| Az első kiadás előszava | 3 |
| Bevezetés a második kiadáshoz | 7 |
| Válasz az eddigi bírálatokra; rosszhiszemű cikkek, jóhiszeműek | |
| A liberalizmus problémája, Concha Győző elmélete | |
| A hazai zsidó-probléma; a zsidó sajtó állásfoglalása. A bevándorlás kérdése Graetz megvilágításában | |
| A nemzeti történetírás összefüggése a nemzeti közösséggel; a kismagyar történetírás, a liberális-kuruc irány egyoldalúsága | |
| Az újabb gazdaságtörténeti módszer | |
| Széchenyi István konzervatív reform-rendszere | 49 |
| Széchenyi alakja a liberális hagyományban | 51 |
| A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei | |
| A harmadik nemzedék kevésbé őszinte állásfoglalása | |
| A Széchenyi-kultusz meddőségének oka | |
| A Nagy Parlag és a nemzeti bűnök | 59 |
| Széchenyi politikai rendszere lelki konsitiuciójából fakad. Ő a leghívebb magyar. Magyar talajon áll, a Nagy Parlagon | |
| A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irígység és pártviszály. Ezek kiirtandók | |
| A Nemzeti Erény politikája | 69 |
| A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kiirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által | |
| A lelki függetlenek és kevés számuk | |
| A magyarok zsarnokai | |
| Szó és tett | |
| Praktikus eredmények | |
| A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében | 77 |
| Alkotmányreform szüksége. Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi méltóságra emelkedhessen. Politikai lépései e cél érdekében | |
| A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek lángralobbanjanak. A de facto és az ex principio magyar | |
| A kuruc és labanc közti mélység betöltendő | |
| A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében | 91 |
| Nemzetiség és nyelvi erkölcsi felfogás. A magyarosítás kérdése. Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen | |
| Magyarul csevegés | |
| A lehető veszedelmes | |
| Kereszténység és romantizmus | 99 |
| Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon; liberális intézményektől idegenkedik. Szabadságkultusz ellensége | |
| Konzervatív pártoktól: magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer: vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszik | |
| Ő az egyetlen keresztény-magyar államférfiú | |
| Az első liberális nemzedék | 109 |
| Romantikus előzmények | 111 |
| A változás szükségét a romantikusok ismerik fel: Berzsenyi és Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei | |
| Kölcsey Hymnusa és Vörösmarty művei | |
| Széchenyi és e romantikusok | |
| Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól | |
| A magyar tiers état: a középnemesség | 120 |
| A forradalom és liberalizmus hordozója a tiers état | |
| Nálunk polgárság nincs | |
| Városi lakosság őstermelő, részben idegen. Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge | |
| Nemesség nagy száma, magyarsága és szegénysége | |
| A gazdag nemesség: a középbirtokosok, mint az új kor emberei | |
| A nyugati liberalizmus alapelvei | 134 |
| Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek | |
| Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus Ész és Szabadság hatalmát illetőleg | |
| A francia liberalizmus szabadságelmélete | |
| Szabadság és nemzetiség: liberalizmus és nacionalizmus összefüggése | |
| Papirosalkotmányok; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus; szükségszerű átalakulás radikalizmussá; az angol liberalizmus | |
| Liberális közhangulat | 150 |
| A középnemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning, Welcker és Rotteck; az augsburgi Zeitung hatása | |
| A mult megvetése; Szalay László, Bajza József | |
| Ellentét a korábbi romantikusokkal. Bajza tekintélyrombolása | |
| A "haladás" | |
| Liberalizmus másodkézből a vármegyékben | |
| Jelszavak, tömegmozgalom. Szabadelvű divat. Széchenyi iránya népszerűtlen lesz | |
| Nemzetiség és liberalizmus | 170 |
| A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt | |
| Nemzetiség és liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz | |
| A horvát-kérdés. Kossuth Lajos a historiai jog mellett | |
| Közigazgatás és közoktatás nyelve | |
| Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel | |
| Wesselényi felfogása. A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság erejében | |
| Deák Ferenc különvéleménye nem hat | |
| Bajza és a közfelfogás illuziói. Pozitív eredmények | |
| Oppozició és közjogi radikalizmus | 191 |
| A liberalizmus de jure álláspontja | |
| Elvi ellenzékiség és ennek következményei | |
| Bécs és Metternich felfogása | |
| A konzervatív magyarok, a megegyezést elvi liberalizmus akadályozza | |
