmi tisztánlátásban, az antifasiszta erők küzdelmének valósághű bemutatásában. Vissza