Határjárás I.

Tartalom

Előszó 5
A megértés és a megmagyarázás módszeréről 6
I. 11
II. 13
III. 14
IV. 16
V. 17
VI. 19
VII. 20
VIII. 21
Összefoglalás 22
Megjegyzés 22
Teorematikus kutatás
A konstruktumok tudománylogikai szerepe és a tudományos vizsgálatok irányulásai a pszichológia és a pszichiátria példájából kiindulva 30
Páthikus létmód, kritikus létmód és személyes létformák 41
1. Páthikus létmód 42
A páthikus létmód struktúrája 45
b) A páthikus létmód zavarai 48
c) A páthikus létmód pszichiátriai értelmezése 51
2. Kritikus létmód és élettörténet 51
a) Én és a külvilág 53
b) Szituáció és relevancia 57
c) Élettörténet: krízis, fejlődés, hanyatlás 60
3. Személyes létformák 63
a) Önismeret és önkifejlés 65
b) Egzisztenciális élmény és egzisztencia 67
c) Alkotófolyamat és a mű 72
A hiedelem mint élmény- és ismeretmód 75
Mögöttesség és hiedelem 79
Parakognitív folyamatok és képződmények 81
A hiedelmek ismeretmódjának három történelmi funkcióváltozása 84
A hiedelmek ontológiája 87
A hiedelmek szerkezete és helye a tudatban 89
Összefoglalás 90
Tézisek 91
Mesterséges mítosz és történelmi tudat 94
I. 95
II. 98
III. 99
IV. 102
Összefoglalás 103
Drogfogyasztó szubkultúra és aranykormítosz 106
I. 107
II. 109
III. 111
IV. 113
Filozofálás és költőiség 116
1. A filozófia megszűnése a marxizmus szerint 116
2. Filozófia eredése a költőiségből 119
a) A görög filozófia születése a mítoszból 120
b) A noosz filozófiai terminussá válása 122
c) Filozofálás és költőiség kölcsönös meghasonlása 125
3. Filozofálás a költőiség talaján 125
a) Kant 126
b) Marx 127
c) Kierkegaard 128
d) Heidegger 129
4. Költőiség és filozofálás összefüggéseinek formái 131
a) Túlosság, keresettség, betetőzés, kötetlenség 131
b) Osztentum 132
EPILÓGUS 134
Összefoglalás 135
Megjegyzés 135
Az ontológiai idealizmus ismeretelméleti idealizmustól való különválásáról a „határ" és a „korlát" 1781-1807 közötti értelem- és funkcióváltozása kapcsán 140
1. Dogmatizmus és kriticizmus Kant filozófiájában 143
a) Transzcendencia és transzcendentalitás 144
b) Transzcendentális idealitás és ideák 149
c) A kifejtés circulusai és az internoszeptum problémája 153
d) A transzcendentális idealizmus ismeretelmélete és az ontológiai dogmatizálódás 157
e) Kant küzdelme az ontológiai idealizmussal 166
2. Ontológiai idealizmus és ismeretelmélet Fichte filozófiájában 172
a) Abszolút alap elvi újra fellelése a filozofáló szubjektumban 173
b) A valóság abszolút alapozottságú rendszerbe való bekebelezésének ellentmondásos kísérlete 176
c) A határ bekebelezése és az eszme csalképe - az elméleti és a gyakorlati idealizmus ütközése 180
d) A logikai idealizmus támpontjai 182
e) Személyes evidencia mint a logikai idealizmus forrása és bizonylata 186
A Pauler-jelenség 195
1. Létforma és személyes kérdés 196
2. A múltba hanyatlott eszme idealizmusa 200
3. Az idealizmus logikai mentőöve 206
4. Az internoszeptális tudat meghasonlása 213
Összefoglalás 223
Megjegyzés 223
Peratológia és szinkrétikus módszer (Ontológiai és metodológiai meggondolások egy Bartók-könyv írása kapcsán) 228
1. Peratológia 229
