Rosszfiúk világforradalma

Fülszöveg

A „dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra története azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat.
Az elátkozott köztársaság című nagysikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, és mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső, a kommunista rendszer végóráiban? Miért várta Krúdy Gyula, hogy a kommunizmus hatására a férfiak többet nem fognak hazudni a nőknek, és miért ábrándult ki Babits egy hónap alatt a nagy időkből és nagy emberekből? Puccs volt, vagy forradalom, ami 1919.... Tovább

Fülszöveg

A „dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra története azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat.
Az elátkozott köztársaság című nagysikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, és mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső, a kommunista rendszer végóráiban? Miért várta Krúdy Gyula, hogy a kommunizmus hatására a férfiak többet nem fognak hazudni a nőknek, és miért ábrándult ki Babits egy hónap alatt a nagy időkből és nagy emberekből? Puccs volt, vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizá-lódása? Ideológia volt, vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom, esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? Vagy egyszerűen az éhező város bosszúja az élelemkészleteit rejtegető vidéki kisgazda-társadalommal szemben? Volt-e realitása a megszálló románok és csehek kiűzésének a vörös zászló alatt?
ATanácsköztársaság koráról szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdiktatúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor bohózat formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia.
Hatos Pál hatalmas forrásanyagot feldolgozva, a tőle megszokott lebilincselő stílusban, óriási tudással és biztos kézzel kalauzolja végig olvasóit az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság forgatagán, részletesen szólva a proletárdiktatúra politikai berendezkedéséről és szellemi hátteréről, a felbolydult hétköznapokról, a bolsevizmus vidéki fogadtatásáról, az értelmiség dilemmáiról és végül a vörösterror és a vörös háború eseményeiről. Vissza