Fülszöveg
Egy fiatal fiú megszökik a halálmenetből, majd lelkes szociáldemokrata ifiként szembesül a hatalom hideg mestereivel, akik egy generáció álmait árulják el. A Szabad Nép és később az MTI munkatársaként a fiatal Lendvai is eszköz, a kommunista félrevezetés hithű propagandistája. Az egyik legfiatalabb politikai fogolyként mégis megjárja a Fő utca és Kistarcsa hírhedt zárkáit.
"Trockista" bélyeget visel anélkül, hogy addig valamit is olvasott volna a szerzőtől. Négy évet veszít el életéből, és harcol rehabilitásáért.
Az '56-os forradalom után az itthoni újságírói karrier helyett Bécsben marad és a szabadságot választja. Eleinte álneveken, majd saját nevén elismert Kelet-Európa-szakértő lesz, aki angolul és németül, nyomtatásban és a televíziós kamerák előtt elemzi a válságos évtizedeket.
A kommunizmus összeomlása után a magyar és a csehszlovák titkosrendőrség irattáraiból olyan jelentéseket kap, amelyek egyedülálló bepillantást nyújtanak a cifra hazugságok, az állambiztonság és...
Tovább
Fülszöveg
Egy fiatal fiú megszökik a halálmenetből, majd lelkes szociáldemokrata ifiként szembesül a hatalom hideg mestereivel, akik egy generáció álmait árulják el. A Szabad Nép és később az MTI munkatársaként a fiatal Lendvai is eszköz, a kommunista félrevezetés hithű propagandistája. Az egyik legfiatalabb politikai fogolyként mégis megjárja a Fő utca és Kistarcsa hírhedt zárkáit.
"Trockista" bélyeget visel anélkül, hogy addig valamit is olvasott volna a szerzőtől. Négy évet veszít el életéből, és harcol rehabilitásáért.
Az '56-os forradalom után az itthoni újságírói karrier helyett Bécsben marad és a szabadságot választja. Eleinte álneveken, majd saját nevén elismert Kelet-Európa-szakértő lesz, aki angolul és németül, nyomtatásban és a televíziós kamerák előtt elemzi a válságos évtizedeket.
A kommunizmus összeomlása után a magyar és a csehszlovák titkosrendőrség irattáraiból olyan jelentéseket kap, amelyek egyedülálló bepillantást nyújtanak a cifra hazugságok, az állambiztonság és spiclijeinek kafkai világába.
A Lendvai Pálból Paul Lendvaivá vált szerző eredetileg németül írt memoárja öncenzúra nélkül, kegyetlen őszinteséggel, ugyanakkor humorral és öniróniával számol be egy közép-európai értelmiségi élményeiről.
Paul Lendvai Budapesten született, 1957 óta Bécsben él. Német és osztrák lapok kelet-európai szakértője, majd huszonkét éven át a Financial Times bécsi tudósítója. 1982-től az osztrák televízió (ORF) Kelet- és Délkelet-európai Szerkesztőségének vezetője, 1987-től 1998-ig a Radio Österreich International igazgatója. Azóta az ORF nemzetközi kommentátora és a tekintélyes nemzetközi televíziós vitaműsor, az Europastudio vezetője. 1973 óta az Europäische Rudnschau (Európai Szemle) című negyedévi politikai-gazdasági folyóirat társkiadója és főszerkesztője. Tizenegy, több nyelven megjelent könyv szerzője.
Számos díjat és nemzetközi kitüntetést kapott, 2001-ben a Budapesti Európa Intézet Corvinus-díjjal jutalmazta munkásságát, az osztrák köztársasági elnök a Nagy Arany Érdemrenddel tüntette ki.
A könyvet az őszinteség teszi értékes beszámolóvá a diktatúra hétköznapjairól azoknak is, akiknek - hála istennek - ezt sohasem kellett saját bőrükön tapasztalniuk. (Der Tagesspiegel, Berlin)
Lendvai egyszemélyes intézmény lett; majdnem annyi időt tölt a politikai vezetők kérdéseinek megválaszolásával, mint amennyit kérdések feltevésével.
Ez a könyv egy lebilincselő önéletrajz, amelyben a szerző a megszépítő távolság és a még mindig égő harag érzésével írja le élettapasztalatait. Nagyon személyes dokumentum, amely fontos dolgokat mond el nekünk e század emberi történetéről. (The National Interest, Washington)
Ez az életrajz nemcsak azért érdekes olvasmány, mert Lendvai képes életre kelteni a totalitárius hatalom mindennapi hatásait, hanem azért is, mert bátran bevallja saját gyengeségeit.
Ez a történet nem egy hő elbeszélése, és talán éppen ezrét olyan megkapó. (The Financial Times, London)
Felzaklató, megdöbbentően nyílt és lendületes stílusa, humora és öniróniája ellenére meglehetősen elégikus, a kor bölcsességétől áthatott életmérleg. Semmiképpen sem egy a megszokott önigazoló memoárokból. (Neue Kronen Zeitung, Bécs)
Ki tudja, nem lehetett volna-e csökkenteni, enyhíteni a balkáni tragédiát, ha a nyugati politikusok idejekorán hasznosították volna Paul Lendvai elemzéseit és előrejelzéseit, személyes észrevételeit és elmélkedéseit? Senki sem írt úgy erről a térségről, mint ő, aki sohasem marad nyersanyag nélkül, és aki sohasem fogy ki a kíváncsiságból. (Die Zeit, Hamburg)
Vissza