Háttértanulmányok a magyar külstratégiához II.

Előszó

Több mint másfél évtized telt el azóta, hogy a magyar külpolitika megfogalmazta hármas - integrációs, szomszédságpolitikai, nemzetpolitikai - prioritásrendszerét. Időközben nagyot változott a világ, s gyökeresen átalakult Magyarország helye és szerepe a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Ideje volt tehát, hogy a külkapcsolatok hazai szakértőinek, formálóinak és szereplőinek bevonásával együttesen tekintsük át és vitassuk meg Magyarország világban elfoglalt helyét és lehetőségeit a XXI. század körülményei között. E közös munkát neves hazai szakértőkből álló Konzultatív Tanács irányította, amely a teendőket nem csupán a külpolitika és a Külügyminisztérium, hanem külkapcsolataink egésze és a kormány tevékenysége szempontjából vizsgálta. A tanács által megjelölt témákban tekintélyes kutatóműhelyek készítenek elemzéseket. Ebben a három kötetben a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete a készülő külkapcsolati stratégia megalapozását szolgáló, európai integrációs és gazdasági vonatkozású tanulmányokat adja közre, amelyek a kutatói szabadság jegyében születtek, tehát készítőik, nem pedig a Külügyminisztérium vagy szorosabb értelemben a kormányzat nézeteit tükrözik. A ma világában hazai törekréseink zömét is csak egy Magyarországnál bővebb, térségi, európai vagy éppen globális közegben tudjuk megvalósítani. Fontos értenünk a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világot, lehetőségeinket, mozgásterünket. Nem kevésbé fontos továbbá, hogy a külkapcsolatok terén képviselt magyar álláspont minél szélesebb körben találkozzon a társadalom, a szakmai és politikai közvélemény egyetértésével, hogy az emberek értsék és támogassák törekvéseinket. Olyan külkapcsolati stratégiát szeretnénk alkotni, amely az elméleti és gyakorló szakemberek kollektív tudásából, a közügyek iránt érdeklődő polgárok egyetértésével, mindannyiunk érdekében születik.
Budapest, 2007. november
Göncz Kinga
külügyminiszter Vissza