A magyar biblia

Előszó

A „BETHLEN KÖNYVTÁR" e kötete a magyar bibliával, a magyar bibliafordítások történetével foglalkozik. Megírására az a körülmény sarkalt, hogy mindezideig nélkülöznünk kellett olyan munkát, mely kitűzött tárgyunk történetét legalább vázlatosan felölelje. A róm. katholikus bibliafordítások történetével - sajnos - csak egy 56 lapnyi irodalomtörténeti tanulmány foglalkozik (a Gerő Jánosé. 1901.), amely azonban boldog elfogultságában úgy a Huszita-bibliát, mint Komjáthy, Pesti és Sylvester bibliafordítását még mind r.-kath. egyházi munkáknak tartja. Emellett telve van botrányos hibákkal is. Szerinte pl. „a Próféták által... kezdetű distichonok" a Pesti bibliafordításában, az ajánlás után, a négy evangyéliom előtt állanak (39. 1.)»
Ha a magyar bibliafordítások történetén végigtekintünk, sajnálattal látjuk, hogy Méliusz Újtestámentom-fordítása, mely 1567- ben Szegeden, vagy inkább Debrecenben jelent meg nyomtatásban, ma már egy példányban sem, sőt még töredékben sem ismeretes, holott Ember Pál és Horányi még láttak belőle egy-egy példányt. Elveszett Méliusz Ezsaiás-fordítása is, mely szintén megjelent nyomtatásban; elveszett Félegyházi Tamás Újtestamentomának második kiadása, mely 1609-ben, Debrecenben került ki a sajtó alól; elveszett az apokrifus-könyvek lőcsei, 1716-iki kiadása (Károlyi-ford.); elveszett a teljes Károlyi-biblia boroszlói, 1725-iki kiadása (ennek sok példányán Amstelodam olvasható csak újtestámentomi része ismeretes Amstelodam kiadási hellyel); valamint a Pozsonyban nyomatott, de Amsterdam kiadási hellyel jelölt 1734-iki Újtestamentom (Károlyié) is. Hazánkban egy példányban sem ismeretes az 1745-iki utrechti, és az 1757-iki ugyanottani bibliakiadás (utóbbiból Ballagi A. látott egy példányt Genfben).
Bizodalommal és tisztelettel kérem a bibliás olvasókat, hogy a most említett, eddig ismeretlen bibliafordítások és bibliakiadások fölkutatásában segítségemre jönni kegyeskedjenek
Sárospatak, 1927. február hó 15.
HARSÁNYI ISTVÁN
theol. akad. tanár, főisk. főkönyvtárnok. Vissza