Közlekedési technika I.

Kézirat - Főiskolai jegyzetek

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Győr

'Hausel István: Közlekedési technika I. ' összes példány

Kiadó:	Novadat Bt.
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közlekedés egy társadalom életében, a nemzetgazdaság szerkezetében rendkívül fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Semmilyen más módon nem helyettesíthető. A közlekedés a személyszállítási igények kielégítésével, de az áruszállítási feladatok teljesítésével is szolgáltatásokat kínál.
Szerte a világon közismert tény, hogy azon szolgáltatások fogyasztása iránt növekedik a kereslet, amelyek piacképesek. Egy szolgáltatás akkor piacképes, ha jó minőségű, megfelel a fogyasztó és a piac elvárásainak, vonzó, kedvező árfekvésű, valamint a hozzátapadó további szolgáltatások minősége is garantált. Minderre jó példa a közlekedés magas fokon megvalósított biztonsága, a szállítási szolgáltatások megbízhatósága és minőségének magas színvonala. A balesetveszélyes, lassú, pontatlan szállítás, a hiányzó információszolgáltatás, a helytelen közönségszolgálati módszerek és eljárások, a közlekedési alágazatok hiányzó együttműködése mind-mind beépülnek a szolgáltatás (söt a szállított termék) minőségébe, lerontva annak piaci esélyeit.
Egy ország életében a műszaki fejlesztésnek ezért nem csupán a termékek előállítására, a gyártásra kell összpontosítania, hanem megfelelő aránytartással a közlekedésre, ill. azon belül a közlekedési infrastruktúrára is. Csak így kerülhető el, hogy a közlekedés megrekedjen egy alacsony műszaki színvonalon és a szolgáltatások (termékek) minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, amelynek végzetes eredménye - az eladhatatlan termékek miatt - a termelési szerkezet avulása, az ilyen termelés védelme érdekében pedig a fogyasztók erőszakos manipulálása, a fogyasztás korlátozása és a hiánygazdálkodás terjedése.
A magyar közlekedésnek átfogó és nagyarányú fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy valóban európai színvonalon működhessen. A fejlesztést többek között a technikai rendszer elemei között, arányos ráfordítások mellett kell megvalósítani A közlekedés technikai elemeiről a hallgatók által megszerzett alapvetően fontos ismeretek (célok, feladatok, osztályozási szempontok, szerkezeti felépítés, működés, meghibásodás, fenntartási módszerek stb.) segítik e feladatoknak a megoldását, a törvényszerűségek megértését, valamint a jövő mérnökei szemléletének serkentését.
Egy ország közlekedését (a vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési alágazatok együttes számbavételével) mindig komplex rendszerként kell kezelni. E rendszertől, elméletileg és indokolt esetben a csővezetékes szállítást le lehet választani.
A Széchenyi István Főiskola Közlekedésmérnöki szakán a közlekedési infrastruktúrával és technikai elemekkel kapcsolatos alapismeretek, a Közlekedési technika c, tantárgy keretében, integrált módon kerülnek oktatásra. A tantárgy számol a természettudományi és mérnöki alapok - hallgatók által - elsajátított ismereteivel, a későbbi szakmai tárgyak ismeretanyagainak tanulmányozásához pedig megfelelő segítséget nyújt. Mindemellett valamennyi főiskolai hallgató előképzettség nélkül is tanulmányozhatja e jegyzet anyagát, mert így számos, gyakorlatban is hasznosítható ismeretre tehet szert a közlekedéssel kapcsolatban. Vissza

