Előszó
Egy korábbi fotósorozatom készítése kapcsán találkoztam két, akkoriban tízéves kisfiúval. Édesapjukkal együtt fényképeztem őket a házuk udvarán, egy városoktól távol eső faluban.
Szerencsére lehetőséget kaptam arra, hogy azon a vidéken, ahol a felvételeket készítettem, bemutathassam a sorozatot. A kiállítás megnyitására a kisfiúkat kértem meg. Ők csak annyit árultak el előre, hogy egyikük egy hosszú verssel, a másik pedig egy novellával készül az eseményre.
Közeledett a megnyitó kezdésének pillanata, szóltam nekik:
- Gyertek fiúk, hozzátok a papírokat, nyissuk meg a kiállítást!
Meglepődve kérdeztek vissza:
- Milyen papírokat?
- Azokat - pontosítottam -, melyeken a vers és a novella van.
- De mindent megtanultunk kívülről - mondták mosolyogva.
S valóban, bátran kiállva, segítség nélkül szavalták el a kiválasztott műveket.
Alig egy hónappal korábban, a család fényképezésekor egyre jobban megismertük egymást, s beszélgettünk. A két kisfiú egyszer csak megkérdezte:
- Péter, mondd csak, te voltál már moziban? Mesélj arról, milyen az?
Ez a kérdés volt, amely elindította a gondolataimat, és ennek a kérdésnek a mélyebb tartalmából merítettem az erőt ahhoz, hogy elkészítsem a következő oldalakon látható fényképeket és interjúkat.
Pettendi Szabó Péter
Vissza