Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa 1999

Előszó

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény alapján a gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében összeállítják és közzéteszik a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegyzékét.
Ilyen jegyzék eddig még nem került kiadásra, ezért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közigazgatási Irodája e kiadvánnyal próbál a feladatnak megfelelni.
A gazdálkodószervezet a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válik a területi gazdasági kamara tagjává. A területi gazdasági kamara felhívja a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg az ideiglenes kamarai nyilvántartásba vett gazdálkodószervezetet, hogy amennyiben olyan tevékenységet kíván végezni, amelynek folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a tevékenység megkezdése előtt igazolnia kell a kamaránál a hatósági engedély meglétét. Az egyéni vállalkozó gazdasági kamarai tagsága a vállalkozói igazolvány kiadásával jön létre. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény rendelkezésének megfelelően az igazolványt váltó természetes személynek kérelméhez mellékelni kell a jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti.
A katalógus tartalmazza a 9008/1997. (SK.7.) KSH Közleménnyel kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR 98.) a gazdálkodószervezetek tevékenységi körét érintő négyjegyű szakágazatait, továbbá ezen szakágazatok alábontásaként az 1998. július 1. napjától az egyéni vállalkozói igazolványok kamarák általi kiadását segítő hatjegyű APEH-KSH szakmakód rendszerből az egyéni vállalkozói törvény hatálya alá tartozó tevékenységeknél felhasznált szakmakódokat, a külön engedélyhez kötött tevékenységi körökkel és az engedélyt előíró jogforrással együtt.
A törvénymódosítással biztosított kamarai egyéni vállalkozás igazgatási hatáskör azonban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénnyel ellentétben továbbra sem terjed ki az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó, a szociális szolgáltató tevékenység, továbbá a magán-állatorvosi tevékenység vállalkozói igazolvány kiadásával történő engedélyezésére. Mindez nem azt jelenti, hogy e tevékenységeket nem lehet magánvállalkozásban gyakorolni, csak arról van szó, hogy a magánvállalkozást nem a kamara, hanem a külön jogszabályban hatáskörrel rendelkező szerv engedélyezi (lásd katalógust). E körbe tartozik 1997. július 1. napjától a 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelettel szabályozott természetgyógyászati tevékenység is.
Az „egyéni vállalkozó" fogalma az 1990. évi V. törvényben pontosan meghatározott, azaz egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - a törvényben meghatározott esetben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő- vagy szolgáltatótevékenysége, mely tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel.
A szabályozás jellegéből adódóan azonban nem minden tevékenység tartozik az „egyéni vállalkozói" fogalomkörbe, például az ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői tevékenységet végzők nem alapíthatnak egyéni vállalkozást.
Az engedélyező minisztériumok, illetve hatóságok elnevezését a vonatkozó jogszabály szerint használjuk. Jelenlegi elnevezésüket a hatósági név- és címjegyzékben lehet megtalálni.
E kiadvány a hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységeket a TEÁOR 98 és az APEH-KSH szakmakód szerint foglalja rendszerbe, így nem tartalmazza a képesítéshez kötött gazdasági tevékenység gyakorlásához előírt külön jogszabályokat.
A kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom területén az üzletben gyakorolt tevékenység megkezdéséhez nélkülözhetetlen az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által kiadott jogerős működési engedély, így katalógusunk dőlt betűvel tartalmazza a működési engedélyhez kötött tevékenységeknél a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet melléklete szerint megfelelő üzletkört (üzletköröket) is.
Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenységek újraszabályozása a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletben megtörtént. Tekintettel arra, hogy a rendelet 1999. október 1. napjával lép hatályba, mely a katalógus több fejezetét is alapvetően meghatározza, ezért a jogszabály - függetlenül a kézirat 1999. március 31. napjával történő lezárására - feldolgozásra került. A rendelet hatálybalépéséig e tevékenységek telepengedély nélkül gyakorolhatóak.
Egyes esetekben a tevékenységek statisztikai rendszerben elfoglalt helye és a tevékenység végzését előíró külön jogszabályban megadott TEÁOR szakágazat között nincs összhang:
1. A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk nagykereskedelem végzéséhez előírt külön engedélynél a 151/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 1. sz. melléklete az 51.52 Fém-, érc-nagykereskedelem szakágazatot jelöli, ugyanakkor e termékek tényleges statisztikai besorolása a TEÁOR 98 szerint az 51.47 Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelem szakágazata.
2. Az irodabútor-kiskereskedelem gyakorlásához előírt külön engedélynél a 4/1997. (I. 22.) Korm. r. melléklete a Bútor, lakberendezési üzletkörhöz az 52.44 Bútor, háztartási cikk kiskereskedelem szakágazatot rendeli, ugyanakkor e termékek tényleges statisztikai besorolása a TEÁOR 98 szerint az 52.48 Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem szakágazata. Vissza