1.1 Az ember nembelisége és öncélja 233
1.2 Korlát, transzcendencia, internoszeptum 235
1.21. A „másik" internoszeptum 235
1.22. A saját internoszeptum 236
1.3 Az internoszeptum-kérdés 238
2. A spontán módszerességtől a szinkrétikus módszerig 240
2.1 A dialektikus módszerről 241
2.2 A szinkrétikus módszer 243
3. Sokféleség, egység, fejlődés 247
3.1 Az átélésformák problémája és a redukcionizmus 248
3.11. Átélésformák és pszichológiai típusok 248
3.12. Átélések mint a személyiség és a közösség közötti közvetítés sajátos formái 249
3.13. Az átélésformák viszonylagos önállósága 251
3.14. Pszichológiai redukcionizmus 252
3.2 Bartók természetfölfogása és a processzionizmus 253
4. Létformák 256
4.1. Létformák mozgásformái és megragadásuk 256
4.11. A „tertium datur" problémája és az internoszeptális elv 257
4.12. Peratológia és logika 258
4.2 Infraszeptális és internoszeptális létforma 261
4.3 A létformák internoszeptumukhoz kötöttségének felismerése: a peratológiai filozofálás kezdete 266
EPILÓGUS 268
Összefoglalás 269
Megjegyzés 271
Érték-vázlat 276
I. 277
II. 279
III. 282
IV. 284
V. 287
VI. 290
Összefoglalás 292
Megjegyzés 293
Társadalmi rendszer és életvilág
A „kommunikatív cselekvés" Jürgen Habermas által kidolgozott elméletéről 294
1. A racionalitás és az életvilág 297
1.1 A racionalitás határai 298
1.2 Kommunikatív racionalitás: megértetés és megegyezés 301
1.3 A kommunikatív racionalitás érvényigényei és fetisizációja 305
1.4 A nyelv reflexív médiuma és az értelmesség 308
1.5 Az életvilág 311
2. A társadalom rendszere és az életvilág 314
2.1 Elmélet a Modernről 316
2.2 Vezérlési médiumok: pénz és igazgatási hatalom 318
2.3 A médium-koncepció korlátai és kiterjesztésének kezdeményei 320
2.4 „Bináris" társadalommodell és a kommunikatív praxis ingadozó tagolása 323
2.5 A beszédcselekvések fajtái 326
3. Kor-diagnózis [marxizálás-(ellen-)menetekben] 329
3.1 Krízis és megértetésformák 330
3.2 A jövő-perspektíva kiiktatása 334
3.3 Eldologiasodás és az osztálykonfliktus pacifikálása 338
3.4 Habermas kor-diagnózisának diagnosztizálása és a nyitott kérdések 342
4. Módszertan 343
4.1 Tudatos módszertan 343
4.2 Rejtett módszertan és az okcidentális racionalitás önvédelme 345
5. Ön-érvény és kérdésesség: az okcidentális racionalitás értelme 350
Összefoglalás 353
Megjegyzés 353
A társadalom differenciáltságáról
Egy négyfokozatú modell 355
1. Habermas bináris társadalommodellje 357
2. A társadalmi rendszer és hatalmilag betöltött Lét 359
3. Életvilág és Átélés 364
4. A négyfokozatú társadalommodell magyarázó erejéről 372
5. Néhány gyakorlati következtetés 377
Összefoglalás 379
Megjegyzés 380
A tudat - diakozmikus felfogásban 387
1. Diszkurzivitás és Átélés 388
a) A diszkurzív abszolutizmus ontológiai kudarca 388
b) Az egyetemesség kimúlása 392
2. Tudat-régiók az egység helyén 394
a) A hiedelmek régiója 394
b) A hiedelmek aktualizálódásai 397
3. A nembeliség regionalitása: ontológia-lokalitás 398
4. Kozmikusságunk eszméjének szétfoszlása után tudat-diakoszmosz 401
A kötetben közölt írások első megjelenése 407
Tartalom 409

Témakörök