Hatékonyság a mezőgazdaságban

Tartalom

Előszó 11
1. A HATÉKONYSÁG MINT RENDEZŐ ELV 13
1.1. A hatékonysági vizsgálatok jelentősége 13
1.2. A növekedés elméletek és a hatékonysági vizsgálatok fejlődése 14
1.3. A téma aktualitása napjainkban 16
1.4. A hatékonyság értelmezése és a kutatás területei 19
2. A HATÉKONYSÁG MÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANA 23
2.1. Különböző szintű hatékonysági mutatók (parciális, komplex, társadalmi, vállalati, regionális és makrogazdasági) 23
2.1.1. Bevezetés, főbb fogalmi körök 23
2.1.2. Parciális hatékonyság elemzése, mutatói 26
2.1.3. Komplex hatékonyság elemzése, mutatói 29
2.1.4. Társadalmi hatékonyság elemzése, mutatói 31
2.1.5. Hatékonyság nemzeti szinten 32
2.1.6. Hatékonyság regionális szinten 36
2.1.7. Hatékonyság vállalati szinten 37
2.1.8. Összegzés 47
2.1.9. A magyar és az angol hatékonysági mutatók összehasonlítása 48
2.2. A C-D függvények felhasználása a hatékonyság mérésére:
A termelési tényezők helyettesíthetősége, a döntési szabadság növelése 52
Az alkalmazott CES termelési függvény 53
A termelési tényezők parciális hozadékainak mérése termelési függvényekkel 54
A termelési függvények és a származtatott közgazdasági mutatók 56
2.3. A termelési tényezők értékelése 64
2.3.1. A termőföldek komplex értékelési rendszere 64
2.3.2. A mezőgazdasági vagyon értékelése 86
2.4. A társadalmi tőke nagyságának felmérése a magyar farmgazdaságok körében, és összefüggése néhány jellemzőjükkel 95
2.4.1. Bevezetés 95
2.4.2. A társadalmi tőke értelmezése és mérhetősége 95
2.4.3. A társadalmi tőke nagyságának felmérése a farmgazdaságok körében 97
2.4.4. Összefoglaló megállapítások 101
2.5. A relatív hatékonyság mérésének módszere és gyakorlati alkalmazások: Hatékonysági összetevők vizsgálata
Malmquist-index alkalmazásával a fontosabb mezőgazdasági ágazatokban 105
2.5.1. Elméleti alapok 105
2.5.2. A hatékonyság és összetevőinek vizsgálata a magyar mezőgazdaságban - a búza- és a sertéságazat példáján 109
2.5.3. Összefoglaló következtetések 111
2.6. Az externális hatások figyelembevétele a hatékonysági számításoknál 114
2.6.1. Bevezetés 114
2.6.2. Az externáliák, külső gazdasági hatások közgazdasági értelmezése 115
2.6.3. Az externális költségek és hozadékok mérése 117
2.6.4. Az externális hatások néhány gyakorlati eredménye 118
2.6.5. A fenntarthatóság gazdasági kritériuma 120
2.6.6. Összegzés 120
VÁLLALATI ÉS ÁGAZATI SZINTŰ HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁSOK 123
3.1. Vállalkozói modellek kidolgozása 123
3.1.1. Alkalmazott módszerek 124
3.1.2. A módszer leirása 125
3.1.3. A szimulációs modell felépítése és az elvégzett számítások eredményei 125
3.1.4. A modell input adatai 126
3.2. Hatékonysági számítások végzése különböző üzemcsoportokban 126
3.2.1. A hatékonyság mérése 127
3.2.2. Hatékonysági számítások és értékelésük a minták alapján 128
3.3. Tevékenységi struktúrák és technológiai rendszerek kialakítása 132
3.3.1. A vizsgálat adatbázisa és módszere 133
3.3.2. A fedezeti hozzájárulás alakulása ágazatonként 133
3.3.3. Hozamérték-függvények alkalmazása eltérő termeléstechnológiák hatékonyságának az elemzésében 135
3.4. A vizsgálat lefolytatása 135
3.5. Az ökológiai gazdálkodás hatékonysági kérdései 138
3.5.1. A vizsgálat adatbázisa, az információszerzés módja 138
3.5.2. Az ökogazdaságok főbb jellemzői 139
3.5.3. Szektorális sajátosságok - egyéni és társas ökogazdaságok 140
3.5.4. Összehasonlító vizsgálatok 143
3.5.5. Az ökogazdálkodók főbb motivációi (termelői vélemények alapján) 144
3.5.6. A kutatások során levonható fontosabb következtetések 145
3.5.7. A szabályozás kérdései (Jogszabályi áttekintés) 145
4. ALKALMAZKODÓ TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 147
Bevezető 147
4.1. Ökológiai adottságokhoz igazodó termesztés-technológiai rendszerek a gyakorlatban 148
4.2. Intenzív és extenzív technológiai rendszerek hatékonysági különbözőségei 153
43. Biotermelés és az alternatív technológiai irányok 159
4.4. A piac, a gazdálkodási szabályozás és a technológiai rendszerek összefüggése, hatásuk a gazdasági hatékonyságra
és a jövedelmezőségre 171
4.5. A farmerek adaptációs képességének elemzése 182
