Hasznos nyelvészet

Tartalom

Hasznos nyelvészet? Mi fán terem, ha terem? 11
Szociolingvisztika 15
1. Nyelvi emberi jogi polémiák 17
1.1. Kultúra-, nyelv- és kontextus-specifikus jogok vagy egyetemes jogok? 18
1.2. Hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűség? 19
1.3. A nyelvet kell megmenteni vagy a beszélőit? 20
1.4. A nyelvet beszélői akarata ellenére is meg kell menteni? 22
1.5. Nyelv és identitás 23
1.6. Liberális nyelvpolitika? 25
1.7. Társadalmi mobilitás 28
1.8. Nyelvhalál vagy nyelvgyilkosság? 30
1.9. A politikusok józan paraszti esze 30
1.10. A nyelvészek dolga 33
2. Kicenzúráz - A cenzúra nem (tört)? 35
2.1. A lektori jelentések szerzőjéről 39
2.2. Az írókról s az irodalomról 41
2.3. Irodalmi idézetek az ÉrtSz-ban, melyek valószínűleg
vagy részben túlélték az ideológiai lektorálást 42
2.4. Szócikkek, melyekből kimaradtak szépirodalmi idézetek 43
3. A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása 47
3.1. Zsuzsa kikosarazott 47
3.2. Éva büszke adatközlői 48
3.3. Miért lenne jó titkos hangfelvételeket készíteni? 50
3.4. A kisajátítás két fajtája: gyarmatosítás és plágium 51
3.4.1. Gyarmatosítás 51
3.4.2. Plágium 52
Magyar anyanyelvi nevelés 55
4. Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza) 57
5. Van mit tennünk, bőven 61
6. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi 65
6.1. Bevezetés 65
6.2. A magyarok és a nyelvművelés 66
6.3. Egy országos reprezentatív vizsgálat néhány eredménye 68
6.4. Tanulhatóság 71
6.5. Többgenerációs feladat 73
6.6. Miként lehet legitimálni a társadalmi előítéleteket? 75
6.7. A lingvicizmus legrosszabb fajtája 77
6.8. Konklúziók 78
6.9. Félreértések a magyar lingvicizmus körül 78
6.10. A lingvicizmust körülvevő „jogos" döbbenet 85
6.11. Mit lehet akkor tenni? 87
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok 91
7. A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén 93
8. Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál" 97
8.1. Az egynyelvű szemlélet utóbbi negyedszázada 97
8.2. Emberi és szaktudományi vonatkozások 101
8.3. A szótárak határtalanításáról 104
9. A tankönyvek nyelve és a magyarigazolvány 107
9.1. Miért különböznek a vajdasági magyar szaknyelvek a magyarországiaktól? 108
9.2. Mit lehet tenni a szaknyelvi eltérések csökkentésére, netán kiküszöbölésére? 113
10. Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép" látja 117
10.1. Óvodától az egyetemig magyarul 119
10.2. Miért kell az államnyelven is tanulni? 119
10.3. Társadalmi mobilitás, érvényesülés 120
10.4. Félelem a politikusainktól 121
10.5. Az informálás és az informálódás felelőssége 123
11. Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről 125
11.1. Válasz a Regio kérdéseire 126
Nyelvi jogok, nyelvpolitika 135
12. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika 137
12.1. Bevezetés 137
12.2. Mire jó a nyelvészet? 140
12.3. Két megjegyzés társadalmi felelősségünkről 141
12.4. Nincs explicit magyar nyelvpolitika 143
13. Hasznos nyelvészet 147
13.1. Három említés Szépe Györgyről: Kiefer (1991),
Szilágyi (2001), Skutnabb-Kangas (2001) 148
13.2. Milyen az a hasznos nyelvészet? 149
13.3. „Modernista fordulat" 151
13.4. Nyelv, politika, nyelvpolitika 154
14. Globalizáció, magyar nyelvi kisebbségek és nyelvpolitika 157
14.1. Előzetes 157
14.2. Néhány megjegyzés a globalizációról 157
14.3. Néhány megjegyzés a magyar nyelvi kisebbségekről 160
14.4. Megjegyzések a kárpát-medencei magyar nyelvpolitikáról 162
15. Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében 167
15.1. A nyelvi genocídium fogalma 167
15.2. Nyelvi genocídium az oktatásban 168
15.3. Három mai magyarországi példa 168
15.4. Környező országbeli példák 172
16. A focihoz és a pedagógiához mindenki ért, a nyelvhez még a politikus is 179
16.1. A politikusok eleget tudnak a nyelvről, nem kérdeznek meg nyelvész szakértőket180
16.2. A nyelvi jogok kodifikálása Romániában és az RMDSZ 182
16.3. Angoltanulás Magyarországon - alanyi jogon 183
16.4. Egymást kioltó akciók 186
16.5. Félelem a politikusainktól 189
16.6. Nem hallatszik a nyelvészek szava 189
Összevont bibliográfia 193
Tárgymutató 213
Személynévmutató 229

Témakörök