Előszó (Jámbor István) | 50 |
Gyula története a felszabadulástól a fordulat évéig (1944-1948) (Marik Dénes) | 9 |
A város felszabadulásától az ország felszabadulásáig | 11 |
A szeptemberi előzmények | 11 |
A felszabadulás katonai eseményei | 12 |
A szovjet katonai igazgatás az élet megindításáért | 14 |
A kommunista pártszervezet megalakulása | 16 |
A közigazgatás megszervezése és demokratizálása | 18 |
Hadikórház központi létesítése | 22 |
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának hatása a város közéletére | 25 |
Gazdasági helyzetkép 1945 elején | 29 |
A Nemzeti Bizottság irányító szerepe | 32 |
A földreform előkészítése és végrehajtása | 33 |
Vetélkedés a rendőrség személyi összetétele miatt | 37 |
A népi hatalom további szerveinek kialakítása | 38 |
A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság tevékenysége | 49 |
Politikai harcok és tömegmozgalmak | 42 |
A gyulai demokratikus pártok erőviszonyai 1945 tavaszán | 42 |
A megyeszékhely áthelyezésének ügye | 45 |
Politikai helyzetkép az 1945 őszi országgyűlési választások idején | 48 |
Válság a gyulai Kisgazdapártban, a párt kettészakadása | 50 |
Tömegmozgalmak a közigazgatás megtisztítására | 51 |
Politikai változások 1947-ben | 54 |
Az újjáépítés első évei | 57 |
Pénzromlás és forintvédelem | 57 |
Eredménytelen mélyfúrás a Kastélykertnél | 58 |
A városi közigazgatás átállítása a békeévek feladataira | 59 |
A gazdasági helyzet a felszabadulás utáni években | 62 |
A kulturális élet fellendülése | 67 |
A proletárdiktatúra győzelme és a szocializmus építésének kezdetei az ellenforradalom leveréséig (1948-1956) (Marsi Gyula) | 75 |
A fordulat éve | 77 |
1848 és 1948 | 77 |
Küzdelem a munkásegységért és a munkáshatalomért | 80 |
A városi közigazgatás demokratizálása | 86 |
A szocializmus lelkesítő távlatai | 89 |
Új feladatok | 89 |
A hároméves terv végén | 93 |
A tömegkapcsolatok erősítése | 95 |
A szocialista építés első sikerei | 98 |
A tanácsválasztás | 100 |
Az ötéves terv első évei | 101 |
Eredmények és gondok | 105 |
Az agrárpolitika kérdései | 109 |
A kormányprogram hatása | 117 |
A várospolitika fejlődése | 117 |
A múlt kísértete. Az ellenforradalom | 123 |
Gazdasági, politikai és kulturális fejlődés | 123 |
Bénító jelenségek. Az ellenforradalom | 125 |
Harc a szocializmusért | 127 |
Gyula a szocializmus alapjainak lerakása idején és a szocializmus teljes felépítése felé vezető úton (1957-1974) (Marsi Gyula) | 137 |
Az ellenforradalmat követő konszolidáció, a város politikai fejlődése | 139 |
A hatalom megszilárdításáért | 149 |
A szocializmus szilárd alapjaiért | 148 |
A gazdaságirányítási rendszer átfogó reformja után | 155 |
Az utolsó fél évtized | 157 |
Gyula iparának fejlődése (1957-1974) (Kollárik János) | 163 |
Városunk iparának általános helyzete az elenforradalom leverése után | 165 |
Az ipar néhány jellemző vonása | 165 |
1957, a talpraállás esztendeje | 166 |
Az ipar termelési sikerei | 167 |
Megtalálni az iparfejlesztés útját | 167 |
Eredmények a hároméves tervben | 168 |
Változások a lakosság összetételében | 170 |
A szocializmus alapjainak lerakásáért | 170 |
Újabb eredmények előkészítése | 170 |
Az északi ipartelep terve | 172 |
Az állami ipar fejlődése a második ötéves tervhez | 173 |
Az állami vállalatok fejlődésének főbb adatai | 177 |
A szövetkezeti ipar fejlődése a második ötéves tervben | 178 |
Ipari szövetkezeteink fejlődésének néhány adata | 181 |
Gyula a megye egyik ipari centrumává fejlődik | 182 |
Szélesednek és megszilárdulnak az ipar továbbfejlődésének alapjai | 182 |
Átalakult a városi ipar arculata | 185 |
Az ipar további kibontakozása (1971-1974) | 189 |
Üzembővítések és rekonstrukciók a negyedik ötéves tervben | 189 |
A Húsüzemtől a Húskombinátig | 193 |
A többi vállalat is korszerűsít | 194 |
Gyula a fejlett iparral rendelkező város alapjait rakta le | 199 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezése és fejlődése (1957-1974) (Pflaum István) | 205 |
A szövetkezeti politika győzelme | 207 |
A mezőgazdaság helyzete az ellenforradalom után | 207 |
Gyula szövetkezeti város | 210 |
Földrendezés - területi elhelyezkedés | 212 |
Nagyüzemi gazdaságok és társulásaik fejlődése | 2105 |
Közös vállalkozások | 218 |
A termelőszövetkezetek egyesülése | 220 |
A gazdálkodás fejlődése | 223 |
Földterület, növénytermesztés | 224 |
A meliorácis feladatok végrehajtrása | 225 |
Öntözés | 225 |
Vetésszerkezet, műtrágyázás, gépesítés, termésátlagok alakulása | 226 |