5. A PIACI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA, PROGNOSZTIZÁLÁSA 201
5.1. A piaci szerkezetek és a gazdasági szereplők magatartás vizsgálatának elmélete 201
5.1.1. A versenytársak elemzése és a verseny benchmarking 203
5.1.1. A piaci verseny, a verseny struktúra és a piaci teljesítmény kapcsolata 205
5.2. Fogyasztói trendek és stratégiák az öko-, a hagyományos- és a funkcionális élelmiszerek piacán 207
5.2.1. Bevezetés 207
5.2.2. Alkalmazott anyagok és módszerek 207
5.2.3. Fogyasztói magatartástrendek vizsgálata 209
5.2.4. Új marketing stratégiák 215
5.3. A piaci feltételek változásának prognosztizálása 227
5.3.1. Bevezetés 227
5.3.2. A nemzetközi események (GATT/WTO) várható hatása a mezőgazdasági termelés feltételrendszerére, a hazai és
külpiaci kapcsolatokra 227
5.3.3. A mezőgazdasági közjavak körébe tartozó tevékenységek, funkciók vizsgálata 231
6. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI SZÁMÍTÁSOK 237
Bevezetés 237
6.1. Hatékonyság, hasznosság, versenyképesség elemzése 237
6.2. A versenyképességi pozíciót meghatározó tényezők rendszerezése 239
6.3. A versenypozíciók elemzése, számítások végzése 241
6.4. A versenyképességi számítások egybevetése 245
6.5. A vállalkozások elemzése, klaszter alapú fejlesztési keret kialakítása 247
6.6. Az elvégzett elemzések főbb megállapításai 251
7. AZ INFORMÁCIÓ SZEREPE A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN 257
7.1. Bevezetés 257
7.2. Információgyűjtési technológiák adaptációja 258
7.3. Adatbázisok létrehozása, a meglévő információs rendszer fejlesztése 260
7.3.1. Az Online meteorológiai állomás adatbázisának kialakítása és folyamatos bővítése 262
7.3.2. Az Operatív Menedzsment Információs Rendszer Munkanapló moduljának PDA-ra (Personal Digital Assistant) történő
konvertálása 263
7. 3.3. Wireless (vezeték nélküli) kommunikációs hálózat kiépítése 264
7.4. Az Operatív Menedzsment Információs Rendszer (OMIR 2003 program) fejlesztése 264
7.5. Vállalati információs rendszer tartalmi korszerűsítése - döntéstámogatási modellfejlesztés 265
7.6. Költségelemzés a kialakított adatbázisok alapján 267
7.7. A menedzsment információs rendszerek gazdasági hatékonyságának elemzése 270
7.8. Az információs rendszerek összehasonlító értékelése (benchmarking) 276
8. A KOCKÁZATI ÉS BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGI BECSLÉSE 279
8.1. Elméleti és módszertani alapok. A kockázat forrásai, kockázatelemzési és becslési módszerek 280
8.1.1. A döntési változatok közötti optimális választás módszerei 281
8.1.2. Termelési szerkezetet optimalizáló tervváltozatok készítése 286
8.1.3. Eseménytörténet (túlélés) analízis 289
8.1.4. Szimulációs módszerek 291
8.1.5. A Log-Rate modellezés elvi alapjai 292
8.1.6. Logisztikus regresszió 293
8.1.7. Döntési fák 295
8.2. A termelési és gazdálkodási kockázat vizsgálata sztochasztikus modellekkel 296
8.2.1. Gyakorlati alkalmazások 296
9. A FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS HATÉKONYSÁG 319
9.1. A fenntartható fejlődés értelmezése, annak dimenziói 319
9.1.1. A gazdaság 320
9.1.2. Szociális kohézió 322
9.1.3. A környezetvédelmi szempontok 323
9.2. A mezőgazdaság okozta környezeti károk indirekt vizsgálata 324
9.2.1. A magyar mezőgazdaság környezeti terhelése 325
9.2.2. Környezeti hatótényezők - „igényességi" mutatók a mezőgazdaságban 326
9.2.3. Környezeti kérdések vizsgálata a vidékfejlesztéssel összefüggésben 328
9.3. A fenntarthatóság vállalatgazdasági problémái a mezőgazdaságban 329
9.3.1. Elméleti megfontolások és a mezőgazdasági háttér 329
9.3.2. Esettanulmány - Józsefmajor Tanüzem (SZIE) 331
10. HATÉKONYSÁG ELEMZÉS A GYAKORLATBAN 339
10.1. Hatékonysági mutatók az Agroproduktnál 339
Ágazati eredmények 341
10.2. A hatékonyság vizsgálata a Náxosz-nál 343
A. Az értékesítés nettó árbevétellel összefüggésben számított mutatók 343
B. Termelési értékkel összefüggésben számított hatékonysági mutatók 344
10.3. A vizsgált hatékonysági tartalékának vizsgálata DEA módszerrel 345
10.4. Vállalati elemzések, döntési javaslatok 346
10.4.1. Az Agroprodukt elemzése és fejlesztési lehetőségei 346
10.4.2. Fejlesztési lehetőségek a Náxosznál 353

Témakörök