Florus, az organikus világkép első megszólaltatója

Fülszöveg

Fennállása 900. évfordulóját ünnepelte Róma Antoninus Pius császársága alatt Kr. u. 147-ben. Florus erre az alkalomra írta meg az „Örök Város" történetét, amely az alapítástól Augustus császárig fűzi egybe „Róma háborúi"-nak képsorát, mintha valami irodalmi formát öltő Traianus oszlop lenne. A mű főhőse valójában a római nép, amely a diadalmas világhódítása nyomán megteremtett egyetemes béke szavatolásával szinte az ég magasába emelkedik. Ebben része van alapítójának, Romulusnak, valamint nagy hadvezéreinek: Caesarnak és Augustusnak, akik valamennyien e nagyra hivatott nép megtestesítői. Róma, a világhódító megdicsőülése azonban nem felhőden, mert a biológia törvényei e népre is érvényesek, s így rá is szükségképpen az elmúlás vár majd.
Mindezt az a történetíró meri ünneplő népének és császárának szemébe mondani, aki mint világjáró tanárember és ünnepelt költő, hivatásánakjelentősége alapján, egyenrangúnak tekintette magát a politikai arisztokráciával, sőt az uralkodóval, s... Tovább

Fülszöveg

Fennállása 900. évfordulóját ünnepelte Róma Antoninus Pius császársága alatt Kr. u. 147-ben. Florus erre az alkalomra írta meg az „Örök Város" történetét, amely az alapítástól Augustus császárig fűzi egybe „Róma háborúi"-nak képsorát, mintha valami irodalmi formát öltő Traianus oszlop lenne. A mű főhőse valójában a római nép, amely a diadalmas világhódítása nyomán megteremtett egyetemes béke szavatolásával szinte az ég magasába emelkedik. Ebben része van alapítójának, Romulusnak, valamint nagy hadvezéreinek: Caesarnak és Augustusnak, akik valamennyien e nagyra hivatott nép megtestesítői. Róma, a világhódító megdicsőülése azonban nem felhőden, mert a biológia törvényei e népre is érvényesek, s így rá is szükségképpen az elmúlás vár majd.
Mindezt az a történetíró meri ünneplő népének és császárának szemébe mondani, aki mint világjáró tanárember és ünnepelt költő, hivatásánakjelentősége alapján, egyenrangúnak tekintette magát a politikai arisztokráciával, sőt az uralkodóval, s ezzel egy új világfelfogás elindítója lett. Ilyen módon az ember egyetemes méltóságát hirdető olyan értékrendet állított fel, mely mindmáig áthatja civilizált világunkat.
Az ókori irodalomnak erről a világirodalmi hatású különös alakjáról ez a mostani munka az első magyar nyelvű monográfia, de nemzetközileg is ritka vállalkozásnak számít. A könyv szerzőjének idegennyelveken is megjelent előtanulmányait általánosan kedvező visszhang fogadta Európa-szerte, s a legrangosabb szakfolyóiratok méltatták a Florus életmű részéről megállapított eddigi legteljesebb szövegének közzétételét, amiért a Limoges-i egyetem a debreceni tudóst díszdoktorai sorába választotta, a párizsi Latin Kutatások Társasága pedig külső tudományos tanácsadójává minősítette. Mindez a debreceni nyelv- és irodalomtudomány, benne a római kultúrtörténet nemzetközi elismertségének is egyik jele. Vissza