A politikai filozófia történeti vázlata

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az ógörög gondolkodás tudományos teljesítményei közül a filozófiát és geometriát tartja a tudománytörténet számon. A görög filozófia Európa szellemi életére mindmáig meghatározó hatást gyakorol. Az Eukleidész megalkotta geometria pedig a 19. századig a tudományosság paradigmájának (példaképének) szerepét töltötte be.
Már a görög filozófiai gondolkodás korai képviselői közül is többen közvetlen kapcsolatba kerültek a politikai élettel, részben úgy, hogy kisebb-nagyobb politikai szerepet vállaltak vagy erre felkérték őket, részben a görög poliszok politikai fordulatai gyakran oly erőteljesek voltak, hogy nem maradhattak politikai reflexiók (észrevételek) nélkül műveikben. Hasonlót mondhatunk a történetírás kiemelkedő ógörög képviselőiről is. A korai görög gondolkodók és történetírók politikai nézetei ugyan nem alkotnak kimunkált politikai eszmerendszereket, de előkészítették ilyenek létrejöttét.
Dél-itáliai és kis-ázsiai gondolkodók
A görög filozófia és vele együtt a politikai gondolkodás nem a görög félszigeten, hanem a kis-ázsiai és dél-itáliai gyarmatokon jött létre. Ez minden bizonnyal összefügg e városállamok gyors felemelkedésével, amely főképp a kereskedelemnek volt köszönhető, továbbá polgáraik más kultúrák képviselőivel való gyakori érintkezésével és a görög vallási élet és hiedelemvilág csökkenő hatásával magyarázható.
A kis-ázsiai görög gondolkodók közül egyedül Hérakleitosz politikai felfogását ismerjük és azt is csak töredékesen. E gondolkodók olyan korban éltek (Kr. e. 7. és 6. sz.), amikor a kis-ázsiai városállamoknak a perzsa hódítás közvetlen fenyegetésével kellett szembenézniük. A dél-itáliai görög gyarmatok politikai viszonyai kedvezőbbek voltak, noha Karthago terjeszkedésétől tartaniuk kellett. Belső viszonyaikban is adódtak feszültségek, amelyet a türannikus és oligarchikus uralmi formák versengése gerjesztett.
A kor gondolkodói választ kerestek a felmerült politikai problémákra:
• Van-e legjobb (tökéletes) államforma?
• Szükséges-e alkotmány, amely a legfontosabb törvényeket rögzíti?
• Vajon egyezés áll fenn a társadalmi és a természeti változások között?
• A demokrácia mint a többség uralma szükségképpen egyenlősdihez vezet

Püthagorász (kb. Kr. e. 580-Kr. e. 500) és iskolája
Püthagorasz Szamosz-szigetén született, de elhagyta szülőföldjét, mivel nem értett egyet Polükratész uralmával, aki arisztokrácia-ellenes alkotmányt vezetett be. Zsarnoki uralkodása alatt fellendült az ipar és kereskedelem, kikötő és vízvezeték épült, és a földbirtokos nemesség előjogai megszűntek. Szamosz jelentős kulturális központtá vált. Olyan költők éltek Polükratész udvarában, mint Ibükosz és Anakreon. Miután elhagyta szülővárosát, Dodekapoliszt, Püthagorasz a dél-itáliai Krotonban telepedett le és ott rövidesen politikai befolyásra tett szert. Ő alkotta meg a város alkotmányát és befolyást gyakorolt a város gazdasági, politikai és szociális viszonyainak alakulására. Nevéhez fűződik a város pénzverésének megteremtése. Sokak szerint matematikai érdeklődése elsődlegesen a gazdasági és pénzügyi tevékenységével magyarázható." Vissza