Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában 2004-2010

Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról

Budapest

'Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában 2004-2010 ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	179 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves Olvasó!
Hat izgalmas, mozgalmas, dolgos és eredményes esztendőt tudhat magáénak Magyarország az Európai Unióban. Uniós csatlakozásunk ugyanis hatalmas esélyt, valódi lehetőséget teremtett ahhoz, hogy a közösségi fejlesztéspolitika eszközeit jól és eredményesen használva évtizedes hátrányokat küzdhessünk le. 2004 májusa jelentős változásokat hozott a fejlesztéspolitikában. Az úgynevezett előcsatlakozási alapokat - a Phare, az ISPA és a Sapard pályázati rendszereit - felváltották a Strukturális Alapok, idehaza az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai. Ez a változás sokkal több uniós támogatást, sokkal jelentősebb fejlesztési forrásokat, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb feladatot és nagyobb felelősséget is jelentett pályázóknak és pályáztatóknak. Tanulási időszak volt a 2004-2006-os időszak a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, és tanulási időszak volt a pályáztató intézményeknek is. Magyarország pedig éltanuló volt, jól teljesített a fejlesztéspolitikában: elsősorban a pályázók szorgalmának köszönhetően az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretét sikerült felhasználnunk, fontos és szép fejlesztéseket és programokat megvalósítva szerte az országban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának már egy megújult intézményrendszerrel, új pályázati eljárásrendekkel, összességében egy egyszerűbb és pályázóbarátabb rendszerrel kezdhettünk neki. Olyan intézményrendszerrel, amelyben minden korábbinál több feladat hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az új struktúrában - a központi közigazgatásban úttörő módon - minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a partnerség intézményrendszere, és hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések folyamatos láncolatával közös üggyé, közüggyé tudtuk tenni a fejlesztéspolitikát Magyarországon.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv történelmi lehetőséget és hatalmas forrásokat jelent Magyarországnak, a magyar pályázóknak. Olyan nagyságrendű fejlesztési forrásokat, amelyeket okosan kell felhasználnunk, okosan kell befektetnünk ahhoz, hogy ne csak 2013-ig, hanem sokkal hosszabb időszakra megalapozzuk vele az ország fejlődését. Azt a fejlődést, amelyben a világgazdasági válság az elmúlt időszakban bizony komoly törést hozott. Az elmúlt hónapok eredményeit látva meggyőződéssel mondhatjuk: az európai uniós forrásokat sikerült eredményesen használnunk a válságkezelésben is, a munkahelyek megőrzése, az építőipar talpon maradása, a vállalkozások forráshoz jutása érdekében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai kétségkívül segítettek mérsékelni a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezőtlen hatásait, és a most zajló fejlesztések megalapozhatják azt, hogy a válságot követően egy versenyképesebb, lendületesebben fejlődő ország lehessen Magyarország, hosszú távon is meghatározó súllyal és szereppel a régióban. Vissza

Tartalom

7 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei
9 1.1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban
11 1.2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként
11 1.2.1. Oktatás
15 1.2.2. Munkaerő-piaci programok
19 I. 2. 3. Környezet- és természetvédelem
22 I. 2. 4. Közlekedés
26 I. 2. 5. Gazdaságfejlesztés
29 I. 2. 6. Városrehabilitáció
33 I. 2. 7. Turizmus
37 I. 2. 8. Vidékfejlesztés
39 II. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményei
44 11.1. Megújult intézményrendszer
48 II. 2. Egyszerűbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció
51 11.3. Kiemelt szempont az átláthatóság
54 II. 4. A partnerség intézménye
56 II. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban
60 II. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként
60 11.6.1. Környezetvédelem
62 11.6.1.1. Hulladékgazdálkodás
65 II. 6. 1.2. Szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás, árvízvédelem
69 II. 6. 1. 3. Természeti értékeink jó kezelése
71 1. 6. 1.4. Megújuló energiák
74 I. 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése
76 I. 6. 2. 1. Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása
79 I. 6. 2. 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása
81 I. 6. 2. 3. A térségi elérhetőség javítása
84 I. 6. 2. 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
86 I. 6. 2. 5. A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése
88 I. 6. 2. 6. Kerékpárutak épülnek országszerte
91 I. 6. 3. Településrehabilitáció
99 I. 6. 4. Turisztikai fejlesztések
105 I. 6. 5. Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés
108 I. 6. 5. 1. A kis- és középvállalkozások fejlesztése
110 I. 6. 5. 2. Az üzleti környezet fejlesztése
113 I. 6. 5. 3. Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak
117 I. 6. 6. Kutatás-fejlesztés, innováció
119 I. 6. 7. A közigazgatás megújítása
123 I. 6. 8. Foglalkoztatási-képzési programok
126 I. 6. 9. Az oktatás infrastrukturális fejlesztése
130 I. 6. 10. Az oktatás tartalmi megújítása
132 I. 6. 11. Egészségügyi fejlesztések
136 I. 6. 12. Szociális programok, társadalmi kohézió
141 I. 6. 13. Program a leginkább hátrányos helyzetűek felzárkóztatására
143 I. 6. 14. Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben
147 II. 7. Az előttünk álló időszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán
148 III. Egyéb nemzetközi alapok
151 III. 1. Az 2004 - 2006-os időszakban menedzselt, egyéb nemzetközi alapok
151 III. 1.1. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés
152 III. 1. 2. INTERREG-programok
154 III. 1. 3. Schengen Alap
156 III. 2. A 2007-2013-as időszak más európai fejlesztési alapjai
156 III. 2. 1. Magyarország részvételével megvalósuló határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programok
158 III. 2. 1. 1. Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program
159 III. 2. 1. 2. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program
160 III. 2. 1. 3. Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program
161 III. 2. 1. 4. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
162 III. 2. 1. 5. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
163 III. 2. 1. 6. Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program
164 III. 2. 1. 7. Közép-Európa Transznacionális Együttműködési Program
165 III. 2. 1. 8. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program
166 III. 2. 1. 9. Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program
167 III. 2. 1. 10. INTERREG IVC Interregionális Együttműködési Program
168 III. 2. 2. Svájci-Magyar Együttműködési Program
172 III. 2. 3. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program
175 III. 2.4. Átmeneti támogatás
176 III. 2. 5. Igazgatási partnerség
177 III. 2. 6. Europe Direct