| Forradalmi ideológia. Kossuth dogmái. Széchenyi bukása | |
| Liberalizmus és vármegye. Liberalizmus és vámkérdés | |
| Radikalizmus: érzelem, népszerűség | |
| Deák Ferenc a negyvenes évek liberalizmusában | 231 |
| Dunántúli és tiszai Magyarok | |
| Deák nem hisz illuziókban. Kötelességtudása és passzivizmusa | |
| Védegyletet illető állásfoglalása. Nézetei a nemzeti bűnökről. Deák és a magyar jövő | |
| A 48-as törvényhozás | 220 |
| Az áprilisi alkotmány liberális és nemzeti vívmányai | |
| Ausztria és a nem-magyar nemzetiségek | |
| A magyar kulturális túlsúly megalapozása | |
| Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform; a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony: kül-, hadügy-, államadósság | |
| A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos kötelezettségeket | |
| Batthyány Lajos elébe áll a radikalizmusnak. A debreceniek forradalmi republikanizmusa | |
| Liberalizmus és zsidó-kérdés | 232 |
| A zsidó bevándorlás. Galiciának Ausztriához csatlakozása és ennek hatása | |
| Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével. A terjeszkedés gazdasági alapjai: vásárok és uradalmi székelyek | |
| Példa: Tolna-, Fejér-, Veszprém megye zsidó telepei | |
| A konzervatív álláspont: Kölcsey, Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes Elek, Vörösmarty; a bevándorlási törvény követelése, Kossuth elutasítja | |
| A második nemzedék | 243 |
| Társadalmi változások | 245 |
| Az öregek és az új generáció. Az új birtokos parasztosztály; munkája, életmódja | |
| Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya. A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása | |
| Alárendeli magát a nemesség vezetésének. A 48-as birtokreform következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése | |
| Uri életmód, szellemi hanyatlás. De övé a vezetés továbbra is | |
| Negyvenkilenc tanulságai | 260 |
| Elfordulás a radikalizmustól. Kemény Zsigmond a forradalmi ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről | |
| Visszatérés Széchenyihez | |
| Mocsáry Lajos, Eötvös József tapasztalatai. Vajda János, mint Széchenyi-utód | |
| A közjogi kiegyezés | 273 |
| Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta. Államterületünk állandóan csonka, állami függetlenségünk hiányos; bécsi központi szervek befolyása | |
| Változtatás keleti vagy nyugati orientációval. Kossuthnak az előbbi nem sikerült. Deák ez utóbbit csinálja | |
| 67: XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései. 67 előnyei 48-cal szemben. Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei. A kiegyezés, mint alaptörvény, változatlan | |
| Nemzetiségi kiegyezés | 291 |
| Kossuth nézetváltozása, annak psyhológiai és politikai okai | |
| Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai. A dunai konföderáció terve: liberális és megvalósíthatatlan | |
| A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868:44 törvénycikk | |
| Deák a szerb Nemzeti Színház ügyében. Bartal György. A nemzetiségi képviselők magatartása. A kiegyezés meghiusul | |
| Közjogi ellenzék kialakulása | 306 |
| Kossuth Kasszandra-levele. 67 ellenébe 48-at állítja | |
| Korábbi nézetei 48 és 49 eltéréséről. Vitája Klapkával | |
| A tömegek felfogása 48-ról. A 48-as párt | |
| Tisza Kálmán balközéppártja és programmja. A közjogi szakadás teljes lesz. A megyei nemesség. Kossuth hatása | |
| A hatvanhetes kormánypárt | 319 |
| Deák népszerűségének okai | |
| A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa | |
| Ellenzéki inicativa. Koronázási ajándék ügye. A váci levél következtetései | |
| Harc a közösség ellen. A Deák-párt tehetetlen védekezése; összetétele | |
| A korrupciós-rendszer kifejlődése; Lónyay-féle választások | |
| Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei. Schwarcz Gyula figyelmeztetése | |
| A fuzió. A Tisza-rendszer kifejlődése. Konzervatív töredékek: Sennyey-párt | |
| A személyes uralom látható következményei, zavartalan parlamenti kormányzás, külpolitika | |
| A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe | 340 |
| Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben | |
| Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai | |
| Ausztria hátráltató befolyása. Az új korszakban Ausztria adja a pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai | |
| A magyarság vétkes tartózkodása. A zsidóság befolyása. A kapitalizmus hatása a zsidóság geografiai eloszlására | |
| A városokbeli zsidó elem | |
| Állandó szaporodás bevándorlási törvény hiján. A liberális emancipáció. Deák nézete | |
| A második nemzedék szellemi műveltsége | 357 |
| A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68:38. törvénycikke. Hatása | |