Állattenyésztés | 229 |
Vagyoni helyzet (tsz) | 232 |
Gazdálkodás | 233 |
Munkaerőgazdálkodás - szakképzettség | 234 |
Helyzetkép a város mezőgazdasági nagyüzemeiről | 237 |
Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság | 241 |
Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat | 243 |
Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Gyulai Erdészete | 245 |
Városépítés, közlekedés és kommunális ellátás (Csoór István) | 247 |
Városrendezés, lakásépítés | 250 |
Közlekedés | 258 |
Vízellátás és vízgazdálkodás | 272 |
Elektromos energiaellátás | 282 |
Gázellátás | 286 |
Zöldterületgazdálkodás | 289 |
Területegészségügy | 293 |
Műemlékvédelem, szobrok, emlékművek, emléktáblák | 297 |
Temetők | 302 |
Kommunális költségek | 303 |
A kereskedelem és vendéglátás fejlődése. A város idegenforgalmi központtá emelkedése (Bereczky Sándor) | 309 |
A város kereskedelmi és vendéglátói ellátásának helyzete | 311 |
Általános helyzetkép - az igények változása | 311 |
A kulturált formák bevezetése, egyes vállalatok alakulása, tevékenysége | 313 |
Általános értékelés a város kereskedelmi és vendéglátói ellátottságáról | 327 |
A város idegenforgalmi központtá emelkedése | 328 |
A gondolat születése | 328 |
Az idegenforgalom általános fellendülése | 329 |
Az alapok lerakása | 330 |
A feltételek megteremtése | 331 |
A megvalósulás időszaka | 338 |
Fejlesztési lehetőségek | 342 |
Függelék: A város jelenlegi üzlethálózata | 347 |
Az egészségügyi és szociális hálózat, ellátás fejlődése (1957-1974) (Mátrai György) | 357 |
A városi egészségügyi hálózat és intézményei | 360 |
Megyei szintű egészségügyi szervek és intézmények | 366 |
Békés megyei Tanács Kórháza | 366 |
Megyei Tüdőgondozó Intézet | 369 |
Megyei "József Attila" Tüdőgyógyintézet | 370 |
Békés megyei Tanács Rendelőintézete és Főorvosi Hivatala | 371 |
Megyei jellegű szociális intézmények | 373 |
Békés megyei Tanács Csecsemőotthona | 373 |
Békés megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézete | 373 |
Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága Gyulai Társadalombiztosítási Kirendeltsége | 374 |
Az oktatás és a közművelődés eredményei és gondjai Gyulán (Szerdahelyi István) | 377 |
A közoktatásról | 380 |
Az óvodák | 380 |
Az alsófokú oktatás: általános iskolák | 382 |
Az iskolák belső élete | 384 |
A román tanítási nyelvű általános iskola | 386 |
A középfokú oktatási intézmkények | 386 |
Erkel Ferenc Gimnázium és szakközépiskola | 387 |
Nicolae Balcescu Román Tanítási Nyelvű Gimnázium | 389 |
Kertészeti szakközépiskola | 391 |
613. számú Munkácsy Mihály Ipari szakmunkásképző Intézet | 392 |
A felnőttoktatásról | 393 |
Az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola | 394 |
A közművelődésről | 395 |
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat | 396 |
Az Erkel Ferenc Művelődési Központ | 398 |
Jókai Művelődési és Ifjúsági Ház | 400 |
Úttörő és Ifjúsági Ház | 402 |
A város könyvtári hálózata | 403 |
Mogyoróssy János Könyvtár | 403 |
A szakszervezeti Könyvtár | 403 |
A színházi életről | 404 |
A filmszínházakról | 408 |
A Gyulai Nyár rendezvényei | 409 |
Az Eszperantó Nyári Egyetem | 409 |
Erkel Diákünnepek | 410 |
A város képzőművészeti élete | 411 |
Békés megyei Levéltár | 412 |
Erkel Ferenc Múzeum | 413 |
Tömegkommunikációs eszközök | 414 |
Gyyula város sportélete (1944-1974) (Ifj. Christián László) | 421 |
Történeti visszatekintés 1869-1944-ig. Háromnegyed évszázad a város sportjának hőskorából | 423 |
A sport és testnevelés ügyének alakulása, fejlődése a felszabadulástól napjainkig | 424 |
Újjászületés, a feltételek formálódása a demokratikus átalakuláson keresztül az egységes sportvezetésig (1944-1951)0424 | 424 |
A terebélyesedő sportmozgalom forrongása, eredményei (1951-1956) | 425 |
Az ellenforradalmat követő esztendők (1957-1963) | 427 |
A sportmozgalom tömegszervezeti tevékenységének évtizede és az 1973-as átszervezés (1963-1974) | 428 |
Sportági tendenciák harminc esztendő tükrében | 431 |
Atlétika | 431 |
Úszás, műugrás, vízilabda | 432 |
Labdajátékok - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, tenisz | 432 |
Technikai sportok - motorozás, kerékpározás, modellezés | 434 |
Küzdősportok - birkózás, ökölvívás, vÍvás, súlyemelés | 434 |
Egyéb sportágak - teke, sakk, lovaglás, torna, természetjárás, könnyűbúvár, korcsolyázás | 435 |
Az iskolai testnevelés és az országos hírű gyulai diáksport | 435 |
Városunk fejlődésének távlatai (Vidó István) | 443 |
Képmellékletek | |