Tartalom

A.) SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS
1. KÖZLEKEDÉSI PÁLYÁK TERVEZÉSI ALAPISMERETEI 7
1.1. Forgalmi alapismeretek 7
1.2. A tervezés menete 10
1.2.1. A tervezés általános előírásai 10
1.2.2. Tanulmányterv 11
1.2.3. Engedélyezési terv 12
1.2.4. Ajánlati terv (tender) 12
1.2.5. Építési terv 12
1.2.6. A nyilvántartási terv 12
1.2.7. Vágány melletti létesítmények elhelyezési tervei 13
1.3. Vonalvezetés tervezése 13
1.3.1. Általános követelmények 13
1.3.1.1. A tervezési sebesség megválasztása 13
1.3.1.2. Látótávolságok 15
1.3.2. Vízszintes vonalvezetés 17
1.3.3. Magassági vonalvezetés 20
1.3.4. Keresztszelvény tervezése 22
1.3.5. Térbeli tervezés, útesztétikai követelmények 25
1.3.6. Vonalvezetési hibák 25
2. A KÖZLEKEDÉSI PÁLYA ALÉPÍTMÉNYE 27
2.1. Alépítményi alapfogalmak 27
2.2. Földművek kialakítása és védelme 31
2.2.1. Rézsűk kialakítása utak földmunkáinál 31
2.2.2. Rézsűk kialakítása a vasútvonalak földmunkáinál 34
2.2.3. A földművek anyaga 34
2.2.4. Közlekedési pályák víztelenítési kérdései 36
2.2.4.1. Utak víztelenítése 36
2.2.4.2. Vasútvonalak víztelenítése 37
2.3. Földművek meghibásodásának okai 39
2.3.1. Utak földműveinek meghibásodása 39
2.3.2. Vasutak földműveinek meghibásodása 41
3. KÖZUTAK 42
3.1. A magyar úthálózat struktúrája és sajátosságai 42
3.1.1. A közutak osztályba sorolása 43
3.1.2. A környezeti körülmények meghatározása 43
3.1.3. Magyarország útjai 43
3.2. Az európai úthálózat jellemzői 45
3.3. Utak pályaszerkezete 47
3.3.1. Útépítési anyagok 47
3.3.1.1. Szerkezeti váz anyagai 47
3.3.1.2. Kötőanyagok 48
3.3.2. Útpályaszerkezetek rétegei 50
3.4. Utak tartozékai 59
3 .4.1. A közúti jelzőtáblák 59
3 .4.2. Útburkolati jelek 61
3.4.3. Egyéb úttartozékok 61
3.5. Közúti csomópontok 62
3.5.1. Különszintű csomópontok 63
3.5.2. Szintbeni csomópontok 66
3 6 Közúti-vasúti szintbeni kereszteződések 69
A. A VASÚTI FELÉPÍTMÉNY 75
4.1. A vasúti pálya műszaki alapfogalmai 75
4.1.1. Méretelőírások 78
4.1.2. A vasúti pálya műszaki jellemzői 84
4.2. A vasúti felépítmény szerkezete 88
4.2.1. Sín 89
4.2.2. Az alj 91
4.2.3. Sínkapcsoló szerek 93
4.2.4. Sínleerősítések 95
4.2.5. Ágyazat 101
4.2.6. Vágánylezáró szerkezetek 102
4.3. Kitérőszerkezetek 103
4.3.1. Vasúti kitérők 104
4.3.1.1. Kitérők részei 104
4.3.1.2. Kitérők ábrázolási módja és adatai 106
4.3.1.3. A kitérők típusai 107
4.3.2. Átszelések 108
4.4. Vágánykapcsolások 108
4.5. Hézagnélküli felépítmény 113
4.6. A vasúti pálya romlási körfolyamata 116
B.) VÍZIKÖZLEKEDÉS
1. TENGERHAJÓZÁSI ÚTVONALAK 137
1.1. A tengerek felosztása 137
1.2. A tengerhajózási útvonalakat meghatározó tényezők 137
1.3. Tengeri kikötők létesülésének feltételei 138
1.4. Tengeri kikötők típusai 138
1.5. A hajózási útvonal megválasztása 138
1.6. Tengerszorosok, tengeri csatornák 139
1.7. A tengerhajózási útvonalak felosztása 140
2. BELVÍZI HAJÓUTAK 141
2.1. A vízi út, a hajóút, a meder és részei 141
2.2. Hajóút paraméterek 143
2.3. Hajóutak osztályozása 149
2.4. Hajóutak megjelölése, a kitűzési rendszer 150
2.5. Folyamszabályozás, csatornázás és hajózási létesítmények 153
2.6. Belvízi kikötők 159
C) LÉGIKÖZLEKEDÉS
1. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉS FOGALMAK 163
2. A LÉGIÚTVONALAK RENDSZERE 168
2.1. A légtér és struktúrája 171
2.1.1. Ellenőrzött légterek 171
2.1.2. Nem-ellenőrzött légterek 172
2.1.3. Egyéb szempontú légtér-csoportosítás 173
2.2. A repülőterek 175
2.2.1. Ellenőrzött repülőterek 175
2.2.2. Nem ellenőrzött repülőterek 175
2.3. Légiforgalmi szolgálatok 176
2.4. Légiútvonalak és jellemzőik 176
2.4.1. Az útvonalhálózat létesítése 177
2.4.2. A légiútvonalak elnevezése 179
3. REPÜLŐTÉRI FELÜLETEK 183
3.1. A repülőterek kialakítása 185
3.2. A futópályák jellemzői 186
3.3. A gurulóutak jellemző adatai 191
3 .4. Az előterek legfontosabb adatai 194