Fülszöveg
Mohácsi János 1959. augusztus 30-án, Budapesten született. 1984-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző szakán szerzett német-magyar szakos tanári oklevelet. Rövid tanítás után visszatért Pécsre, a Janus Pannonius Tudományegyetemre, ahol Bókay Antal mellett tudományszervező munkát végzett. 1987-ben tanári oklevelet szerzett az ELTE magyar szakán. Professzorának, Sipos Lajosnak ösztönzésére kisdoktori dolgozat írásába kezdett, amit 1994-ben védett meg. 1987-től 1995-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Lektorátusán oktatott német általános és szaknyelvet. Az ott újonnan alakuló szakfordító-és tolmácsképzőben önálló tárgyat dolgozott ki. 1994-től a Budapesti Műszaki Egyetem Lektorátusán a német csoportvezető helyettese volt 1995-től az International Business School német szekciójának vezető tanárává nevezték ki. A Budapesti Goethe Intézettel együttműködve dolgozta ki az International Business School német szaknyelvi programját és vizsgarendszerét. 1997-ben az IBS-B főiskolai...
Tovább
Fülszöveg
Mohácsi János 1959. augusztus 30-án, Budapesten született. 1984-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző szakán szerzett német-magyar szakos tanári oklevelet. Rövid tanítás után visszatért Pécsre, a Janus Pannonius Tudományegyetemre, ahol Bókay Antal mellett tudományszervező munkát végzett. 1987-ben tanári oklevelet szerzett az ELTE magyar szakán. Professzorának, Sipos Lajosnak ösztönzésére kisdoktori dolgozat írásába kezdett, amit 1994-ben védett meg. 1987-től 1995-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Lektorátusán oktatott német általános és szaknyelvet. Az ott újonnan alakuló szakfordító-és tolmácsképzőben önálló tárgyat dolgozott ki. 1994-től a Budapesti Műszaki Egyetem Lektorátusán a német csoportvezető helyettese volt 1995-től az International Business School német szekciójának vezető tanárává nevezték ki. A Budapesti Goethe Intézettel együttműködve dolgozta ki az International Business School német szaknyelvi programját és vizsgarendszerét. 1997-ben az IBS-B főiskolai docensévé nevezték ki, és a főiskola oktatói tanácsának tagjává választották. 2000-ben öt idegen nyelvet tömörítő tanszéknek lett a vezetője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2013-ban védte meg Határ Győző prózájáról szóló PhD disszertációját.
Határ Győző (1914, Gyoma - 2006, London) költő, próza- és drámaíró, a 20. század magyar írásművészei között kiemelkedő helyet foglal el. Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy a magyar irodalomtörténetek vagy nem, vagy pedig szófukar módon nyilatkoznak róla. Hat éves koráig Gyomán élt. Édesapja a Kner Nyomda papírraktárosa volt, aki az I. világháborúban teljesített katonai szolgálat során megrokkant Ezt követően a család nagy nehézségek közepette élt. 1920-ban Budapestre költöztek, az író itt végezte középiskoláit, miközben a Zeneakadémián hegedülni tanult. Kitűnő rajzkészsége segítette a továbbtanulásban, érettségi után felvették a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1938-ban szerzett diplomát. 1943-ban államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, műveit, kéziratait bűnjelként lefoglalták, halálra ítélték, végül büntetését 5 évre mérsékelték. 1944-ben részt vett a sátoraljaújhelyi börtönlázadásban, ezt követően büntetőszázadba sorozták be. Sikerült megszöknie, Budapesten vészelte át az ostromot
A háborút követően előbb tolmácsként, majd építészként és műfordítóként dolgozott, miközben folyamatosan írt, megjelentek első könyvei. A kommunista fordulatot követően, 1950-ben megkísérelte elhagyni az országot, letartóztatták, megkínozták, majd börtönbüntetésre ítélték. 1952-ben szabadult. Építészként és műfordítóként dolgozott, majd a forradalomban való részvétele miatt 1956 decemberében feleségével, Prágai Piroskával együtt kénytelen volt elhagyni az országot. Előbb Párizsban éltek, majd Londonban telepedtek le, ahol Határ a BBC Magyar Osztályának, majd a Szabad Európa Rádiónak a munkatársa lett.
Emigráns éveinek nagyszabású irodalmi termése 1966-tól jelent meg könyvsorozatban (Auróra Könyvek). A sajátos, szép kivitelű köteteket az író maga tervezte, szedte és tördelte.
Mohácsi János könyve Határ Győző prózaművészetéhez szolgáltat adalékot. A történelmi háttér, a Határ Győzőt jellemző nézetek rövid ismertetése után három tipikus regény, az Anibel, az Éjszaka minden megnő és a Köpönyeg sors elemzése révén hozza közelebb az olvasóhoz Határ írásművészetét, filozófiai, kultúr- és valláskritikai nézeteit.
Vissza