Fülszöveg
A riportkönyv India gazdasági életéről, politikai mozgalmairól és lakóinak mindennapjairól szól.
A szerző tanulmányúton és gazdaságpolitikai előadókörúton járt Indiában az 1970-es években, mint az akkori ¦¦yfti&S Kertészeti Egyetem agrárgazdaságtant oktató egyetemi ta-
nára. Odaérkezve egy hihetetlenül színes, kavargó, politikai W iÉH w ®s gazdasági vitákkal és utcai tüntetésekkel teli közéletbe
csöppent. Mai szemmel nézve úgy tűnik, hogy India abban az r időben állt a jövő keresztútján. Azt kellett eldöntenie, hogy
i^^n^Rr^ merre menjen, maradjon-e a világ legnagyobb demokráciája
HBm^St* - mint ahogyan ezt akkor magáról hirdette -, liberális politi-
P*» kai elveket képviselő vezetéssel vagy politikája valamiféle Hfc* autokrata nacionalista irányba forduljon-e a parlamenti de-H^^^f1 mokrácia felszámolásával. Gazdasági téren autarch módon iPWw és esetleg a Szovjetuniót és a kelet-európai országokat köve-
tően szocialista irányba fejlődjék-e vagy kapuit kitárva része legyen a...
Tovább
Fülszöveg
A riportkönyv India gazdasági életéről, politikai mozgalmairól és lakóinak mindennapjairól szól.
A szerző tanulmányúton és gazdaságpolitikai előadókörúton járt Indiában az 1970-es években, mint az akkori ¦¦yfti&S Kertészeti Egyetem agrárgazdaságtant oktató egyetemi ta-
nára. Odaérkezve egy hihetetlenül színes, kavargó, politikai W iÉH w ®s gazdasági vitákkal és utcai tüntetésekkel teli közéletbe
csöppent. Mai szemmel nézve úgy tűnik, hogy India abban az r időben állt a jövő keresztútján. Azt kellett eldöntenie, hogy
i^^n^Rr^ merre menjen, maradjon-e a világ legnagyobb demokráciája
HBm^St* - mint ahogyan ezt akkor magáról hirdette -, liberális politi-
P*» kai elveket képviselő vezetéssel vagy politikája valamiféle Hfc* autokrata nacionalista irányba forduljon-e a parlamenti de-H^^^f1 mokrácia felszámolásával. Gazdasági téren autarch módon iPWw és esetleg a Szovjetuniót és a kelet-európai országokat köve-
tően szocialista irányba fejlődjék-e vagy kapuit kitárva része legyen a világ globális fejlődésének. Ma már látszik, hogy az előbbi politikai és az utóbbi gazdasági utat választva válhatott erős iparral rendelkező informatikai nagyhatalommá. Annak idején azonban ez még erősen kétséges volt.
A szerző többek között az e kérdések körül folyó intellektuális vitákról, sajtóközleményekről és utcai küzdelmekről kísérelt meg számot adni hazatérése után. De éppen ez okból nem jelenhetett meg a könyve. Azidőben, a hivatalos politikának megfelelően csak kétféle nézetet lehetett képviselni más országokról: barátit vagy ellenségeset. A baráti országról csupa jót, az ellenségesről a lehetséges legtöbb rosszat illett mondani. Indira Gandhi kormánya barátinak számított, tehát nem érhette sem bírálat, sem kétség a politikáját. A könyvben pedig mindkettőről szó esik. Ezen kívül a mindennapi élet nehézségeit, az elmaradottságot és a szegénységet sem illett ábrázolni egy baráti ország vonatkozásában, amiről szintén szintén beszámol a könyv.
Úgy véljük, hogy a mai olvasó számára is érdekes lehet ez a könyv, nem csak azért mert egy korszak történelmi dokumentuma, hanem, mert politikai és gazdasági problémáiban némi áthallást érezhetünk saját országunk és más feltörekvő országok hasonló problémáira.
A könyv az indiai életet és a hétköznapokat is ábrázolja. Az Indiáról szóló könyvek nagy része olyan útleírás, amely az ország tájainak és városainak ismertetésén túl részletesen foglalkozik a vallással, mint az Indiára vonatkozó legfőbb szellemi jellemzővel. A szerző könyve nem hasonlít az ilyen útleírásokra. Azokat az embereket ábrázolja akikkel találkozott, azokat helyszíneket jellemzi, amerre járt, és azokról a kalandjairól mesél, amelyek akkor érték, amikor a számára sokszor meglepő indiai élettel szembesült. A vallásról csak annyiban emlékezik meg, amennyiben az az emberek hétköznapjait befolyásolja. Az indiai emberek többsége nem foglalkozik többet a vallással, mint a magyar lakosok többsége. De mindennapjaikat is érinti a vallással kapcsolatos vegetarianizmus, a kasztrendszer maradványai és a vallási gyűlölködés.
A szerző ottjártakor nagy volt a szegénység, gyenge volt a közmű-, egészségügyi és szociális ellátottság. A növekedésből származó javakat felélte a nagy népszaporodás.
Az azóta eltelt időben a gyors növekedés és a lecsökkent népszaporulat sokat javított a helyzeten. De a lakosság 25%-a most is a szegénységi küszöb alatt él és a lakosok fele még ma is a mezőgazdaságban dolgozik. A nyomor ma sem szűnt meg egészen. A nép életéről sokat megtudhat ebből a könyvből az, aki meg kíván ismerkedni Indiával.
9789635029471
Vissza