Életút II.

Fülszöveg

Kabdebó Lóránt írta:
„Az életrajz eseményei általában fontosak bármely életmű alakulása szempontjából. Háttérként. De olyan népeknél, ahol a történelem állandóan beleszól a magánemberi életpálya alakulásába, ott elsőrendűen meghatározóvá válik. És nemcsak a tematikába, de még a művek stílusába is beleszól. Mint például a közép-európai térségben. Határ Győző életműve éppen azért lehet reprezentáló ebből a szempontból is, hiszen benne egymást keresztezik a modern irodalmi áramlatok és a közvetlen történelmi meghatározottság. Távol tartaná magát minden helyhez és alkalmisághoz kötött esetlegességtől, mégis az elvont művésziség jegyében létrehozott életmű minden mozzanatában tettenérhetjük a helyi történelem ihlette motívumokat is. Életműve kötődik a világirodalom kortársi törekvéseihez, nyitott a filozófia prob-
lematikája felé. Ugyanakkor kapcsolódik a közép-európai és a sajátosan magyar művelődési és irodalomtörténeti adottságokhoz is. [ ]
Hogyan keletkeztek az Életút kötetei?... Tovább

Fülszöveg

Kabdebó Lóránt írta:
„Az életrajz eseményei általában fontosak bármely életmű alakulása szempontjából. Háttérként. De olyan népeknél, ahol a történelem állandóan beleszól a magánemberi életpálya alakulásába, ott elsőrendűen meghatározóvá válik. És nemcsak a tematikába, de még a művek stílusába is beleszól. Mint például a közép-európai térségben. Határ Győző életműve éppen azért lehet reprezentáló ebből a szempontból is, hiszen benne egymást keresztezik a modern irodalmi áramlatok és a közvetlen történelmi meghatározottság. Távol tartaná magát minden helyhez és alkalmisághoz kötött esetlegességtől, mégis az elvont művésziség jegyében létrehozott életmű minden mozzanatában tettenérhetjük a helyi történelem ihlette motívumokat is. Életműve kötődik a világirodalom kortársi törekvéseihez, nyitott a filozófia prob-
lematikája felé. Ugyanakkor kapcsolódik a közép-európai és a sajátosan magyar művelődési és irodalomtörténeti adottságokhoz is. [ ]
Hogyan keletkeztek az Életút kötetei? Hosszas rábeszélésre kötélnek áll: utazzam ki Wimbledonba és faggassam. Három hét, rendszeres napi magnó mellett ülés. Elkészült a nyersanyag. A legépelt szöveg került az író műhelyébe. Ahonnan végül megérkezett a végleges változat. A középeurópai sors és a világirodalmi rangú életmű szembesítése. Ennek a három kötetes műnek első részét (Oly jó követni emberélet!) tavaly karácsonykor vehette kézbe a kedves ol-
' 99
vaso.
Határ Győző Életút című írásának 2. kötete, a „Minden hajó hazám", a szerző életének legviszontagságosabb szakaszát idézi fel. A szóban forgó időköz: 1944—1956. A sátoraljaújhelyi börtön, a második világháború végének drámája, a koalíciós, majd az ötvenes évek, újabb börtönélmény Rákosi alatt, az 1956-os forradalom, illetve a nyugatra való emigrálás eseményei adják a történeti keretet. A keretben természetesen az írói pálya, a kibontakozás dicső fejezetei: a Heliáne sikere, bekerülés az irodalmi élet sűrűjébe, kapcsolatok az Új Hold-körével, az Európai Iskola művészeivel, Illyéssel, Szabó Lőrinccel, Hamvas Bélával. Izgalmas, érdekfeszítő történetek során át kapunk képet a korról, az irodalmi és politikai eseményekről, egyben Határ magánéletéről, írói bontakozásáról. Az élvezetes, poentírozott, humoros-ironikus stílusban írott szöveg nagy, pikareszk tablót formáz börtönökkel és börtöntöltelékekkel, irodalmi szalonokkal és párt csinovnyikokkal, szerelmes nőkkel és a mindennapi létharc bemutatásával. Határ Győző „tanulóéveinek" a második, meghatározó szakaszáról írva komor időket idéz, de hangvétele nem letargikus, ellenkezőleg: dinamikus, szárnyaló; az ifjúság életerejét, lendületét árasztja.
(A Kiadó) Vissza