| A magyar kultúra válsága. Kemény Zsigmond nézetei | |
| A nemesség európai műveltségű tagjai. Az olvasóközönség, Keleti Károly számvetése | |
| Klasszikusaink a második nemzedéktől idegenek. Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörű hatása | |
| Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai. A katolichizmus népszerűtlen | |
| Jelszavak uralma, hírlapműveltség. Irodalmi hagyományok kimerülése. Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapírókkal | |
| A végkifejlés felé | 375 |
| Forma és tartalom a harmadik nemzedékben | 377 |
| A második nemzedéktől változatlanul átvett formák: államiság, közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus | |
| Tartalomban az előbbi koréhoz képest egy fokkal hanyatlás: közjogi harc, a nemzetállam elleneinek megerősödése; államiság kultusza, központosítás, Budapest hatalma | |
| A közjogi viszály | 386 |
| Fellángolásának okai. Ausztria magatartása a német liberálisok tönkremenése óta | |
| Taaffe rendszere; az új antidualisztikus erők és vezetőik, a cseh feudálisok. A bécsi magyarellenes propaganda | |
| A nemzet hangulata. Parlamenti korrupció. A nemzeti párt, a dualizmus feljesztése | |
| A 48-as gondolat átalakulása. A közélet teljes megromlása; parlamenti tekintélyek. A 1903-4-es véderővita, mint illusztráció. Ami utána jött | |
| Állami és nemzeti illuziók | 410 |
| A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei. Politizáló nemzet. A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása | |
| Grünwald Béla felfogása. Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás ellen. Illuziónk közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások | |
| Tényleges eredmények, s belőlük származó elbizakodottság. Nagy-és kisnépek imperializmusa. A mienk gyönge, gyermekes és hibás. Külpolitikai tehetetlenség | |
| Társadalmi osztályok és mulasztások | 432 |
| Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés | |
| Középbirtokos osztály: szegényedése. Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti tulajdonai; liberalizmusa | |
| Ellensége agrárvédelmi politikának. A gentry, eredete, különbözik az angoltól. Illuziói, osztályöntudata | |
| Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi alacsony színvonala. Az olvasóközönség | |
| Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása; a kapitalizmus hatása; nagyüzemek fejlődése. A munkásságnak fele nem magyar eredetű | |
| A parasztság anyagi műveltsége. Észszerű földművelés hiánya. Kivándorlás; parasztnevelés bajai | |
| A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája | 458 |
| A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára | |
| A magyar bevándorlás, a magyar illuzióktól nyújtott könnyítések. A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra | |
| Térfoglalás értelmiségi pályákon. Budapest vegyes kultúrája. Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem | |
| Közjogi harc és nemzeti illuziók táplálása. A hírlap és magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz | |
| Berlin, Bécs és Budapest műveltsége: középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései | |
| A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot | |
| Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések | 480 |
| Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbenső típusok. A tradiciók hordozói gyengék ezzel szemben: Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat | |
| Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt; gróf Zichy Nándor és a néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére; elszigetelt egyesek: Arany László, Vargha Gyula, gróf Zselénszki Róbert | |
| Baloldali törekvések: szocializmus: idegenből átültetett marxizmus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái; a szocialista vezetők szerepe | |
| A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmusa és nemzetietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia | |
| Két magyar sors a hanyatló korban | 502 |
| A hanyatlás hatása az egyénekre. Tisza István és Ady Endre | |
| Ady forradalmisága. Nemesi öntudata; szülőföldszeretete. Ellentéte a közfelfogással; az illuziókban nem hisz | |
| Összefüggése az illuziók korábbi támadásaival. A magyar sors az ő felfogásában: nemzeti hibák, Gyürkőzz János | |
| Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya | |
| Tisza István erkölcsisége. Politikai elvei: közjogi álláspont. Harca az illuziók ellen és méltatlan sorsa | |
| Miért nem lesz reformátor? Örökölt illuziói: politikai központosítás, parlamentarizmus túlbecsülése; liberalizmus akadályozza a Széchenyies lelki reformban | |
Folytatás Microsoft-tal