Határtalan régészet 2022/1.

Előszó

Részlet:
A keresztes hadjáratok régészete
Egy helyreigazítással kell kezdenem. Előző, "Pénz, pénz, pénz" című számunk egyik fontos apropóját adta a hamarosan megnyíló első hazai pénzmúzeum. Ennek gyűjteményével, épületével több remek cikkünk is foglalkozott, ezekben helyesen jelent meg az információ, hogy a pénzmúzeum megálmodója, megteremtője és fenntartója a Magyar Nemzeti Bank, sajnos azonban az előszóban hibásan a Magyar Nemzeti Múzeum neve jelent meg. Tehát a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont a Magyar Nemzeti Banknak köszönhetően jön létre.
Tavaly múlt 730 éve, hogy Akko 1291-es visszafoglalásával "hivatalosan" is véget ért a szentföldi keresztes hadjáratok közel kétszáz éves periódusa, ami a középkori Európa egyik legnagyobb szabású vállalkozássorozata volt. Noha keresztesnek nevezett háborúkat még jóval később is vívtak (gondoljunk csak az Ibériai-félsziget felszabadításához vezető, muszlimok ellen indított katonai akciókra, a Balti-tenger melléki pogány törzsek ellen a Német Lovagrend által irányított hadjáratokra vagy épp az európai eretneknek nyilvánított közösségek, így a bogumilok vagy épp az albigensek elleni háborúkra), ezek kivétel nélkül már csupán az európai kontinensre korlátozódtak. Eddigre azonban épp a Szentföldért vívott háborúknak köszönhetően a középkori európai társadalmakban, azok technikai, gazdasági és kulturális univerzumában már döntő változások zajlottak le. A nagybetűs Kelettel való közvetlen találkozás, az interakciók tömkelege gyökeres változásokat hozott az európaiak életében, amely változások a 14. századi eleji nagy pestisjárvány hatásaival kiegészülve megteremtették egy új korszak alapjait. A szentföldi keresztes háborúk régészeti szempontból is kiemelkedő fontossággal bírnak. Nem csupán elképesztő méretű várak megépítését eredményezték a Közel-Keleten, de a Kelet-Mediterráneumból Európába jutó szellemi értékek, technológiák, sőt konkrét termékek/tárgyak is e korszak régészeti kutatásának homlokterében állnak. Ráadásul a keresztes háborúknak és azok régészeti kutatásának számtalan magyar vonatkozása is van. Közismert, hogy az ötödik keresztes hadjárat egyik motorja épp II. András magyar király volt, így magyar katonák tömegei harcoltak és estek el Keleten a keresztes eszmének szolgálatában. De az utóbbi évtizedekben közvetlen magyar régészeti kutatások is megindultak - zömmel szíriai helyszíneken -, melyek a keresztes háborúk korához kapcsolódó régészeti kutatások nemzetközi térképére is felhelyezték országunkat. 2022. évi első számunkat éppen ezért a keresztes háborúk modern régészeti kutatásának szenteljük.
Felföldi Szabolcs
Főszerkesztő Vissza