Fülszöveg
E versválogatás karaktere élesen különbözik minden eddigitől. Külföldön sincs rokona, sehol a világon. Nem a költészetünk híres darabjait tartalmazza, nem is valamely korszaknak vagy témakörnek jellegzetes verseit, még csak nem is a kuriózumokat. Hanem a középkortól évszázadunk kezdetéig a lappangó, rejtett, ismeretlen költészeti szépségeket, különös és izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban, új kiadás nélkül, vagy éppen kéziratban, kiadatlanul. Tehát ez a könyv: temetőfeltárás. Mégse kell az olvasónak komorságra, gyászra felkészülni, mert ez a régi anyag, mihelyt a port lefújtuk róla, tele van élettel, virgonc kedéllyel. ígérjük, hogy az olvasó nem fog unatkozni, legföljebb kissé tanácstalanul bámul eleinte.
Munkánk a nagyközönségnek készült, ezért a ma már nehezen kibogozható, sokféle ódon helyesírást a mai ortográfia szerint egységesítettük, vagy legalábbis a maihoz...
Tovább
Fülszöveg
E versválogatás karaktere élesen különbözik minden eddigitől. Külföldön sincs rokona, sehol a világon. Nem a költészetünk híres darabjait tartalmazza, nem is valamely korszaknak vagy témakörnek jellegzetes verseit, még csak nem is a kuriózumokat. Hanem a középkortól évszázadunk kezdetéig a lappangó, rejtett, ismeretlen költészeti szépségeket, különös és izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban, új kiadás nélkül, vagy éppen kéziratban, kiadatlanul. Tehát ez a könyv: temetőfeltárás. Mégse kell az olvasónak komorságra, gyászra felkészülni, mert ez a régi anyag, mihelyt a port lefújtuk róla, tele van élettel, virgonc kedéllyel. ígérjük, hogy az olvasó nem fog unatkozni, legföljebb kissé tanácstalanul bámul eleinte.
Munkánk a nagyközönségnek készült, ezért a ma már nehezen kibogozható, sokféle ódon helyesírást a mai ortográfia szerint egységesítettük, vagy legalábbis a maihoz közelebb hoztuk, a megértési nehézségeket elhárítottuk.
Ismeretlen vagy alig ismert nagy költők meglepő sokasága bukkant elő. A középkori Tíz-sorosok Mestere, akinek nevét egyelőre még nem tudjuk, de gyengéd, derűs egyénisége felismerhetően eltér kortársaitól, s magasan lebeg fölöttük. Aztán az 1700-as évek elején a két Bethlen Kata: a fegyelmezetten szigorú Telekiné s a zabolátlanul szenvedélyes II. Apafi Mihályné fejedelemasszony. Valamivel később a pompás humorista Lázár János és a világvándor tudós és őrült poéta Kalmár György. Az 1700-as esztendők végén a szellemes és elfeledett „mesterkedők": Gyöngyössi János, Poóts András, Mátyási József, Édes Gergely s a „rímkovács" Kováts József. Két magas szárnyalású, nehezen érthető, gyakran már modernnek érződő múzsafi: Vályi Nagy Ferenc és Ungyárnémeti Tóth László. S a múlt század végének rejtélyes költője, a tizennégy éves korában öngyilkos Karay Ilonka. És még sok más meglepetés. Nem hiányoznak híres költőink sem, csak olykor kisebb terjedelemben szerepelnek, mint az ismeretlenek.
A könyvhöz Kovács Sándor Iván írt előszót és jegyzeteket, Bata Imre átfogó és röviden összefoglaló irodalomtörténeti tanulmányt. A verseket, szemelvényeket a munkatársak segítségével válogatta és magyarázta e sorok írója:
Weöres Sándor
Az 1977-es első kiadás óta újabb művek és alkotói pályák keltették fel Weöres Sándor figyelmét, s így került sor az antológia második, bővített kiadásának megjelentetésére. Hogy csupán néhány érdekességet említsünk a kiegészítésekből: a Keszthelyi-, a Winkler-, a Festetics-kódexek középkori versciklusai, Enyingi Török Imre menyasszonyának küldött verses üdvözlete, Balassi rokona és utánzója: gróf Balassa Bálint „átkai", a rejtélyes Liszti László versei vagy Zrínyi Miklós alig ismert alkalmi költeményei éppoly meglepetést kínálnak az olvasónak, mint a már-már feledésbe merült nőköltők: Dód Ilona, Rákóczi Erzsébet, Kisfaludy Atala, Szöllősy Nina és Szalay Fruzina művei.
Vissza