Háromperhármasok

Fülszöveg

Szemadám György (Budapest, 1947) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2004), ma elnökségi tagja. A művészetét bemutató albumokon túl számos jelentős tanulmány- és esszékötet szerzője is, pl. Vándorok könyve (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2009), Családtörténet és önéletírás (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2012).
„A maga idejében a propaganda az ezerkilencszázhatvanas-hetvenes évek Magyarországát úgy próbáha feltüntetni, mint az úgynevezett „szocialista blokk" „legvidámabb barakkját", ahol - mondták elégedetten egymásra kacsintva a párttagok - afféle „gulyáskommunizmus" jött létre. Ez azt akarta sugallni, hogy a Szovjetunió gyarmatai közül nálunk a leglazább az ideológia hámja, s viszonylagos jólét uralkodik. Utóbbi abból állt, hogy a hatalomhoz lojális állampolgárnak már reális lehetőséget jelentett egy kis telek, vagy egy - előre kifizetett, s négy-öt évnyi várakozás után kiutalt - Trabant... Tovább

Fülszöveg

Szemadám György (Budapest, 1947) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2004), ma elnökségi tagja. A művészetét bemutató albumokon túl számos jelentős tanulmány- és esszékötet szerzője is, pl. Vándorok könyve (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2009), Családtörténet és önéletírás (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2012).
„A maga idejében a propaganda az ezerkilencszázhatvanas-hetvenes évek Magyarországát úgy próbáha feltüntetni, mint az úgynevezett „szocialista blokk" „legvidámabb barakkját", ahol - mondták elégedetten egymásra kacsintva a párttagok - afféle „gulyáskommunizmus" jött létre. Ez azt akarta sugallni, hogy a Szovjetunió gyarmatai közül nálunk a leglazább az ideológia hámja, s viszonylagos jólét uralkodik. Utóbbi abból állt, hogy a hatalomhoz lojális állampolgárnak már reális lehetőséget jelentett egy kis telek, vagy egy - előre kifizetett, s négy-öt évnyi várakozás után kiutalt - Trabant személyautó megszerzése. Kádár János - az ország első embere és az 1956-os forradalom árulója - ekkoriban mondta ki azt is, aminek egészen addig - sőt! ha jól megnézzük, nagyrészt ezután is - csak az ellenkezőjét tapasztaltuk. Ez pedig így hangzott: „Aki nincs ellenünk, az velünk van."
Vajon miként élte meg mindezt az éppen ezekben az években felnőtté váló ember, aki joggal hihette, hogy az ötvenes évek szörnyű terrorja már soha nem tér vissza, és még élt benne '56 néhány napos szabadságának gyermekkori emléke?" -teszi fel a kérdést dokumentumregényénekbevezető soraiban Szemadám György
Torz fintora korunknak, hogy erre a kérdésre nem csak az érdekelt maga kereste a választ, de az úgy nevezett „proletárdiktatúrát" megszervező és fenntartó politikai erők is. A rendszerváltozást követő években - korlátozott mértékben ugyan -, de mégis lehetőség nyílt arra, hogy az érdekeltek megtudják, miként követte nyomon mindennapjaikat a koránt sem ártatlan, „tikos szolgálati kíváncsiság"?
Szemadám György dokumentumregényéből megismerhetjük a folyamatot, ahogy a történeti hivataltól több lépésben megkapott ügynöki jelentések alapján kirajzolódik a szerző szeme előtt saját fiatalsága szereplőinek, egykori társainak valóságos arca, és megmutatkoznak az átélt események mögöttes mozgatóerői.
Fájdalmas csalódásokkal és keserves felismerésekkel jár a már-már feledésbe merülő elmúlt évtizedek rejtett hátországával való szembesülés: mindez nem csak az egykori szenvedő alany, de a mai olvasók számára is érdekes, tanulságos, meglehetős késedelemmel napfényre kerülő ismereteket kínál.
1\Ap7.p.v Katalin Vissza