Előszó | 11 |
Betűk, hangok, hangok a beszédfolyamatban, hanglejtés (Kun László) | 13 |
Grafikai tudnivalók | 13 |
Az orosz nyelv hangállománya | 16 |
Hangok a beszédfolyamatban | 19 |
A hanglejtés | 25 |
A főnév (Hartman Lászlóné) | 28 |
A főnév neme | 28 |
Főnévragozás | 32 |
A főnevek száma | 38 |
Főnévképzés | 47 |
Gyakorlatok | 51 |
A melléknév (Hartman Lászlóné) | 64 |
A melléknevek ragozása | 66 |
A birtokos melléknév | 68 |
A melléknév alapfoka | 71 |
A melléknév rövid és teljes alakja | 71 |
A melléknév középfoka | 77 |
A melléknév felsőfoka | 80 |
A vonatkozást jelölő melléknevek | 82 |
Gyakorlatok | 84 |
A nem egyeztetett jelző (Hartman Lászlóné) | 107 |
A leggyakoribb nem egyeztetett jelzős szerkezetek | 110 |
Gyakorlatok | 115 |
A névmás (Hartman Lászlóné) | 122 |
A személyes névmások | 122 |
A visszaható névmások | 123 |
A birtokos névmások | 123 |
A meghatározó és általánosító névmások | 126 |
A kérdő névmások | 129 |
A vonatkozó névmások | 131 |
A mutató névmások | 132 |
A tagadó névmások | 134 |
A határozatlan névmások | 136 |
Gyakorlatok | 139 |
A számnév (Hartman Lászlóné) | 160 |
A tőszámnevek | 160 |
A sorszámnevek | 166 |
A gyűjtőszámnevek | 168 |
A törtek | 169 |
A határozatlan számnevek | 172 |
A számneves összehasonlítás leggyakoribb kifejezésmódjai | 173 |
A számnévvel kifejezett jelzők fő típusai | 175 |
A körülbelüliség kifejezése | 175 |
Gyakorlatok | 177 |
Az esetek használata (Hartman Lászlóné) | 193 |
A tárgyeset használata | 193 |
A birtokos eset használata | 199 |
A részeshatározós eset használata | 209 |
Az eszközhatározós eset használata | 212 |
Az elöljárós eset használata | 217 |
Gyakorlatok | 221 |
Az elöljárók (Hartman Lászlóné) | 234 |
A helyhatározó kifejezése elöljárókkal | 234 |
Az időhatározó kifejezése elöljárókkal | 236 |
Az okhatározó kifejezése elöljárókkal | 241 |
A módhatározó kifejezése elöljárókkal | 242 |
A célhatározó kifejezése elöljárókkal | 243 |
A bővített elöljárók használata | 244 |
Gyakorlatok | 246 |
A határozószó (Hartman Lászlóné) | 274 |
A helyhatározószók | 274 |
Az időhatározószók | 275 |
Az okhatározószók | 275 |
A célhatározószók | 276 |
A társhatározószók | 276 |
A módhatározószók | 276 |
A fok- és mértékhatározószók | 276 |
A határozószók fokozása | 277 |
Az állítmányi határozószók | 278 |
A határozószók képzése | 279 |
Gyakorlatok | 281 |
Az ige (Horváth Istvánné) | 290 |
A főnévi igenév | 290 |
Igeragozás | 291 |
Igeosztályok | 291 |
A "személy" kategória | 296 |
Igeszemlélet | 296 |
Igeidő | 300 |
Igemód | 306 |
Az igeszemlélet használata a főnévi igenévben | 312 |
További kiegészítés az igeszemlélet használatához | 313 |
Gyakorlatok | 316 |
Az igekötők alapvető jelentései (Horváth Istvánné) | 351 |
Gyakorlatok | 361 |
A mozgást jelentő igék (Horváth Istvánné) | 367 |
Az igekötő nélküli mozgást jelentő igék | 367 |
A mozgást jelentő igekötős igék | 373 |
A mozgást jelentő igék átvitt értelmű használata | 380 |
Gyakorlatok | 383 |
Az "igealak" (Horváth Istvánné) | 404 |
Az igazi visszaható igék | 404 |
Általános visszaható jelentés | 405 |
A kölcsönösen visszaható igék | 409 |
Személytelen jelentésű -szjá-s igék | 410 |
Személyek, esetleg tárgyak jellemző tulajdonságait tükröző igék | 410 |
Szenvedő szerkezetek | 410 |
Gyakorlatok | 411 |
Az igenevek (Horváth Istvánné) | 420 |
A melléknévi igenév | 420 |
Cselekvő és szenvedő szerkezetű mondatok | 424 |
A határozói igenév | 426 |
Gyakorlatok | 430 |
A módosítószók (Horváth Istvánné) | 443 |
Gyakorlatok | 457 |
A magyartól eltérő vonzatok (Hartman Lászlóné) | 466 |
A magyartól eltérő vonzatú igék | 466 |
A magyartól eltérő vonzatú főnevek | 477 |
A magyartól eltérő vonzatú melléknevek | 480 |
Gyakorlatok | 483 |
Állandó szókapcsolatok (Hartman Lászlóné) | 500 |
Gyakorlatok | 504 |
Mondattan | 509 |
Az alany és az állítmány egyeztetése (Kun László) | 510 |
Gyakorlatok | 518 |
Az egy főtagú mondatok (Kun László) | 523 |
Meghatározott személyre utaló mondatok | 523 |
Meghatározatlan személyre utaló mondatok | 523 |
Általános (minden személyre érvényes tartalmú) mondatok | 524 |
Főnévi igenévi főtagú mondatok | 525 |
Névszói főtagú mondatok | 526 |
Személytelen mondatok | 527 |
Gyakorlatok | 530 |
Tagadás (Kun László) | 538 |
Esethasználat tagadott tárgyas igék után | 543 |
Gyakorlatok | 546 |
Az egyszerű mondat szórendje (Kun László) | 556 |
Gyakorlatok | 562 |
Az összetett mondat | 569 |
A mellérendelt összetett mondatok (Kun László) | 570 |
A kapcsolatos mondatok | 570 |
Az ellentétes mondatok | 571 |
A választó mondatok | 572 |
A magyarázó mondatok | 573 |
Gyakorlatok | 574 |
Az alárendelt összetett mondatok (Kun László) | 580 |
A tárgyi mellékmondat | 581 |
Az alanyi mellékmondat | 582 |
A jelzői mellékmondat | 585 |
Az állítmányi mellékmondat | 587 |
A helyhatározói mellékmondat | 588 |
Az időhatározói mellékmondat | 589 |
Az okhatározói mellékmondat | 592 |
A következményes mellékmondat | 593 |
A célhatározói mellékmondat | 593 |
A mód-, fok- és mértékhatározói mellékmondat | 594 |
A hasonlító mellékmondat | 596 |
A feltételes mellékmondat | 597 |
A megengedő mellékmondat | 598 |
Gyakorlatok | 604 |
Megoldási kulcsok | 652 |
Felhasznált irodalom | 701 |