Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben

Tartalom

Bevezető 9
Kende Péter: Elnöki megnyitó 11
I. BEVEZETÉS A JELENKORTÖRTÉNETBE
Glatz Ferenc: Jelenkortörténet és jelentörténet 17
Ormos Mária: A történettudomány forrásairól a 20. században 28
Litván György: Történetírásunk és jelenkorunk 39
Andorka Rudolf: A magyar társadalom rétegződése és mobilitása az 1930-as
évektől napjainkig 46
II.A JELENKOR-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Molnár Miklós: Mit kezdhet a történész a civil társadalommal? 67
Kozák Gyula: Az Oral History Archívumról 74
Sz. Bányai Irén: A személyes sors történelmi tanulságai 83
Hanák Gábor - Kövér György: Biográfia és Oral History 92
Lux Zoltán: A számítástechnika alkalmazása a történettudományok
területén 101
Baczoni Gábor: A Belügyminisztériumban, valamint szerveinél őrzött iratok
és forrásértékük 111
Szendiné Orvos Erzsébet: A bírósági iratok forrásértéke 1945-től 117
Tóth Pál Péter: Kihallgatási jegyzőkönyvek mint történeti dokumentumok 124
Major Zoltán László: Debrecen város kormánybiztos főispánja iratainak
forrásértéke (1918-1919) 134
Nagy László G.: Papírpénzek/szükségpénzek, mint a 20. századi magyar
történelem kisegítő forrásai 141
Radics Kálmán: Törvényhatósági bizottságok iratainak forrásértéke
1945 után 150
G. Vass István: Vállalati adattár 1945-1950 156
III.TÖBBSÉGIHATALOM-KISEBBSÉGI TÁRSADALOM
Kende Péter: Többség versus kisebbség mint szociálpszichológiai probléma 169
Murányi István: Cigányok nemzettudata egy rétközi településen 180
Berényi Mária: A magyarországi román intézmények működése a két
világháború közötti időszakban 194
Tóth István: A kisebbségi jogok és végrehajtásuk a Békés és Csanád
vármegyei szlovákság körében 1920-1944 208
Horváth István: Szlovákok Nógrádban 1920-1938 222
Gáli Ernő: A román nemzeti ideológia történelmi pályája 236
G. Kovács László: Törvények szorításában 243
Szarka László: Autonómiaelképzelések a kisebbségi magyar pártok két
világháború közötti politikájában 250
Erdős Ferenc: A kivándorlás főbb jellemzői Fejér megyében a századelőn 255
Tóth István: Kisebbségi közélet politizálás Kárpátalján 1944 után 262
Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség 278
Stark Tamás: Magyar zsidóság vesztesége a vészkorszakban 292
Völgyesi Zoltán: „Majd meglátják a zsidók, hogy mi lesz velük,
ha az orvosok kimennek" 303
Ágoston Magdolna: Hány magyar él Ausztriában és hogyan ápolja
magyarságát? 314
IV. HATALMI RENDSZEREK-TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK POLITIKAI ELITEK
Pokol Béla: Kommunikatív hatalom, politika és közigazgatás 327
Csizmadia Ervin: Hatalom, ellenzék, társadalom a Kádár-rendszerben 331
Rainer M. János: Rendszerváltás és a közelmúlt 338
Fricz Tamás: A demokrácia problémái a rendszerváltás után
Magyarországon 348
Veliky János: Egymással küzdve - szerepzavarban 354
Eke Judit: A politikai részvétel dilemmái a lokalitásokban 360
Horváth Ágnes: Nők és a politika a század első éveiben 370
Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1944 között 388
Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után 400
Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi
összetétele az 1920-as években 420
Sipos József: A Kisgazdapárt fejlődése, struktúrája és eszmerendszere
1918-1922 419
Hubai László: A Független Kisgazdapárt szavazóbázisának regionális
változása 1931-1947 430
Mónus Imre: Hajdúböszörmény politikai struktúrája a két világháború között 444
Újvári Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban" 453
Szőke Domonkos: Az „új nemesség" - egy sajátosan értelmezhető Németh
László-i kategória 460
Vásárhelyi Miklós: A Kádár-rendszer tájékoztatási politikája - A cenzúra
visszaállítása 1956 után 466
Standeisky Éva: „Apukám házat épít" 476
Eörsi László: Adalékok az 1956-1957-es ellenállás történetéhez 486
Valuch Tibor: Egy konfliktus és következményei 492
Németh Péterné: Megtorlás és politikai perek az 1956-os forradalom után
Szabolcs-Szatmár megyében 501
Baráth József: 1956 Kárpátalján 509
Ihász István A magyar társadalom érdekképviselete az országgyűlésekben a
választójog és a pártharcok tükrében 515
Süli-Zakar István: Egy történelmi folyamat társadalom-földrajzi aspektusai 523
Balajthy Anna: Politikai pártok társadalmi bázisa a rendszerváltást követően
a kelet-közép-európai régióban 533
Stipkovits Ferenc: A politikai tagozódás változása egy kisvárosban három
választás tükrében 541
V. TÁRSADALMI MOBILITÁS
Gyáni Gábor: A városi munkásság szerkezete Magyarországon
1910-1941 között 553
Hajdú Tibor: A magyar értelmiség számszerű növekedésének
és mobilitásának összefüggései a 20. század első felében 558
Síró Béla: Középfokú iskolázást, műveltségi mobilitást meghatározó tényezők 563
Timár Lajos: Az oktatási rendszer és az értelmiség reprodukciója a két
világháború között Magyarországon 577
Ölveti Gábor: A debreceni nyomdák és nyomdászok helyzete a két
világháború között 588
Pető Ernő: A kisvárosi felemelkedés egy beduguló csatornája 596
Gazdag István: Egyesületek Hajdú megyében és Debrecenben a két
világháború között 609
Zsidi Vilmos: A hallgatóság és a tanári kar átalakítása
a közgazdaság-tudományi egyetemien 1945-1956 613
Belényi Gyula: Az extenzív iparosítás politikája és a fizikai dolgozók
foglalkozási átrétegződése (1948-1953) 618
Kormos László: A református egyházi társadalom 1945-1950 között 626
Nagy József: A paraszti migráció irányai és okai az 1950-es években 647
Csoba Judit: „Mi van a járadék után... ?" 662
Gyekiczky Tamás: „Segíts magadon..." Munkanélküliek önszerveződései
1990 után 678
Tóth Pál Péter: Magyarország új állampolgárai (1988-1992) 687

Témakörök